Dtum
Login with Facebookk
1926 | November

Más kártevők bábalakban telelnek

Azok a kártevők, amelyek a földben élnek, a hideg idők beköszöntével mélyebbre húzódnak a földbe s így telelnek. Maradnak abban a fejlődési alakban, amilyenben őket a tél érte. Pusztításukat csak ideiglenese szakítják meg.

Így telel a cserebogár pajorja; a vetési bagolypille (Agrotis segetum) hírhedt hernyója, melyet népünk „mocskos pajor” vagy „porkukac” néven ismer, s amely most ősszel olyan nagy károkat tett mindenfele az országban; nemkülönben a gabonafutrinka (Zabrus gibbus) „csócsároló” néven ismert lárvája is stb. Az ősszel abbahagyott pusztítást tovább folytatják tavasszal.

A veteményes kertből közismert lótetű (Gryllotalpa vulgaris) elsősorban a föld trágyás részeibe húzódik, ahol meleget és szükség esetén a korhadó trágyában táplálékot is talál. Ama kártevők, amelyek szántóföldi vagy konyhakerti növényeink földfeletti részein élősködnek, legfőbb részben ugyancsak a földben vagy a földön telelnek. A közismert földi bolhák bogáralakban várják a tavaszt, rögök, avar, korhadó trágyacsomók stb. alatt meghúzódva.

Ugyanott telelnek a száraz nyáron káposztaültetvényeinkben oly sok kárt tevő káposztapoloskák (Eurydema ornatum és festivum) is. Más kártevők bábalakban telelnek a földben. Ezek ősszel mint kifejlődött lárvák a földbe húzódnak s itt bábbá átalakulnak, hogy tavasszal mint kifejlődött állatok törjenek a felszínre. Így telel a hernyókorában a káposzta fejekben élő káposztabagoly-pille (Mamestra brassicae) s egyebek között nyű-alakban a zöldségféléket pusztító többrendebeli zöldséglégy (káposztalégy, hagymalégy, sárgarépalégy) is.

Gyümölcsfáink kártevői közül is akadnak földben telelők: így pl. az apró zöld szilva férgesedését és korai hullását okozó poloskaszagú levéldarázs (Hoplocampa fulvicornis) s a cseresznye nyűvesedését okozó cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) is. Mindkettő bábalakban telel.

Gyümölcsfaellenségeink közül mások petealakban telelnek. A rügyek körül található apró, fényes, feketeszínű peték a levéltetvek úgynevezett „téli tojásai". A rügyek mellé helyezik petéiket a hírhedt téli araszolók (a téli kis araszoló, Cheimatobia brumata, s a téli nagy araszoló, Hibernia defoliaria) is. A pillék késő ősszel, októbertől decemberig terjedő időben, rajzanak, amikor már gyakran hó borítja kertünket.

Fagy és hó nem zavarja őket. A szárnyatlan nőstények gyalogszerrel ekkor törtetnek felfelé fáinkra, hogy azok koronájában elhelyezzék petéiket. A vékony galylyakon télvíz idején található sajátságos peteövek, amelyek több száz mákszemnagyságú és színű petéből vannak összeillesztve, a gyürűspille (Malacosoma neustria) petecsomói.

Ugyanekkor a fák törzsén és vastagabb ágain taplóra emlékeztető, sárgás-barna színű csomókat találhatunk. Felszínűket felkaparva, látjuk csak, hogy azok is petecsomók, még pedig a gyapjas pillének (Lymantria dispar) petéi, melyeket a nőstény a potroháról levált szőrrel takart be. A gyűrűs meg a gyapjas pille petéiből tavasszal kelnek ki a hernyók, melyek a zsenge lombbal táplálkoznak. Főleg a gyapjas pille mérges szőrű hernyói olykor ezerszámra legelnek tavasszal fáinkon. Némely esztendőben nagy kárt tesznek a tölgyesekben is, teljesen kopaszra lerágva azokat.

Kedvelt telelőhelye számos kártevő rovarnak a fák kérge. Különösen a kéregrepedésekbe s elváladozó héj alá húzódik sok rovar úgy lárva-, mint kifejlődött alakban. A már említett bimbólikasztó bogár itt telel több fajbeli hajtás-, levélfúró és terméspusztító eszelények (Rhynchitesek) társaságában.

A szintén már említett almamoly hernyója is a kérgen telel. A pókhálós molyok (Hyponomeuta malinellus és padellus) pici, még a nyáron kikelt, de az egyberagadt lapos petehéjak alatt együttmaradt hernyói a kérgen várják az első meleg tavaszi napsugarakat, hogy téli álmukból felocsúdjanak és nekiessenek a fakadó lombnak.

A hernyók társasan, fátyolszerű szövedékben élnek. Ha sok a hernyó, az egész fakoronát fátyolba vonják. Kérgen telelnek a különféle paizstetvek is. A hírhedt vértetű a faderék s vastagabb ágak sebeiben pihen. Viaszos gyapja védi a hideg és nedvesség ellen.

Érdekes telelés-módot követ a galagonyapillangól (Aporia crataegi) és a sárgafarú pille hernyói (Euproctis chrysorrhoea). A pillék még a nyáron rakják le csomósan petéiket a fák levelére. A petékből kikelt kis hernyók a leveleket hámozgatják, majd selyemfonatokkal összeszövögetik, s odakötik nyelüket a hajtáshoz. Ily módon kisebb-nagyobb levélcsomók támadnak, amelyek az őszi lombhullatáskor nem hullanak le a fáról.

E száraz levélcsomókat „téli hernyófészkek” néven ismeri népünk. Az apró hernyók az összeszőtt levelekben tanyáznak s várják az új lombot, hogy folytassák pusztításukat. Az egy-két levélből font „kis” hernyófészekben a galagonyapillangó, a több levélből összekötött „nagy” hernyófészekben, amely sokszor ökölnyi, sőt gyermekfejnagyságú is, a sárgafarú pille hernyói telelek. E hernyófészkek téli szedését írja elő a törvény. Legcélszerűbben rúdra erősített és zsineggel zárható úgynevezett „hernyózóollóval” végezhető ez.

Amint a felsorolt példákból is látható, a kártevők telelés-módja nagy változatosságot mutat. De minden változatosság mellett is első pillanatra szembetűnő a célszerűség. A telelő fejlődésalak, a telelés helye és formája a kártevő életének és fajának fenntartása céljából minden egyes esetben a legmegfelelőbb. Az ősszel megszakításra késztetett állati életfolyamat tavasszal, a növényi élet új megindulásakor, a kártevőnek legmegfelelőbb módon szintén újra megindulhat.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Bimbólikasztó bogár Hangyaboly, egy kemény télen a hó alatt Tavaszi virágzás
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Nagy csata az Északi tengeren Nagy csata az Északi tengeren
A Segdlitz, Derflinger, Moltke és Blücher páncéloscirkálóknak négy...
Indemnitás után – kormányválság Indemnitás után – kormányválság
A politikai helyzet a Simonyi-kormány rövid uralma alatt folyton csak...
Vasárnapdéli magyaros ruhabemutatót az Operaházban Vasárnapdéli magyaros ruhabemutatót az Operaházban
Aki végignézte a vasárnapdéli magyaros ruhabemutatót az Operaházban,...
Páris őszre is hosszu aljat, télre bársonyt, cobolyt és bárányprémet, vérpiros kelméket és – fátylat diktál a nőknek Páris őszre is hosszu aljat, télre bársonyt, cobolyt és bárányprémet,...
A kora őszi Páris déli és délutáni korzói mulatságos látvánnyal...
Az indemnitás Az indemnitás
Lukács László pénzügyminiszter terjesztette elő az 1910. évben...
Bemutók az Operaházban Bemutók az Operaházban
Csajkovszky Péternek, akit az oroszok Beethovenjének is neveznek, nem...
Kijavított orrok Kijavított orrok
A nemes és elmés Cyrano ma már nem volna kénytelen lemondani...
Kanászhangvrseny az Ipolyságon Kanászhangvrseny az Ipolyságon
A Magyar Nemzeti Múzeum meg akarván menteni a palóczság pénztárainak,...
Cigányok - Tersánszky J. Jenő vígjátéka a Kamaraszínházban Cigányok - Tersánszky J. Jenő vígjátéka a Kamaraszínházban
Tersánszkynak ez a munkája a tiszta, könnyű jókedv kedves műve. Az...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98