Dtum
Login with Facebookk
1928 | Március

A távolbalátás és a sötétben való látás csodás találmányai, televizor 2.

Ha azonban meggondoljuk, hogy a rádió tulajdonképpen nem a hangokat, hanem annak hullámait viszi tovább, már könnyebb elképzelni, hogy a képet vagyis a fényhatások hullámait is lehet rádió útján továbbítani. Ez az elgondolás tanulmányom kiindnlópontja.

Készülékemnél, a "televizor”-nál a ,,selen” (selenium) elemet használtam fel, ezt a kénnel rokon, meglehetősen ritka fémes elemet, amely lehetővé teszi a fénynek elektromossággá való átváltoztatását. Ez lényegileg ugyanaz, mint a rádiónál vagy a telefónnál a hangnak elektromossággá való átváltoztatása. A telefón membránját a „televizor”-nál a „selen” pótolja.


Először árnyékképek elektromos továbbításával kísérleteztem. Egy évi fáradozás után sikerült a rádió segítségével egyszerűbb tárgyak fekete-fehér színű rajtáit továbbítanom. Hosszú út vezetett azonban még odáig, hogy az egyszerű fekete-fehér rajzok helyett készülékem egy tárgynak vagy személynek valóságos képét továbbítsa.

Ma azonban már ez a nehéz feladat is elkészült: sikerüli felfedeznem a távolbalátást és most már abban a helyzetben vagyok, hogy új „televizor”-készülékem segítségével élő emberek arcát szinte aprólékos pontossággal tudom rádió útján továbbítani. Ezzel a probléma lényegét már megoldottam és most már csak találmányom tökéletesítése van hátra.

Ennyit mond a tudós feltaláló és már megy is a „televizor” - hogy bemutassa, miként működik a gyakorlatban a távolbalátó gép. Megindítja az 1. számú képünkön látható készüléket, ugyanekkor meggyujtja a 2. számú képen látható reflektorkamrájában a villanykörtéket, odaül a fényforrások alá két kísérleti bábjával.

A „selen”-sejtek működésbe jönnek és a készülékekkel kontaktusban lévő hangosan beszélő már ontja a hangokat, a váltakozóan magas és mély hangokat, vagyis a fényhatásokból átalakult elektromos hullámokat.

Ez az „éneklő fény”, amely a váltakozó fényhatásoknak megfelelően egész skálákat játszik. Ezt az éneket, a változó hangokat az „elektromos szem” irányítja, amely meglátja milyen személy, milyen tárgy foglalt helyet a felvevő kamrában és aszerint a diktálja a hangnemeket, a „televizor” munkáját.

Minden arc minden kép más-más, egymástól egészen eltérő hangnemeket idéz elő, de az eredmény mindig ugyanaz: a tárgyak vagy személyek képe pontosan átalakul elektromos hullámmá, az elektromosság átváltozik hangokká én végül a harmadik készülék, amely az elektromosságot már ismét átalakította képpé, pontosan levetíti a felvett képet a vászonra vagy más felfogó táblára.

3. számú képünk már a levetítését mutatja a 2. számú képen látható jelenetnek, amint Baird tanár a két babafejjel ott ül a leadóállomás fényfürdőjében. A „televizor”-kép mint látható, már mai formájában is élesen és pontosan továbbítja a képet az elektromos hullámok segítségével.

A Baird tanár előadásán és bemutatásain jelenlévő tudósok egyhangúan kijelentik, hogy a „televizor” a század egyik legcsodásabb találmánya, amely e pillanatban még annyira meglepő, hogy nem is lehet kiszámítani jelentőségét tudományos és művészi szempontból.

Kétségtelennek tartják: nem sok idő kell hozzá és a „televizor” éppúgy ott lesz minden házban, mint a rádió. És a családi tűzhely mellett a legnagyobb kényelemben az emberek nemcsak hallani, hanem látni is fogják az operai előadásokat, vagy a jazz-band hangszereivel tréfáló zenészeket - a földgolyó másik oldaláról is.

A másik szenzációs találmánya Baird tanárnak, amely éppen olyan feltűnést keltett tudományos körökben, mint a „televizor”: a sötétben való látás. Ezt a találmányát a napokban mutatta be a fiatal tudós ugyancsak Londonban. Az angol tudományos világ legkitűnőbb képviselői gyültek össze újból Baird laboratóriumában és teljesen elsötétített teremben foglaltak helyet.

Baird tanár felkérte kisérleti médiumul az egyik tudóst, leültette a „televizor” készülék mellé, minden világítás (legalább látható világítás) nélkül, megindította a gépet megkezdődött a gép különös éneke és a következő percben a teremben kifeszített vásznon már mindenki tökéletesen látta - a koromsötétség ellenére - a tudós arcvonásait.

A kísérlet többszöri megismétlés is teljes sikerrel járt, sőt Baird tanár akként is bemutatta a kísérletet, hogy a sötétben bemutatott arcot egy harmadik szobából vetítette. A tudósok körében nagy szenzációt és komoly izgalmat keltett a bemutatás, Baird fáradozásainak csodás eredménye és már meg is jelentek az angol világlapokban a nyilatkozatok a találmány jövőjéről.

Ezek szerint a hadviselést okvetlen átalakítja Baird találmánya, mert a láthatatlan sugarak ilyképpen való felhasználása lehetetlenné leszi az éjszakai támadásokat. A láthatatlan sugarak teljesen megvilágítják a sötétben előnyomuló ellenséget, anélkül, hogy az valami fényt látna.

Különösen fontosnak tartják a tudósok azt a körülményt, hogy a laboratóriumi kísérletezés folyamán Baird az egész terembe bebocsátotta a láthatatlan fényt és a koromsötétségben anélkül, hogy valami fényforrást láttak volna, mindenki nagyszerűen látta a teremben jelenlévő összes személyeket.

E találmány jövőjét és praktikus felhasználásának módjait most mérlegelik Angliában a hozzáértők, akik kétségtelennek tartják, hogy a „televizor”, a távolbalátás és a sötétben való látás felfedezése egészen új korszakot nyit meg a felfedezések terén.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Baird tanár beindítja a televizort A televizor fénykamrájában Televizor-kép levetítve
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Marschalkó Teofil csapásai Marschalkó Teofil csapásai
Sulyos csapás érte Marschalkó Teofil futó bajnokot édes atyjának,...
Gróf Apponyi Albert vallomásai Gróf Apponyi Albert vallomásai
Olyan mérges fiú voltam, akitől az indulat pillanatában minden...
Apponyi Albert gróf Párisban kijelentette Apponyi Albert gróf Párisban kijelentette
A vasárnap reggel megjelent párisi lapok közül különösen a radikális...
A légvárak ellen A légvárak ellen
Háboru utáni vezetőembereink közül alig egy-kettő mutatja a...
A „cseh királynő” Párisban A „cseh királynő” Párisban
A párisiak jókedvét, mulatozásra való hajlamát nehéz kipusztítani....
Rövidek Rövidek
A Neue Freie Presse hosszabb berlini tudósítást közöl Gläse-Horstenau...
Plastikus photographiák Plastikus photographiák
Rajzunkon ugyannak a tárgynak, két, egymás mellé helyezett tégelynek,...
Hadikölcsönpletykák Hadikölcsönpletykák
A szombati tőzsdén a hadikölcsönök árfolyama hirtelen fölszökött s az...
A repülés művészete A repülés művészete
A repülés vágya olyan régi, mint maga az emberiség. Az ókori...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98