Dtum
Login with Facebookk
1930 | Április

A rádió, az elektromos rezgés

Az elektromos rezgés keltéséhez kondenzátorból és önindukciós tekercsből álló rezgőkörre van szükség. A rezgés alkalmával a kondenzátor feszültsége legnagyobb értékéről nullára csökken le, majd fordított előjellel ismét megnövekszik és így tovább. A feszültség időbeli változását az 5. ábra első görbéje mutatja.

A tekercsben folyó áram erőssége nulláról felemelkedik legnagyobb értékéig, azután ismét nulláig csökken (5 ábra, második görbe), majd ellenkező irányban éri el legnagyobb értékét és így tovább. Az áramerősség az időben hullámszerűen változik, amint a 6. ábra A) görbéjénél látható Az áram iránya a tekercsben minden rezgés alkalmával kétszer megfordul, a tekercsben tehát tulajdonképen váltóáram halad.

Hasonlóan a kondenzátor feszültsége szintén hullámszerűen váltakozó feszültség. Amint az 5. ábrából látható, az áramerősség akkor éri el legnagyobb értékét, amikor a feszültség épp nulla (C-nél), ezt a tényt úgy szokták kifejezni, hogy az áramerősség és feszültség fázisa (rezgésállapota) egy negyed rezgéssel (90°-kal) el van tolva egymáshoz képest.

Vegyük figyelembe a rezgést az A-nál ábrázolt pillanatban (5. ábra). A kondenzátornak töltése következtében abban a pillanatban elektrosztatikai energiája van. A C-nél feltüntetett pillanatban viszont a tekercsben keringő áramnak van elektromágneses energiája. A közbenső állapotokban a tekercs és kondenzátor mindegyikének van energiája, de mindegyiknek kisebb.

Az energia megmaradási tétele értelmében a kondenzátor és tekercs energiáinak összege a rezgés folyamán mindig állandó marad (nem tekintjük a hőhatást); a rezgés közben az elektrosztatikai és elektromágneses energiák folyton átalakulnak egymásba, de úgy, hogy összegük állandó marad. Ezt az állandó nagyságú energiaértéket hívják a rezgés energiájának.

A rezgéshez szükséges egy rezgőkör, kérdés azonban, hogyan történik a rezgés megindítása. Erre két módunk van, vagy egyszer megtöltjük a kondenzátort, vagy pedig a tekercsben egy áramlökést hozunk létre. Mind két eljárással megzavartuk a rezgőkör elektromos egyensúlyát és ennek következtében megindul a rezgés.

Az energia megmaradás tétele szerint a rezgési energiának ugyanakkorának kell maradni, ezért az egyszer megindított rezgés változatlan mértékben megmarad továbbra is és úgynevezett csillapítatlan rezgés jön létre (6. ábra, A).

A valóságban azonban az energia egy részét felemészti a drót ellenállása (és egyéb veszteségforrások) és minden rezgés alkalmával az energia bizonyos hányada a drót ellenállása következtében annak a melegítésére használódik fel, tehát a rezgés számára elvész. Ellenállás nélküli vezetőt nem tudunk készíteni, ezért a gyakorlatban található rezgőköröknél az egyszer megindított rezgés mindinkább gyengül és ú. n. csillapított rezgés keletkezik (6. ábra, B).

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Rádió, az elektromos rezgés keletkezése Rádió, csillapítatlan és csillapított rezgés
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98