Dtum
Login with Facebookk
1929 | December

Osztrák-magyar konfliktusok: kvóta és vámügyek

1867-ben úgy képzelték a törvényalkotók, hogy a Monarchia közös pénzügyeiről elegendő lesz tízévenként újra dönteni, azaz a kellő körültekintéssel megválasztott bizottságok a folyamatokat elemezve, esetleg korrekciót javasolva a képviselőházak elé tárják megegyezésük eredményét.

Hogy mennyire nem így lett, arról történelmi napilapunk első évének – 1900 – hatodik „számában”olvashatunk: a kvótáról a király döntött egy évre.

Hihetnénk, az újabb évnyi időnyereség megegyezésre bírja az arra hivatottakat. Jól sejtik olvasóink, ha ismerik magunkat, mi született meg 1901 nyarára: egy újabb lehetőség Ferenc József Őfelségének arra, hogy ismét dönthessen a kvótáról további egy évre.

Zajlik a lázas bizottsági munka, 1902-ben megegyeznek.
Immár abban, hogy marad a kvóta annyi, amennyi az előző évben volt (ami annyi volt, mint az azt megelőző évben, hiszen a király döntött – és ezt vegyük még egyszer, mert előtte is uralkodói döntés volt).

Érdekes lehet, hogy a kiegyezést követő gazdasági fejlődésünk eredménye a századfordulóra az eredetileg 30 %-os arányt feltornászta 34,4 %-ra, amelyet 1903-ban majdnem sikerült bebetonozni 10 évre. (További érdekesség, hogy vagy az újságíró kavarodott bele a sok variációba és dátumba, vagy a szedők a nyomdában, de A kvóta-bizottságok megegyezése című cikkben a tíz évre szóló megállapodás 1903-ig tartana.)

Jó érdekérvényesítők voltak 1904-ben a magyar delegáció tagjai, ugyanis elérték a magyar ipar számára, hogy a kvóta arányában részesedjék a katonai szállításokból, így Diósgyőrnek és a fiumei hajógyáraknak komoly és biztos állami megrendeléseik lesznek. A következő év kisebb perlekedéssel, szemrehányással folyt le.

1906-ban nagyot léptek az osztrákok.
Olyan nagyot, ami lényegében kitartott a Monarchia felbomlásáig: gazdasági különválást, a kvótaaránynak megfelelően felosztott vámbevételeket, és a népességarányt figyelembe véve 42,4 % kvótát „javasolnának” Magyarországnak – ami érthető meghökkenést, elképedést, majd heves reakciót váltott ki.

Megkezdődött a korábbinál hevesebb küzdelem a gazdasági különválásért, az önálló vámterületért, a bankszabadalomért nálunk is.

Tematikus válogatásunk a történelemből alig ismert folyamatokat és fordulatokat, sűrű küzdelmeket és ritka egyetértést, eredményeket és eredménytelenséget mutat meg.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Kvóta
Szabóné Fricska Anna

Az 1867-es kiegyezés XIV. cikkelye rendelkezik „azon arányról, mely szerint a magyar korona országai... a pragmatica sanctio folytán közösnek ismert államügyek terheit ezentúl viselik.”

Ez az arány a későbbiekben kvótaként jelenik meg a közbeszédben. A törvény 1867-ben az arányt „a magyar korona országaira nézve 30 s Őfelsége többi országaira nézve 70 %-ban” állapítja meg.


Tíz évig marad érvényben (1868. január 1-jétől 1877. december 31-ig), később a kvótáról az országgyűlések által kiküldött delegációknak kellett egymással megállapodniuk.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Szerdán délelőtt ¼ 11 órakor érkezik meg Endresz és Bittay koporsója a Délivasuti pályaudvarra Szerdán délelőtt ¼ 11 órakor érkezik meg Endresz és Bittay...
Évek hosszu sora óta nem volt esemény, amely olyan mélységes erővel...
Hét fiatal művész kiállítása
A Nemzeti Szalon termeiben immár másodízben állítja ki munkáit e kis...
A kormányozható rakéta, a gázrakéta A kormányozható rakéta, a gázrakéta
„Egy új bolygó született: a kormányozható rakéta” -...
Primo de Rivera megszavaztatja a tisztikart Primo de Rivera megszavaztatja a tisztikart
Az Agence Radio madridi jelentése szerint Primo de Rivera szenzációs...
Tass József - Anyám Tass József - Anyám
Anyám, a bánat fellege Örökké mért borít? Lila Szemed mit néz, hogy...
Iparos védegyesület Iparos védegyesület
Az országos iparegyesület több izben és behatóan foglalkozott az...
Az influenza (spanyolbetegség) fellobbanása
Még el sem felejtettük az 1918. év őszén nagy erővel megindult és...
Metropolis Metropolis
Az Ufa filmgyár monumentális filmjének, a Metropolisnak szüzséjét...
1902. junius 15-ike sikerei 1902. junius 15-ike sikerei
A magyar sport történetében szinte páratlanul álló napot jelez a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98