Dtum
Login with Facebookk
1932 | Április

Válasz gróf Bethlen Istvánnak

E lap hasábjain éveken keresztül, egyedül és elhagyatva hirdettük, hogy a mezőgazdasági termelés közelgő világválságát a magyar gazdasági élet alapos és gyökeres reformok nélkül nem lesz képes áthidalni.

Nem rokonszenves dolog a kárörvendő jós szerepét játszani, de nem tagadhatjuk meg magunktól azt az elégtételt, hogy azok a reformeszmék, amelyeket e hasábokon hirdettünk s amelyeket a gazdaságtudomány és a gyakorlati politika doktorai és biborosai olyan fölényes kézlegyintéssel utasitottak el, ma már egyre sürübben jelentkeznek a válság nyomása alatt megélénkülő magyar gazdasági vitákban s ugyanazok, akik haragos lövedékek záporát bocsátották ránk, ma a meggyőződés mellhangján hirdetik ország-világ előtt a mezőgazdasági reformok elkerülhetetlen szükségét.

Schandl Károly, a Bethlen-regime egyik legfőbb mezőgazdasági szakértője, kénytelen volt beismerni, hogy a bérlők sorában a legerősebbeknek és legszilárdabbaknak a paraszti bérlőszövetkezetek bizonyultak, de a volt földmüvelésügyi államtitkár aligha tudná indokolni, miért mulasztotta el bérlő és termelési szövetkezetek százainak szervezését, ha az egy tucat ilyen kitünően bevált?

A pénzügyi bizottságban a földmüvelésügyi miniszter tulzott nyomatékkal mutatott rá arra, hogy a kormánynak igenis van termelési programja, de beszédének sulypontja azon a kijelentésen nyugszik, hogy a termelési program előkészitése tovább folyik.

Mindennél bizarrabb azonban, hogy a gyáripar érdekeinek hivatásos képviselője az ország törvényhozásában szintén emelt hangon figyelmeztette az országot és a többségi pártot az ujabb földreform parancsoló szükségességére. Welche Wendung durch Gottes Fügung! Szövetkezeti reform, termelési reform, földreform, – az ország gyökeres mezőgazdasági reformjának ez a három alaptétele igy emelkedett ki igen éles és megkapó formában az utóbbi hetek politikai vitáiból.

Csak egyetlen kétkedő hang szólalt meg ebben a vitában: Bethlen István gróf, aki a pénzügyi bizottság szombati ülésén a földmüvelésügyi tárca tárgyalásánál tamáskodó hurokat penditett meg. A volt miniszterelnök nem beszélt se a szövetkezeti reformról, se a földreformról, csak a termelési reformról, amely azonban az első kettőt föltételezi és amely véleménye szerint nem hajtható olyan gyorsan keresztül, mint az iparnál. Minden egyéb tényezőtől függetlenül azért sem, mert minden reform, szerinte, a magyar nép konzervativizmusába ütközik.

Reformok helyett Bethlen István gróf fokozott kiviteli prémiumokat ajánlott a mezőgazdasági export erősebb pénzügyi támogatását, szükség esetén kereskedelempolitikai retorziókat.

Udvariatlanság és tiszteletlenség volna, ha válasz nélkül hagynók Magyarországnak tiz éven át volt kormányelnökének ezt az állásfoglalását s ezért engedje meg, hogy azt a kérdést intézzük hozzá, vajjon a kiviteli prémiumok, az exporttámogatásnak és a retorzióknak az a rendszere, amelyet munkatársai élén tiz éven át képviselt és érvényesitett, azzal az eredménnyel járt-e, amely jogossá tenné, hogy ehhez az elavult és költséges rendhez tovább is ragaszkodjunk?

Vajjon kiviteli prémiumok segitségével mennyi buzát, lisztet, marhát vittünk ki a nagy német piacra? Vajjon mit értünk el a retorziók segitségével Csehország ellen? Vajjon ki merne Olaszország ellen retorziókat alkalmazni azért, mert néhány héttel ezelőtt a magyar vágómarhák kontingensét egyetlen tollvonással a minimumra szoritotta? De – kérdezzük tovább – meddig birja az ország rohamosan szegényedő lakossága tovább viselni a rendszer pénzügyi terhét? S van-e olyan kiviteli segély, van-e annyi millió, amely képessé tenne bennünket, hogy megbirkózzunk a német tarifapolitikával, az orosz és lengyel versennyel, a tengerentuli államok dumpingjével?

A frontális támadás kitünő taktikai elv hadgyakorlatokon, de gazdasági háboruban végzetes következményekkel járhat. A megkerülő mozdulat jóval olcsóbb, okosabb, egyszerübb. A magyar mezőgazdaság természetes piacait, Ausztriát, Csehországot, Németországot és Olaszországot buzával, liszttel, marhával nehezen, gyümölccsel, baromfival, vajjal, tojással és főzelékkel könnyebben lehet visszahóditani.

A magyar termelési probléma épen abban áll, hogyan lehetne mezőgazdaságunkat ezeknek a termékeknek márkaszerü, egyöntetüen jó minőségü, tömeges termelésére átállitani. Bethlen István grófnak az a véleménye, hogy ez az átállitás csak nagyon lassu lehet, mert a magyar nép konzervativ természetü. Vajjon az-e? Ha az is, nem konzervativabb, mint a dán, morva, finn, belga vagy holland s ha e nehézkes északi fajtákat egyetlen emberöltő alatt sikerült a modern termelési rendszerek hitére tériteni, akkor ez a siker nem maradhat el a magyar parasztnál sem.

Ó kegyelmes, méltóságos, nagyságos és tekintetes urak, mi céljuk van ez antik szólásoknak ma, amikor az ország tele van nyomorgó és reménytelen nagy- és kisgazdák százezreivel? Mi célja van a gazdasági szembeköpősdinek? Milliókkal dobálózásnak, amikor kincstári jegyekkel födözzük a deficitet? Honnan vegye a fedezetet a Károlyi-kormány Bethlen István agrárterveihez? Mi célja elhitetni az ország közvéleményével, hogy a kormánynak van mezőgazdasági reformprogramja, amikor nincs?

Senki se vonja kétségbe, hogy a földmüvelésügyi miniszternek megvan a szándéka, akarata és a képessége is arra, hogy ezt a ma már égetően szükséges programot megalkossa, de kérdés, hogy módja megvan-e rá? Kivel csinálja meg, talán a földmüvelésügyi minisztériummal? Elképzelhető-e, hogy külső szakértők meg tudnak birkózni a miniszteriális bürokrácia féltékenységével és politikai befolyásával?

Magyarország ma ugyanabban a helyzetben van, mint Anglia volt pontosan száz évvel ezelőtt. Az angol történelmi osztály hatalmát, befolyását és vagyonát a fiatal ipari kapitalizmus forradalmi erőitől egyetlen lendülettel, egyetlen nagy reformmal mentette meg. A reform szervezője és megvalósitója Anglia egyik legősibb családjának sarja volt: Lord John Russel. Engedje meg Bethlen István gróf, hogy Lord Russel példáját tisztelettel a figyelmébe ajánljuk.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Belgium Belgium
Amikor az európai konfliktus kitört, senkisem gondolt arra, hogy...
Élénk sportélet a városligeti műjégpályán Élénk sportélet a városligeti műjégpályán
Az idén a tavalyinál is nagyobb élet uralkodik a városligeti...
Egyedül a felhők felett  - Antoine de Saint-Exupéry könyve Egyedül a felhők felett - Antoine de Saint-Exupéry könyve
Az irodalmi körök figyelmébe André Gide tekintélye ajánlotta, aki...
Szlovenszkoi magyar képzőművészek kiállítása
Szlovenszkó és Kárpátalja magyar festői kevés alkalommal...
A kenyérgépek A kenyérgépek
Ennek a berendezésnek főelve az, hogy mindazt, amit az ember a testén...
Peronoszpóra veszélyezteti az idei szőlőtermést Peronoszpóra veszélyezteti az idei szőlőtermést
A nagyobb hidegek nélkül elmult tél, a kedvező időjárású tavasz...
Az FTC – MTK országos atletika versenye Az FTC – MTK országos atletika versenye
Szenior számok. 3000 méteres gyaloglás. (II. osztálynak részére) 1....
Labdát a katonáknak Labdát a katonáknak
A front mögött élő labdarugóink az MLSz-t, az egyesületeket, sőt...
Páris, a szép városok királynője gránáttűzben áll Páris, a szép városok királynője gránáttűzben áll
A mondat igy szörnyüséget jelent, szörnyű, hogy egy szép városnak...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98