A piacra járó iparosok panasza alapján a szegedi ipartestület elöljárósága és az iparkamara ipari osztálya legutóbb tartott üléseiken behatóan foglalkozott a piaci anomáliákkal.

Egyik panasz szerint a zsibárusok annak dacára, hogy a törvény uj iparcikkek árusitásától eltiltja, állandóan árusitanak uj ipari cikkeket, mellyel a kézmüiparosságnak tetemes kárt okoznak.

Egy másik panasz szerint egyes vidékeken vásárok tartása alkalmával a helyi iparosok azzal a célzattal, hogy a vidékről jövő iparosokat kiszoritsák a piactérről mesterségesen szétszórják a sátraikat, és ezzel a szükre szabott helyet maguknak lefoglalják.

A szegedi kocsigyártó iparosok régi panasza az, hogy árusitó helyeiket a vásártéren olyan gödrös helyen jelölték ki, ahol az uj kocsik teljesen bemocskolódnak.

Számtalan egyéb panasz is elhangzott már a vásározó iparosok részéről, azonban mindig süket fülekre talált és a sok utánjárás, memorandumozás teljesen kárbaveszett azon, hogy a városok és községek a piac rendezését az államrendőrségre, az államrendőrség pedig viszont a városra, illetve községre háritja.

Ugy a szegedi ipartestület, mint a kamara megbotránkozással tárgyalták le ezen ázsiai állapotokat és átiratokban megkeresték a városok és községek vezetőségeit, hogy átmenetileg tegyék vizsgálat tárgyává az elhangzott panaszokat és rendezzék.

A kamara feliratot intézett a belügyminisztériumhoz, hogy a piacrendezésekkel bizza meg az államrendőrséget, mert végleges rend csak igy képzelhető el.