Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1930 | Április

Munka vagy kartel I.

Már nem tagadják a miniszterek sem a súlyos gazdasági válságot!
Évek óta napról-napra súlyosabb az ipar, a kereskedelem és a földmívelés helyzete. A társadalom minden rétege, akik a termelő munkából élnek, nyomorognak, reményvesztetten vergődnek. Bukás, munkanélküliség és öngyilkosság jellemzi a helyzetünket. Nem kell már statisztika ennek a szomorú állapotnak a bizonyítására.

De van egy tényezője gazdasági életünknek, amely ebben a sivár temetőben évek óta állandóan mindig jobb és jobb nyereséggel zárja mérlegét és ez a nagybankok kartelje. Oh, bocsánat, amiért ezt a nebántsvirágot meg mertem említeni. Tudvalevő, hogy csak neki szabad minket magas hitelkamattal és az áruk árának magasra emelésével bántani, de nekünk ezt panasz nélkül tűrni kell. A türelmi idő azonban lejárt és tovább nem hallgatunk.

Sok ígéretet kaptunk már, köszönjük, többet nem kérünk.
Tettek kellenek, nem bírjuk tovább. A kisántánt és patronusaik második Trianont készít számunkra. Szüntelenül folytatják ellenünk a gazdasági, társadalmi és kultúrharcot. Meg akarnak semmisíteni minket.

Tehát háborúban vagyunk és ha kell, még kivételes intézkedésekkel is a gazdasági egyensúlyt biztosító kormány politikájára van szükség, amely a nemzet egész egyetemének biztosítsa a munkát és megélhetést. Nem tartható fenn az az állapot, hogy a nemzet gazdasági tényezőinek 95%-a, az ipar, kereskedelem és földmívelés elpusztuljon, 5%-a pedig ebből a pusztulásból gazdagodjék meg, az árak, a feltételek diktálásával.

Még a gondolata is távol áll tőlünk annak, hogy a nemzet tőkéje ellen lázadjunk. Csak a nemzet tőkéjének kezelői ellen van súlyos panaszunk és ez az, hogy a nemzet tőkéjének kezelői visszaélnek azzal a hatalommal, amelyet a nemzet tőkéje reprezentál. Ahelyett, hogy minden rendelkezésre álló tőkével a tőkeszegény ország termelését mozdítanák elő, spekulálnak, frankot, búzát stb. koncentrálnak és a súlyos spekulációs veszteségeket a magyar gazdasági élet sínyli meg és az ilyen terheket reáhárítják, annak kell elviselnie, ha belepusztul is.

Karteljük állapítja meg a bankbetétek kamatját, úgyszintén a hitel kamatlábat, amelyet mindenféle cimen úgy feltornáznak, hogy nem bírja el a termelés és a fogyasztás. A bankok betét- és hitelkamatja közötti különbözet kétszerese a békebelinek, 100 %-kal keresnek többet, mint a háború előtt. A bankokhoz tartozó érdekeltek azt szokták hangoztatni, hogy ha a „tőke nem élvez teljes szabadságot, kivonul az országból”. Ez túlzott állítás és ijesztés, azért, hogy a bankok teljesen szabadon „dolgozhassanak”. Magyarországon a hitelező tőke mindig megkapta és a jövőben is megkapja a jó kamatozást, de a bankok által a kamaton felül mindenféle cimen felszámított költségek elbírhatatlanul megdrágítják a hitelt.

Nyers-, félkész- és készanyagokat és árukat termelő vállalatok vannak a bankok birtokában, vagy befolyásuk alatt. Ezeket kartelbe tömörítik, és az áruik árának felsrófolásával megkárosítják az egész nemzet fogyasztóközönségét. Ily módon kis fogyasztás mellett is biztosítani lehet a szinekura állások busás jövedelmeit.

Vannak cikkek, amelyek 60-100%-kal drágábbak nálunk, mint a szomszédos államban. Ezt szerintük a magyar ipar pártolásáért kell az országnak elviselni. A magyar iparért szivesen hoz az ország reális áldozatot, de ezekben az árakban meg nem engedhető haszon van elrejtve. Ezt bizonyítja pl., hogy a német vasgerenda a nagy vám és szállítási költség dacára olcsóbb volna Budapesten a magyar vasgerendánál.

Hogy lehessen ilyen drága hitellel, anyaggal és súlyos közterhekkel rentábilisan, olcsón termelni, és azokat fogyasztani. A termelőmunka megindulásának az a feltétele, hogy olcsóbb legyen a termelés. Ez pedig csak úgy érhető el, ha a hitelkamat, az anyagok árai és a közterhek csökkennek. A munkabérek egyáltalán nem csökkenthetők.

A kormány gazdasági politikájának a nemzet érdekében új irányt kell venni és a tőkeképződés érdekében meg kell védeni a kartelekkel szemben a betevők érdekeit, úgyszintén a hitelezők érdekei mellett az adósok érdekeit is. Továbbá biztosítani kell az anyagok és áruk piacán az egészséges versenyt.

Erre alkalmul szolgál a beígért és már régen aktuális „kartel törvény”, amelyet úgy kell megalkotni, hogy a végrehajtása új közterheket ne jelentsen és a vállalatok belső ellenőrző zaklatását teljesen mellőzze. Az anyag- és áruárakat szabályozó és a visszaéléseket megtorló irányító keresettörvényt a kereskedelmi miniszter alkalmazza. Főképpen ne látszat, hanem komoly, a célt szolgáló törvény legyen. E cél érdekében javasoljuk a törvényben az alábbiak felvételét:

I.
1. A bankok a betétek után a Nemzeti Bank mindenkori kamatlábának legalább kétharmadát fizesse, de az a kamat a N. B. kamatlábánál legfeljebb 2%-kal lehessen kisebb.
2. A bankok által szedhető hitelkamat kellő fedezet esetén ne haladhassa meg a N. B. kamatlábának egyharmad összegét, de az az összeg 2%-nál több nem lehet.
3. Személyi hitel esetén, ha a bank tényleg biztosítja a hitelt, úgy annak költségeit a 2. pontban írt kamathoz hozzászámíthatja, de semmi más cimen költséget nem szedhet.
4. A közvetítő kis bankok a 2. pontban írt kamatnál 1.5%-kal magasabb kamatot szedhetnek.
5. Szankció az uzsora elleni törvény alkalmazása legyen.

Ez a hitelkamat nem akadályozza meg külföldi kölcsönök felvételét, mert jó kezek mindig kapnak a bank betétkamat nívóján külföldi kölcsönt, míg a rossz kezek jobb, ha egyáltalán nem kapnak.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A Zeneakadémia A Zeneakadémia
Nagy hangversenytermében a mult hét vasárnapján díszes és nagyszámú...
Az örmények mozgalmai Oroszországban Az örmények mozgalmai Oroszországban
Mkirtics örmény érsek, az összes örmények legfőbb pátriárkája, néhány...
Néhány szó a Sauvageot-szótárról Néhány szó a Sauvageot-szótárról
A Magyar Csillag április 1. számában I. Gy. igen elismerő szavakkal...
A Nemzeti Szalon tavaszi kiállítása A Nemzeti Szalon tavaszi kiállítása
Ez a tárlat is ugyanolyan válogatással jött létre, mint a Szalon...
A vizsgálatok palotája A vizsgálatok palotája
Párizsban közelebb egy olyan épületet avattak föl, a milyen eddig a...
Mondta-e Rakovszky? Mondta-e Rakovszky?
A képvelőháznak az ünnepi szünetek előtti egyik ülésen Kubinyi György...
Nikita király Nikita király
Három esztendővel ezelőtt még három fejedelem volt Európában. A...
Villámcsapások szaporodása
Már régebben is gyakran emlegették tudósok és laikusok is egyaránt,...
Tudja-e ön, hogy miért alszunk? Alvási központ az agyban Tudja-e ön, hogy miért alszunk? Alvási központ az agyban
A kérdés tehát nincs megoldva. Exner, bécsi kutató új magyarázattal...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98