Vidám gyomorbetegek

Különösen sok a gyermekbeteg. Egy anya három gyermekét hozta el. Mind a hárman angolkórosok. Ma már a gyógyulás útján vannak. Egy szőke kisleány anyja ezeket mondja:

- Szegény kicsike ideges volt. Éjszaka nyugtalanul aludt és nappal alig evett valamit. A második kezelés után már kitűnően aludt és az étvágya is megjött… Sokkal vidámabb és arcába némi élet költözött... Az Isten áldja meg azt a drága embert, aki ezt a csodálatos gépet kitalálta!...

A gyomorbetegek egymás között vidáman vitatkoznak. Az egyik betegnek gyomorfekélye van. Ezeket mondja:

-Képzelje el, milyen élelem volt. Folyton diétát kellett tartanom és ma már a legnehezebb ételeket is megehetem, anélkül, hogy fájdalmaim lennének…

Egy másik gyomorsavtúltengéssel jött az intézetbe. Nyolc éven keresztül szigorú diétát tartott és most a kúra végén kitűnően érzi magát. Olyan ételeket ehet, amelyek nyolc év óta nem voltak a szájában. Még az ízüket is elfelejtette és ma boldog. Jókedvvel dolgozik fanatikus rajongással beszél dr. Andor Pál főorvosról, aki őt a Zeileis-sugárral kezelte.

A rendelés egész nap tart. Csak délben van rövid szünet. Reggeltől estig jönnek a betegek, előkelő urak és hölgyek, szegény asszonyok, kis beteg gyermekek és kérgeskezű munkásemberek várakoznak az előcsarnokban, miközben benn, az elsötétített besugárzóteremben sisteregve fellobog a Zeileis-gép csodálatos kék sugara, amely új életet, egészséget, erőt, munkakedvet és boldogságot fog adni, ezer és ezer beteg elkeseredett ma még boldogtalan embernek.