Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1932 | Június

A bajuszpedrő románc, vagy egy képviselő ujítása a bajusz-viseletben

Félre bajusz csókot kapsz! - mondták még egy évtized előtt is a lelkesebb honleányok a lombosabb, a béke tunya éveiből, vagy a háboru viszontagságaiból maradt bajuszoknak.
De mit mondhatnak most, például Meskó Zoltán képviselő legmaibb bajusz-divatjához: a félig meddig csökevény szőrhagymákból konstruált bajuszhoz, amelyet a világ ( tehát a divat) Hitler-bajusz néven emleget?

Ezt a bajuszt nem lehet félrecsapni, se ökölre fogni, de még kipödörni sem. Előjött az ismeretlenségből, mint a szimbóluma a megváltozott világnak amikor tán már bajuszpedrőre se telik az embereknek.

Csak ötven-hatvan esztendőre nézzünk vissza, a magyarok sokat emlegetett bajszaira, ennek a mai bajusznak mását nem találjuk se a dandyk, se a politikusok, a nevezetesebb hazafiak bajszai között.
A ,,hosszubajszu” Aranyember (Timár Mihály) Jókai Mór bajuszát (és érzelmét) példázta. Egy fantasztikus, álmokban élő világ ment el Timár Mihály bajszával.

Kossuth Lajosnak nemcsak a szakálla, de a bajusza is a honszerelmes férfiasságot példázza, amint látni őt a szabadságharci eseményekben ifjan és kimondhatatlanul magnetikus megjelenésével. Szinte megállott a nemzet szívverése, amikor ez a kép eltűnt előle, hogy majd később hófehéren, apánkhoz hasonlóan visszatérjen a nemzeti mitológiába.

Aztán itt voltak azok a mult századbeli busongó hazafiak, akik valamely ki nem mondott fogadalom révén borbélyt nem hagytak nyulni az ábrázatukhoz. Azok a Madách Imre-bajuszos, könnyesre, magányosra, szinte kísértetiesre konyult bajuszosok, akiknek mosoly sohase vonta félre a bajuszát, de még pedrő se.

A mult századbeli fotogáfia- albumokban annyit találkozunk az emberkerülő, az ,,Ember tragédiá”-ját magányosságában átálmodó Madách bajszával, mintha mindenki átérezte volna azt a fájdalmat, amely a nógrádi földesurnak valaha tollat adott a kezébe.

Deák Ferenc, aki még a táblabírók világából jött át, már nagyobb gondot fordított bajszára. Nem engedte azt ázsiai nemtörődömséggel lekonyulni ajka körül, hanem néha megnyírta, igaz, hogy tüskére, bozontosra, mint a süné, de legalább valamely formája volt a mindig szürkülő bajusznak.

Egy ország sorsa függött azoktól a szavaktól, amelyek e harapófogó-szerű bajusz alól kijönnek.
Aztán itt van az emlékezetemben a ragyásképű Andrássy Gyula cigányos, kapaután ültetett bajszával, mintha mindig valcert táncolna a berlini kongresszuson. Jön a balközépről az ifju Tisza Kálmán a cifraszűrével, kipödrött bajszával, mely csak akkor kókadt le, amikor Ferenc József miniszteri föladatokkal bízta meg. E korban még sokfelé járta a paragrafus vagy csendbiztosi formára pödrött bajusz, amelyhez Tiszaujlak egy Roykó nevű patikus révén szállította a kenő pedrőt.

Vasvilla-bajuszok, törökösen nevelt vagy gyujtószállal hímzettre, lyukacsossá ápolt, minden nap a legnagyobb vizsgálódásnak alávetett komoly, szinte vasárnapi bajuszok díszítették a magyarokat.
Mindenki igyekezett az egyéniségét, a legbelsőbb gondolatát, sőt óhajtását is bejelenteni a bajusza
szabásába. A vőlegény tűhegyes bajuszkájától kezdve a meglett és megérdemesedett hazafi bőségesen kieresztett bajuszáig minden karakter a bajuszokban van Magyarországon,- amíg jön Vilmos császár, Ferenc József szövetségese a maga különösen kezelt bajszával, amikor a divat folytán sokan porosz tisztekké váltak az országban. A harsogó hangokon ugyan tompított darab időre a beretvált arcu Wekerle Sándor, meg Tisza István a maga kálvinistásan egyszerű, szinte presbiterinek mondható bajusz és szakállviseletével, de a Vilmos császár -bajusz sokáig járta az országban, különösen az altisztek és más egyenruhát viselő egyéniségek között.

A pandur-bajusz, amelynél jelentősebbé csak a betyár nevelte a maga bajuszát: elment a néprajzi muzeumba a kenderszakállal együtt. A levesek, ha lesznek, nem akadnak meg a bajuszokban.

A másvilágra távozott az a kitartással és muló évekkel nevelt, hosszura eresztett bajusz, amelynek lágy pödörgetése annyi őszies mélabuját tudta belekölteni a hozzávaló férfiú. Amelyben minden ősszülő szál valamely emléket jelentett.
A bajuszpedrőt, öreg borbélyom, tedd a magyar mesemondások közé.

Nem kell félrevágni a bajuszt.

Krúdy Gyula

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Cikk-ajánló
Három női akt
A Műcsarnok tavaszi tárlatának zűrzavarából három képet ragadunk ki....
Eötvös Zoltán rekordot futott az Európabajnokságon Eötvös Zoltán rekordot futott az Európabajnokságon
Európa 1929. évi gyorskorcsolyázó bajnokságának vasárnapi 1500 és...
Pau tábornok Pau tábornok
Pau tábornok, a franciák egyik leghíresebb hadvezére, akit most...
A Gazdaszövetség a vámunió mellett A Gazdaszövetség a vámunió mellett
A magyar Gazdaszövetség igazgató-választmányi ülésén Darányi Ignác...
Olasz–magyar kikötő lesz Fiume? Olasz–magyar kikötő lesz Fiume?
Már a bécsi és budapesti találkozók előtt, közvetlenül a Duce milanói...
A szentpétervári – Teleki-tér A szentpétervári – Teleki-tér
Egy főkapitányi rendelet a minap a budapesti hires Teleki-teret...
Az NSC házi úszóversenye Az NSC házi úszóversenye
A háziversenyek közül mindig kimagaslott az NSC háziversenye. Tömeges...
Király Pál fölényesen nyerte a marathoni-bajnokságot Király Pál fölényesen nyerte a marathoni-bajnokságot
Vasárnap délután pont 1/2 2-kor, nagy hőségben startolt az a 19...
Arne Borg és a amerikai hölgyúszók rekordjavításai Arne Borg és a amerikai hölgyúszók rekordjavításai
Nurmi világrekordjairól napról-napra hoz hírt a távíró. Most a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98