Dtum
Login with Facebookk
1926 | Április

Magyar írók külföldi filmsikerei

Ebben a szezonban gyors egymásutánban három olyan film került a magyar közönség elé, amely magyar írók műveinek amerikai feldolgozását adta. A sort Biró Lajos és Lengyel Menyhért világsikert aratott drámája. A cárnő nyitotta meg, amelyet Lubitsch ültetett filmre Pola Negrivel a címszerepben, azután ismét Biró Lajos következett Éva titka című megfilmesített novellájával, amelynek főszerepét Betty Compson játszotta, az elmúlt héten pedig Drégely Gábor pompás vígjátéka, A kisasszony férje jelent meg a mozivásznon.


Ezzel a három filmmel korántsem zárult le a sor, ellenkezőleg a közel jövőben még újabbakkal gazdagodik, mert Amerika mind intenzivebb érdeklődést mutat a magyar írok iránt. Néhány hét múlva Vajda Ernő vígjátéka A válópörös hölgy jelenik meg Leatrice Joy-jal a főszerepben, azután Molnár Ferenc következik – két filmmel is egyszerre. Úgy A hattyút, mint az Úri divatot a Paramount vitte filmre, az elsőben Francis Howard, Adolphe Menjou és Ricardo Cortez, utóbbiban pedig Lewis Stone és Alma Rubens szerepelnek.


Ezekkel a filmekkel kapcsolatban nem érdektelen visszapillantani a magyar írók régebbi külföldi filmsikereire. A sort Lázár István nyitotta meg, akinek Eszter című napkeleti történetét még a háború alatt filmrevítték Amerikában s ebből annak idején per is keletkezett. Pásztor Árpád Innocent-jét szintén Amerikában filmesítették meg Fanny Warddal a főszerepben s ugyancsak Amerikában került filmre Molnár Ferenc híres vígjátéka Az ördög.

 

Bécsben és Berlinben, különösen a magyar rendezők – Kertész Mihály és Korda Sándor – mindig nagy előszeretettel választottak magyar regényt vagy színdarabot. Joe May is csinált már magyar filmet Vajda Ernő alias Sidney Garrick Szerelem vására című színdarabját, míg Fazekas Imre két eredeti filmscenáriumot irt berlini tartózkodása alatt, a Töviskoszorút és a Ripp pajtást. Az elsőben Henny Porten, a másodikban Huszár Pufi játszotta a főszerepeket. Érdekes, hogy Berlin egyik legjobban dotált scenáriumirója Adolf Lantz is magyar, valamikor kassai újságiró volt, de már évek óta Berlinben él, ahol különösen Joe May számára dolgozott sokat.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Egy perccel alkonyat előtt Egy perccel alkonyat előtt
Erdős René első nőíróink közé tartozott, ki már 1890 tájt, harminc...
A távolugrás nemzetközi szabálya A távolugrás nemzetközi szabálya
A távolugrásnál gyakran előfordult, hogy az ugró az elugró helyről...
A világ legérdekesebb múzeuma a müncheni „Deutsches Museum” A világ legérdekesebb múzeuma a müncheni „Deutsches...
A múzeum kimondott célja az, hogy a német nép természettudományi...
Utazás a londoni olympiára Utazás a londoni olympiára
A IV. olimpiászt ez évben tartották meg Londonban. Már hónapokkal...
Faj és művészet Faj és művészet
Szerelmes nőknek a szokása, hogy kedvesükön, főleg ha ez valami...
A reakcziós duma A reakcziós duma
Másfél esztendő alatt kétszer kergette szét czári ukáz az orosz...
Rossz a kommentár
Vass József miniszter úr, aki a nép jólétének az őre, - no ugyancsak...
Az első magyar füleslabda-bajnokság. Az első magyar füleslabda-bajnokság.
Május 3-án rendezte meg a MOTESz. az első magyar...
Plakátkiállítás Plakátkiállítás
Az Iparművészeti Társulat idegenforgalmi plakátkiállítása gazdag...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98