Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1927 | Július

A drágaság gyökerének kiirtása

Debrecen, julius 10 .

Vass helyettes miniszterelnök és Mayer földmivelésügyi miniszter vasárnap reggel Dréhr és Scholtz államtitkárok kiséretében a Tiszántulra utaztak. Debreceni látogatásukat két kiemelkedő momentum avatja országos eseménnyé. 

Először A Reggelnek adott nagy nyilatkozatok, amelyekkel a helyettes miniszterelnök és a földmivelésügyi miniszter elsőizben tájékoztatják részletesen és összefoglalóan a közvéleményt.
1. A drágaság ellen irányuló hatósági intézkedéseknek eddigi eredményéről.
2. Az e heti drágasági ankét pontos programjáról és az indokolatlan árfölhajtás közvetlen veszedelmének kiméletlen megszüntetéséről.
3. A drágaság gyökerének kiirtásáról, az adópolitikai kérdés tanulmányozásáról, a gazdasági élet háborus korlátozásainak az egész vonalon való megszüntetéséről, egyszóval „azokról az irányokról, amelyekben a magyar gazdasági élet uj koncepciójának el kell indulnia”.
4. A szabad lakásforgalom hátrányainak elháritásáról. 

A debreceni ut másik rendkivül érdekes momentuma a minisztereknek Balthazár Dezső zeleméri tanyáján való látogatása. A katolikus és a református egyház két tekintélyes főpapjának Balthazár otthonában történt találkozása örömet keltett a „református Róma” közönségében, amely a legutóbbi református konventben lezajlott események után Vass és Balthazár barátságos összejövetelének messzemenő jelentőséget tulajdonit. 

A Reggel munkatársának még a zeleméri tanyán Vass József tiszteletére rendezett ebéd előtt alkalma volt hosszasan beszélni a helyettes miniszterelnökkel, akinél elsősorban a drágasági ankét összehivása iránt érdeklődtünk. 

– A drágasági ankétet – válaszolta Vass miniszter – tulajdonképen még össze sem hivtam, ha a vasárnapi lapok ezt jelentik is. Az ankétet keddre vagy szerdára fogom összehivni és a belügy-, pénzügy-, földmivelésügyi és kereskedelmi miniszteriumon kivül meghivom a fővárost, a főváros üzemeit, a rendőrfőkapitányságot, az uzsorabiróság elnökét és a vásárpénztárt. 

Az érdekeltségek meghivásáról egyelőre nincs szó és az is csak az e heti ankéten alakul ki, hogy lesz-e több ankétre szükség vagy nem. Vasárnapra némi olcsóbbodás állott be, amit elsősorban annak tulajdonitok, hogy a termelő időhöz jutott, az aratás után gondoskodhatott az élelmiszerek összegyüjtéséről és fölküldéséről. Most már elmult az a két hét, amivel a beérés elkésett a hűvös tavasz miatt. 

Volt némi hatásuk a hatósági intézkedéseknek is, amennyiben az illegitim közvetitők észbekaptak. Hogy az olcsóbbodás folytatódik-e, az már a gazdasági élet autonóm törvényeitől függ. 

A hatósági beavatkozásnak nem lehet más célja és eredménye, mint kiküszöbölni olyan kártékony kezek müködését, amelyek az áru drágulását idézik elő, de semmiféle közgazdasági szerepet nem töltenek be. Éppen ez az egyik célja a drágasági ankétnek, a másik célja pedig: tanulmányozni a piac áruellátásának egyenletessé tételét. 

Ez utóbbival kapcsolatos a piaci gyorshitel, a fölszállitás megkönnyitése és esetleg a kirakási kényszer azon esetekben, amikor a fölérkezett áru visszatartása bebizonyithatólag árspekulációból ered. 

Munkatársunknak arra a kérdésére, hogy a drágaságnak bizonyára mélyebben fekvő okai is vannak, mint például a sulyos állami és városi adóterhek és illetékek és a kartelek kártékony müködése, a helyettes miniszterelnök ezeket mondotta: 

– A dolgot kétféleképen lehet megfogni. Először a meg nem indokolható drágasági hullám, a mesterséges árfölhajtás megszüntetésével, másodszor ugy, hogy a gyökerén akarjuk a magyar árviszonyokat szabályozni, tanulmányozni azoknak a tényezőknek összhatását, amelyek az áralakulás koefficenseit adják. 

Pillanatnyilag a közvetlen veszedelmet kell leküzdeni és csak azután kerülhet sor a második kérdés tanulmányozására. 

Meg kell azonban jegyeznem, hogy ez már adópolitikai kérdés, amely a pénzügyminiszter ur kompetenciája alá tartozik. Ami engem illet, nem hiszek abban, hogy az állam vagy a főváros adópolitikája idézné elő mint fő vagy jelentékeny tényező a drágaságot.

De e kérdés bontogatása tulajdonképen az egész magyar gazdasági élet alapjaihoz való lenyulás, ami mindenesetre – mint nemzetgazdasági probléma – rendkivül érdekes, hogy a magyar gazdasági élet különböző ágazatai részére kijelölhetők legyenek azok az egymással parallel haladó és egymásra harmónikusan ható irányok, amelyekben a magyar gazdasági élet uj koncepciójának el kell indulnia. 

Ami végül a karteleket illeti, ezeknek megvan a maguk indokoltsága és megvan az a veszedelme is, hogy a kartelrendszer a fogyasztóközönség indokolatlan megterhelésére vezethet. Különösen a német gazdasági életben behatóan foglalkoznak e problémával, amelynek minden elfogultság nélkül nálunk is szükséges kellő megfontolást szentelni. 
Végül a lakásforgalom fölszabaditására tereltük a szót és megjegyeztük, hogy ez a veszedelem már most is lidércnyomásként nehezedik a közönségre és az egész gazdasági helyzetre. 

– Ebben a tárgyban – mondotta Vass miniszter – tervezetet dolgoztam ki és mindaddig, amig e tervezet sorsa néhány hét mulva el nem dől, nem mondhatok egyebet: komolyan foglalkoznak a szabadforgalomra való áttérés hátrányainak elháritásával… 

A Reggel munkatársa ezután Mayer földmivelésügyi miniszternél érdeklődött a drágaság ellen meginduló offenziva kilátásai iránt és a következő választ kapta: 

– A székesfőváros hatalmas közüzemeit reá kell szoritani arra, hogy az áruellátást megfelelően szervezze. A drágaság oka a többi közt az, hogy a falu népét lefoglalják az aratás gondjai és igy a főváros nem kapta meg azt az árumennyiséget, amelyre ellátásához szükség van.

Nagy volt a kereslet és a közvetitők és kofák egymásra licitáltak.
Igy történt hogy a 17-18 filléres szabolcsi burgonya, amelynek szállitási költségei és összes adói 2-2 fillérre rugnak, Budapesten már 40 fillérbe került, csak azért, mert tulsok kézen megy át. A fővárosnak és a főváros közélelmezési üzemeinek tehát gondoskodniok kell arról, hogy minden időszakban, különösen pedig aratás idején pótolja a hiányokat és megelőzze ezeket a bajokat.

Az aratás most befejeződik, a termés, különösen buzában, nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is nagyon jó és igy meg vagyok győződve arról, hogy az árak nagymértékben esni fognak. 

A drágasági ankétre azért mégis szükség van, mert mindezeket meg kell állapitani és gondoskodni kell arról, hogy máskor ne érhesse a fővárost ily mindnyájunknak egyformán fájdalmas meglepetés. 

Ha a fővárosnak, ennek a telhetetlen Molochnak – tette hozzá mosolyogva a földmivelésügyi miniszter – tele van a bendője és nem nyugtalankodik, akkor az országban is nyugalom van. 

A drágasági ankéten egyébként én is résztveszek és akkor beszélni fogunk az adókról és a kartelekről is. Adó mindig volt, van és lesz. A fővárosnál speciális eset forog fönn és itt fölmerülhet az a kérdés, hogy szükség van-e az előirányzottnál nagyobb bevétel biztositására. 

A kartel szükséges rossz, amely védheti a termelést, de legátkosabb, amikor azzal visszaélnek és lelkiismeretlenül uzsorázzák ki a fogyasztóközönséget. 
Ezt mindenesetre meg kell akadályozni.
Több jelentést kaptam arról – amint ezt a főváros csütörtöki közgyülésén is részletesen megvilágitotta egy interpelláció –, hogy a hazai nyersbőrárakat erőszakosan lenyomják, a bőrt elrothasztják és inkább külföldről hoznak be drágábban bőrt, hogy még jobban leszoritsák a hazai nyersbőr árát. Ezáltal természetesen szenved a hazai állattenyésztés és emelkedik a hus ára. 

Rövidesen intézkedni fogunk tehát, hogy a nyersbőr forgalma fölszabaduljon, hogy a háborus intézkedések e maradványa az egész vonalon megszünjék. 

Ezt sürgetik egyébként azok az államok is, amelyekben ugyancsak kötött még a forgalom. Általában a háborus gazdálkodásból, a gazdasági korlátozásokból azt a határozott tapasztalatot vonhatjuk le, hogy a forgalom kötöttsége, a korlátozásoknak bármiféle formája mindenütt károsan befolyásolja a termelést és a fogyasztást egyaránt. 

Ez az állapot kivételes kedvezéseket biztositott keveseknek, a nagy fogyasztótömegek viszont mindig csak szenvedtek miatta. 

A forgalmat tehát itt is és az egész vonalon szabaddá kell tenni, hogy a gazdasági élet a maga törvényei szerint formálja ki az árakat, amelyek mindenesetre előnyösebbek és kedvezőbbek lesznek a maiaknál.

<<
<
1
2
3
4
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Aratóünnep vidéken Aratóünnep vidéken
HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Németországban van a világ legnagyobb adóállomása Németországban van a világ legnagyobb adóállomása
Néhány évvel ezelőtt még csak igen kis energiával dolgozó...
Gazdasági ügyek a Ház előtt Gazdasági ügyek a Ház előtt
Január 17-ére egész sereg apró törvényjavaslat volt kitűzve a...
Magyar kutatónő a Szaharában Magyar kutatónő a Szaharában
Dr. Balogh Margit, a budapesti Váczi-utcai községi leánygimnázium...
Kis gazda rovat Kis gazda rovat
Közepes nagyságu, nem teljesen érett sárga dinnyét felébe vágunk,...
Az arzén- és higanysók gyógyító hatása Az arzén- és higanysók gyógyító hatása
A higanysókat és újabban az arzénsókat széltében használják vérbajos...
Meghalt Mikszáth Kálmán Meghalt Mikszáth Kálmán
Isten magyar erdejének büszke ékessége kidőlt. A fejszés halál egy...
A fahamu, mint mütrágya A fahamu, mint mütrágya
Mütrágyáknak nevezzük tudvalevőleg mindazon anyagokat, melyek három...
Külgazdasági szerződések Külgazdasági szerződések
A Ganz és Társa részvénytársaság szerződést kötött a pittsburgi...
Magyarország 1930. évi súlyemelő bajnokságai Magyarország 1930. évi súlyemelő bajnokságai
A Törekvés SE Kőbányai-úti helyiségének dísztermében vasárnap...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98