1867-ben úgy képzelték a törvényalkotók, hogy a Monarchia közös pénzügyeiről elegendő lesz tízévenként újra dönteni, azaz a kellő körültekintéssel megválasztott bizottságok a folyamatokat elemezve, esetleg korrekciót javasolva a képviselőházak elé tárják megegyezésük eredményét.

Hogy mennyire nem így lett, arról történelmi napilapunk első évének – 1900 – hatodik „számában”olvashatunk: a kvótáról a király döntött egy évre.

Hihetnénk, az újabb évnyi időnyereség megegyezésre bírja az arra hivatottakat. Jól sejtik olvasóink, ha ismerik magunkat, mi született meg 1901 nyarára: egy újabb lehetőség Ferenc József Őfelségének arra, hogy ismét dönthessen a kvótáról további egy évre.

Zajlik a lázas bizottsági munka, 1902-ben megegyeznek.
Immár abban, hogy marad a kvóta annyi, amennyi az előző évben volt (ami annyi volt, mint az azt megelőző évben, hiszen a király döntött – és ezt vegyük még egyszer, mert előtte is uralkodói döntés volt).

Érdekes lehet, hogy a kiegyezést követő gazdasági fejlődésünk eredménye a századfordulóra az eredetileg 30 %-os arányt feltornászta 34,4 %-ra, amelyet 1903-ban majdnem sikerült bebetonozni 10 évre. (További érdekesség, hogy vagy az újságíró kavarodott bele a sok variációba és dátumba, vagy a szedők a nyomdában, de A kvóta-bizottságok megegyezése című cikkben a tíz évre szóló megállapodás 1903-ig tartana.)

Jó érdekérvényesítők voltak 1904-ben a magyar delegáció tagjai, ugyanis elérték a magyar ipar számára, hogy a kvóta arányában részesedjék a katonai szállításokból, így Diósgyőrnek és a fiumei hajógyáraknak komoly és biztos állami megrendeléseik lesznek. A következő év kisebb perlekedéssel, szemrehányással folyt le.

1906-ban nagyot léptek az osztrákok.
Olyan nagyot, ami lényegében kitartott a Monarchia felbomlásáig: gazdasági különválást, a kvótaaránynak megfelelően felosztott vámbevételeket, és a népességarányt figyelembe véve 42,4 % kvótát „javasolnának” Magyarországnak – ami érthető meghökkenést, elképedést, majd heves reakciót váltott ki.

Megkezdődött a korábbinál hevesebb küzdelem a gazdasági különválásért, az önálló vámterületért, a bankszabadalomért nálunk is.

Tematikus válogatásunk a történelemből alig ismert folyamatokat és fordulatokat, sűrű küzdelmeket és ritka egyetértést, eredményeket és eredménytelenséget mutat meg.