Dtum
Login with Facebookk
1927 | Május

A fáraó múmiája

A múmiát  lemosták és szagos olajokkal, illatos fűszerekkel kenték be. A balzsamozás legfontosabb része a pólyázás volt. A múmiát 3-400 méter hosszú vászonszalaggal kötözték körül. A gumival bevont vászonkötelék felcsavarása nagy gonddal történt, úgyhogy a múmiához a bepólyázás után a levegő nem juthatott hozzá.

A fáraó múmiáját végül díszes királyi ruhába öltöztették, kezébe adták a jogart és a korbácsot, az ő fejedelmi jelvényeit, fejére tették gyémántokkal kirakott koronáját, tömérdek ékszerrel, gyűrűkkel, karkötőkkel, nyaklánccal díszítették, övébe művészies kivitelű tőrt dugtak.

Rendesen még aranylemezből való burkolattal is bevonták az így elkésztett bolttestet és kőkoporsóba fektetve a piramis királyi kamrájában helyezték el „örök nyugalomra”. Mellejé tették „a halottak könyvét”, a világ legrégibb írott könyvét, amely tisztult erkölcsi felfogással tárgyalja az erényeket és bűnöket. Ez volt az útlevele a halottnak a túlvilágra.

Tömérdek kincset halmoztak fel ezekben a sírkamrákban. A királyi kamrában a trónszéktől kezdve ott volt a fáraó minden kedves tárgya, ékszere. Mert a szelleme, a Ka tovább is élt, hol eltávozott a sírból, ahol meg visszatért. Közben egyre tisztult, hogy méltó legyen az istenek csapatához való csatlakozásra. Ha azonban a múmiát és a lakását megbolygatták, akkor a fáraó szelleme a nehéz megtisztulási folyamatot nem bírta ki, maga a Ka, a szellem is megholt, elkárhozott.

Ezért aztán a piramis sírkamráját minden módon igyekeztek megóvni attól, hogy szentségtörő kezek zavarhassák a halott nyugalmát. Zeg-zugos, szűk folyosó vezetett az elfalazott királyi kamrába. Ez a szűk folyosó zsákuccákat alkotva sokfelé ágazott. A bejárata pedig kívülről gondosan el volt rejtve.

Egyiptomot kétszer fedezték fel. Először Herodotosz, a híres görög történetíró és utazó, aki Kr. e. 484-ben járta be az egyiptomi birodalmat és részletesen leírta azt nagy munkájában. Több mint 2000 évvel később, 1798-ban Napóleon egyiptomi expediciója nyitotta meg a tudomány számára ezt a csodálatos földet. Ekkor már az egyiptomi művelődés semmisült.

A hatalmas műemlékeket ellepte a homok, nyomorult, apró arab falvak keletkeztek az egykor oly hatalmas világvárosok fölött. Azóta a világ minden nemzetének tudósai ásnak, kutatnak a régi emlékek romjai között. Egy francia fölfedezte az egyiptomi ékírás olvasásának a titkát is s ma már a régi Egyiptom kőbe, márványba vésett 5000 éves múltja nem titok többé.

De még mindig nagy az öröm a tudósok világában, ha sikerül a behatolás valamelyik piramis belsejébe. Igaz, hogy nem mindig jár eredménynyel az ilyen fáradságos, nagy gonddal végrehajtott munka. A rablók sokszor évszázadokkal megelőzték a tudós kutatókat. A királyi sírkamra üresen tátong a behatoló tudósok előtt. A mesés értékű kincsek helyett legföljebb a fáraó múmiája mered rájuk.  Sokszor még ezt is szétroncsolták.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A visszafelé eső vízesés A visszafelé eső vízesés
Atlanti-óceán kanadai partján fekszik Új-Braunschweig tartomány...
Friedrich István titkos terepszemléje Friedrich István titkos terepszemléje
A főváros üzemeinek ellenőrzésére kiküldött bizottság kilenc hónappal...
Négyezer ujpesti butorgyári munkás lép ma sztrájkba
Az ujpesti butorgyárakban alkalmazott munkások szombaton – mint...
Mi kell a röntgenlátáshoz? Mi kell a röntgenlátáshoz?
Amikor vagy negyven évvel ezelőtt Röntgen felfedezéséről elterjedt a...
80 millió pengővel több az 1930-as kivitel, mint a behozatal 80 millió pengővel több az 1930-as kivitel, mint a behozatal
A nehéz gazdasági helyzetben is vannak biztató és megnyugtató...
Bérleti (szállítási) hirdetmény Bérleti (szállítási) hirdetmény
Azon állomásokra nézve, melyeken a bérleti időtartam alatt ezred vagy...
A grófnő szerelme A grófnő szerelme
Néhány héttel ezelőtt kínos jelenet játszódott le a bécsi...
Európa gyorskorcsolyázó bajnoksága Európa gyorskorcsolyázó bajnoksága
3. és 4-én folyt le a Csorbai tó jegén. A magyar versenyzők közül...
A lembergi nemzetközi kerékpár- és motorverseny. A lembergi nemzetközi kerékpár- és motorverseny.
Szeptember hó 6-án, 7-én és 8-án Lembergben nemzetközi kerékpár- és...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98