A szociáldemokraták vasárnap, egy héttel március 15-e után tarthatták csak meg szokásos ünnepélyüket, amely 20.000 főnyi tömeg részvételével a legnagyobb rendben folyt le.

A rendőrség Székely Vladimir rendőrfőtanácsos és Kollár Elemér, a lovasrendőrség főparancsnokának vezetése alatt vonult ki és példás tapintattal biztosította az utcai forgalom rendjét, amikor a hatalmas tömegek elvonultak a Petőfi-szobor mellől. Egész délután lovasrendőrök, gyalogos és kerékpáros járőrök cirkáltak a városban, főleg az Erzsébet-hidtól a keleti pályaudvarig terjedő egész utvonalon és ennek környékén s a főkapitányságon kívül a kerületi kapitányságok is készenlétben állottak, de beavatkozásra nem került sor.

Délután 1/2 3 órakor helyezték Petőfi szobrára a szociáldemokrata párt babérkoszoruját, amelynek vörös szalagján ez a fölirás volt:"Petőfi Sándornak, a forradalom lánglelkű költőjének – a Magyarországi Szociáldemokrata Párt". Alig van azonban néhány percig a koszoru a szobron, amikor Volkenberg rendőrfelügyelő három rendőr kiséretében fölmegy a lépcsőkre és az egyik rendőrrel eltávolíttatja a koszoruról a vörös szallagot. Ekkor érkezett a szoborhoz Farkas István nemzetgyülési képviselő, aki, amikor megtudta, hogy mi történt, a következőket mondotta:
- A szalagot én vettem. Eltávolításában mentelmi jogomnak megsértését látom, amit be is fogok jelenteni.

Ezen incidens után megkezdődött az ünnepély. Elsőnek Farkas István lép a szónoki emelvényre:
- Azok az eszmék, azok a gondolatok – mondotta – amelyek a márciusi eseményekhez füződnek, ma sem valósultak meg. Ma is vannak Metternichek és Haynauk, ma is vannak zsarnokok, akik a negyvennyolcas eszméket ugy akarják megvalósítani, hogy a magyar földmívesnépet nem tartják elég érettnek a titkos választójogra.

A sajtót ma is bilincsbe verik, pedig negyvennyolcban azt hirdették, hogy a gondolat szabad és a cenzurát örök időre eltörölték.

Amikor Farkas István megemlíti, hogy a "Népszava" mát 114 napja van kitiltva az utcáról, az ügyeletes rendőrtisztviselő figyelmeztette a szónokot, hogy a mai politikai helyzetet ne feszegesse. Ezután Farkas igy folytatja:
- A sajtószabadságot nem így értelmezték és amikor Petőfi elszavalta a Nemzeti Dalt, nem arra gondolt, hogy a magyar szabadság egy ember akaratától függjön. Az egyenlő teherviselésből sem lett semmi, a szegények elviselik a közterheket és a erős teherbíró osztályok a terheknek csak jelentékeny hányadát. A negyvennyolc után következő kormányok minden erejüket arra fordították, hogy 1848 tradicióit meghamisították.

Ez a politika vezetett Trianonhoz, ez ásta meg a régi Nagymagyarország sírját. A mai jogtalanság ismét pusztulásba döntheti az országot.

A következő szónok Propper Sándor nemzetgyülési képviselő.
- Évszázadok óta csillagtalan sötét éjszakában jár a magyar nép – kezdi beszédét – és keresi az utat, amelyen haladva a vérével, könnyével áztatott anyaföldön jólétet találhat. Évszázadok munkája, szenvedése és küzdelme után meg kell állapítani, hogy a magyar nép ezt a célját nem érte el. Petőfi Sándor gyülölt mindent és mindenkit, aki nem szerette és nem akarta a szabadságot. Nem fogadták meg Petőfi tanácsát, nem adtak ki a kezükből a rózsa néhány levelét, nem vették vissza a tövis felét, összeomlott minden és ma a magyar nemzet koldusa a világnak, a magyar nép pedig koldus a reakciónak. A jobboldali és baloldali reakció elbuktatta októbert...

Itt a rendőrtisztviselő, aki egyszer már figyelmezette Proppert, hogy a forradalomról ne beszéljen, harsány hangon kiáltja:
- A képviselő urtól megvonom a szót, mert nem hallgatott figyelmeztetésemre.

Propper azt válaszolta, hogy nem hallotta az előbbi fölszólítást és annak ezért nem tehetett eleget. A rendőrtisztviselő erre visszavonja intézkedését és Propper zavartalanul fejezhette be beszédét.