Dtum
Login with Facebookk
1932 | Február

Mikor jobb a vétel?

Hogy mikor jobb a vétel, már t i. a rádióvétel?...Kedélyes olvasóink joggal válaszolhatjuk: ha jó gépet olcsón vesszünk. Csakhogy a vétel szó a rádió birodalmában az adóállomások műsorának felvételét is jelenti. S ezúttal erről a vételről lesz szó.

Két okból is. Elsősorban jó az, ha tisztában vagyunk - legalább nagyjában - azzal, hogy a vétel és az időjárás között szoros összefüggés van. Másrészt nagyon sok olvasónk nemcsak zeneautomatát lát a rádiójában, hanem értékes megfigyelésekre nyíló alkalmat, műszert.

S talán még ők sem tudják, hogy ha megfigyeléseiket rendszeresítve összefoglalnák, mily nagy szolgálatot tennének a rádiózásnak, amelynek keretén belül ma egyik legnagyobb probléma az, hogy pontosan megállapítsák az összefüggést a rádióvétel és az időjárás között. Erről pedig csak sok-sok adat együttes egybevetése után lehet szó.

Tehát lássuk csak a tényezőket. Az időjárás három irányból zavarhatja, vagy segítheti elő a rádiózó vételét. És pedig: 1. a levegő páratartalma. 2. a légnyomás, 3. a hőmérséklet. Mind a három könnyen mérhető valami.

Természetes, hogy még más tényezők is vannak (földmágnesség, napfoltok stb.). Ezek azonban már túlesnek a polgári megfigyelhetőség határain s így a szakemberek dolga. Az előző három tényezőről azonban mindenki beszámolhat, könyvet vezethet s rájöhet arra, hogy milyen érdekes és titokzatos összefüggések vannak. Arról nem is beszélve, hogy nem egy olvasónk képezte ki magát már annyira, hogy az esti rádiózás után pontos jelentést tud adni a következő napi időjárásáról.

Már most a munka, vagy szórakozás megkönnyítésére idejegyezzük azokat a szabályszerűségeket, amelyek az eddigi gyűjteményekből levonhatók voltak. Elsősorban is (amit már mindannyian tudunk télen jobb a vétel, mint nyáron. Hosszabbak az éjszakák, nincs annyi növényzet, ami lekötné a hullámokat. Továbbá: minél melegebb az éjszaka, annál messzebbről kapunk jeleket, s annál hangosabb a vétel.

A légköri zavarok az ú. n. depressziós területek felől jönnek. (Szóval onnan, ahol alacsonyabb a légnyomás.) Érdekes tapasztalat az is, hogy ha egy-egy a depresszió vonul el a rádiózó felett, akkor a vétel erősödik. A levegő páratartalma is befolyással van a vételre. Különösen áll ez a csapadékok (esők, havazások stb. esetén.

Elsősorban is esős időben csökken az antennánk szigetelése. Vagyis a nedves porcellán diószigetelőkön ki-resztül antennánk áramának egy része azonnal a földbe fut le, még mielőtt a készülékbe ment volna. Az sem megvetendő tényező, hogy párás, ködös esős időben a készülékünk belső szigetelései is csökkennek.

Ha tekercseink huzala pamutszigetelésű, akkor a felszívódó nedvesség néha jelentékenyen is csökkentheti a vétel erősségét. Egyébként pedig - érdekes megfigyelés! – ha az eső már elállt s antennánk megszáradt, a vétel elsőrangú lesz mindaddig, - amíg tart a föld nedvessége.

Az itt felsorolt adatokból is látható, hogy mily érdekes következtetésein juthat a rendszeresen dolgozó és gondolkozó amatőr. Ha van külföldvevő gépe (vidéken már 1 lámpával is megy a dolog!) akkor egy félóra alatt tisztában lehet azzal, hogy milyenek a vételi viszonyok. Felírja egy füzetbe az adatokat s egy év mulva már értékes adattára lesz, amelyből már rengeteg tanulságot lehet levonni.

Itt van például a rejtélyes fading, az időnként titokzatosan bekövetkező elhalkulása külföldi állomásnak. Mit sem tudnak róla. Csak feltevések vannak. De nincs bizonyíték. És még kevésbé orvosság ellene. Pedig, aki megfogná a rádiózás eme legnagyobb kártevőjét, az neves és - főleg! -gazdag ember lehetne.

Mert ki ne bosszankodott volna már azon, hogy a legszebb ária vagy zene közben egyszerre csak jön a fading s mindent elvisz. Mire „visszajön” a hang vége a szép résznek, amelyet esetleg már egész héten lesett a szerencsétlen rádiós. Szóval érdemes foglalkozni rendszeresen a dologgal.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Millerand Franciaország külpolitikájáról Millerand Franciaország külpolitikájáról
A francia képviselőházban tegnap folytatták a francia kormány...
Gazdasági érdekeltségünk Romániában Gazdasági érdekeltségünk Romániában
Az oláh háboru diadalmas befejezése után mutatkozott szüksége annak,...
Az árrögzítés: a stabil jövő aranyfedezete Az árrögzítés: a stabil jövő aranyfedezete
Az árkérdést nem lehet beszorítani egy hivatal vagy egynéhány...
A világ egyetlen sóhegye
Palesztínában, a Holt-tenger partján, amelynek vize hatszor sósabb a...
A vakok tanítása A vakok tanítása
Tizenhat ezerre teszi a statisztika a magyarországi vakok számát s...
A port-arturi orosz hajóhad kitörése A port-arturi orosz hajóhad kitörése
Augusztus 10-ikén reggel 6 órakor az orosz hajóhad kitört...
A Nemzeti Sport országos kardvívóversenye. A Nemzeti Sport országos kardvívóversenye.
Az öt év óta pihenő kardvívás tegnap adott először komoly életjelt...
A Nap múltja és jövője A Nap múltja és jövője
A Nap állandóan rendkívül sok meleget beszít s ezt s Lord Kelvin...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98