Dtum
Login with Facebookk
1929 | December

Osztrák-magyar konfliktusok: kvóta és vámügyek

1867-ben úgy képzelték a törvényalkotók, hogy a Monarchia közös pénzügyeiről elegendő lesz tízévenként újra dönteni, azaz a kellő körültekintéssel megválasztott bizottságok a folyamatokat elemezve, esetleg korrekciót javasolva a képviselőházak elé tárják megegyezésük eredményét.

Hogy mennyire nem így lett, arról történelmi napilapunk első évének – 1900 – hatodik „számában”olvashatunk: a kvótáról a király döntött egy évre.

Hihetnénk, az újabb évnyi időnyereség megegyezésre bírja az arra hivatottakat. Jól sejtik olvasóink, ha ismerik magunkat, mi született meg 1901 nyarára: egy újabb lehetőség Ferenc József Őfelségének arra, hogy ismét dönthessen a kvótáról további egy évre.

Zajlik a lázas bizottsági munka, 1902-ben megegyeznek.
Immár abban, hogy marad a kvóta annyi, amennyi az előző évben volt (ami annyi volt, mint az azt megelőző évben, hiszen a király döntött – és ezt vegyük még egyszer, mert előtte is uralkodói döntés volt).

Érdekes lehet, hogy a kiegyezést követő gazdasági fejlődésünk eredménye a századfordulóra az eredetileg 30 %-os arányt feltornászta 34,4 %-ra, amelyet 1903-ban majdnem sikerült bebetonozni 10 évre. (További érdekesség, hogy vagy az újságíró kavarodott bele a sok variációba és dátumba, vagy a szedők a nyomdában, de A kvóta-bizottságok megegyezése című cikkben a tíz évre szóló megállapodás 1903-ig tartana.)

Jó érdekérvényesítők voltak 1904-ben a magyar delegáció tagjai, ugyanis elérték a magyar ipar számára, hogy a kvóta arányában részesedjék a katonai szállításokból, így Diósgyőrnek és a fiumei hajógyáraknak komoly és biztos állami megrendeléseik lesznek. A következő év kisebb perlekedéssel, szemrehányással folyt le.

1906-ban nagyot léptek az osztrákok.
Olyan nagyot, ami lényegében kitartott a Monarchia felbomlásáig: gazdasági különválást, a kvótaaránynak megfelelően felosztott vámbevételeket, és a népességarányt figyelembe véve 42,4 % kvótát „javasolnának” Magyarországnak – ami érthető meghökkenést, elképedést, majd heves reakciót váltott ki.

Megkezdődött a korábbinál hevesebb küzdelem a gazdasági különválásért, az önálló vámterületért, a bankszabadalomért nálunk is.

Tematikus válogatásunk a történelemből alig ismert folyamatokat és fordulatokat, sűrű küzdelmeket és ritka egyetértést, eredményeket és eredménytelenséget mutat meg.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Kvóta
Szabóné Fricska Anna

Az 1867-es kiegyezés XIV. cikkelye rendelkezik „azon arányról, mely szerint a magyar korona országai... a pragmatica sanctio folytán közösnek ismert államügyek terheit ezentúl viselik.”

Ez az arány a későbbiekben kvótaként jelenik meg a közbeszédben. A törvény 1867-ben az arányt „a magyar korona országaira nézve 30 s Őfelsége többi országaira nézve 70 %-ban” állapítja meg.


Tíz évig marad érvényben (1868. január 1-jétől 1877. december 31-ig), később a kvótáról az országgyűlések által kiküldött delegációknak kellett egymással megállapodniuk.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Régi kenyeresbolt Régi kenyeresbolt
A balkáni háborus hirek között arról is megemlékeztek az ujságok,...
Lappföld, a rénszarvasok birodalma, akiket az Isten telepített le Lappföld, a rénszarvasok birodalma, akiket az Isten telepített le
- Holhó, holhó! - hallatszik a jeges hegycsúcsról és lenn, a...
A MÁV ellenzésén ezidén is megbukik a nyári időszámítás A MÁV ellenzésén ezidén is megbukik a nyári időszámítás
Néhány hét óta a nyári időszámítás kérdése foglalkoztatja a magyar...
A Chesterton-fordításokról A Chesterton-fordításokról
Emberfölötti feladat hiánytalanul visszaadni ezt a látszóan egyszerű...
Súlyos az árvizhelyzet Kecskeméttől Szegedig Súlyos az árvizhelyzet Kecskeméttől Szegedig
Napok óta fenyegető hirek érkeznek a Nagy Magyar Alföldről. A Duna,...
Párizsi betegápoló apácák légvédelmi gyakorlata Párizsi betegápoló apácák légvédelmi gyakorlata
A párizsi közkórházak is résztvettek a francia főváros nemrég...
A kisipari hitel egyike a legdrágább kölcsönöknek A kisipari hitel egyike a legdrágább kölcsönöknek
A kétségbeesés fekete felhője kiséri a mai iparos-generációt lépten...
A budapesti hidak építésének sorrendje III.
E hidakat, mint fentebb már láttuk legalább is 5+5=10...
Hanuman majomistentől a JU 87-es zuhanóbombázóig 2. Hanuman majomistentől a JU 87-es zuhanóbombázóig 2.
Az 1914-18. évi világháború aztán komoly fejlődésnek indította a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98