Dtum
Login with Facebookk
1932 | Május

A beszélőfilm huszonöt éves jubileuma

Harminc évvel ezelőtt az, aki szórakozni akart; elmenni színházba vagy a hangversenyterembe, aki pedig mutatni szeretett, cirkuszba vagy varietébe ment. Máshová nem mehetett… És ma? Ma ha kedve tartja, elmegy a moziba...

1899-beii, tehát harminckét évvel ezelőtt egy színházépület állt és ennek volt az igazgatója Emil Gotllieb Homes úr, aki most hármas jubileumhoz érkezett el: nyolcvanéves….harminckét évvel ezelőtt mutatta be Bécsben az első filmet és huszonöt évvel ezelőtt játszotta az első beszélőfilmet…

Egy kicsit különösen hangzik ez, ha tudjuk, hogy alig két-három esztendővel ezelőtt láttuk az első beszélőfilmet, de tény, hogy huszonöt esztendő kellett ahhoz, amíg a beszélőfilm az első sikeres kísérletek után az egész világon népszerű lett. A beszélőfilm most feltámadását kizárólag annak köszönheti, hogy néhány évvel ezelőtt egy nagy amerikai filmgyár a tönk szélére került és a kétségbeesett igazgatók, mint egy utolsó szalmaszálba, a poros pénzszekrényben heverő beszélőfilm-szabadalomba kapaszkodtak.

Az első budapesti mozielőadásokra a régiek jól emlékeznek. Évtizedekkel ezelőtt szellős ponyvasátrakban folyt az előadás, amely legtöbbször egy-két egészen rövid bemutatásából állott. A filmek szövege idegennyelvű volt és hogy ezeket a filmeket a közönség is megértse, egy úgynevezett képmagyarázó kiabált a sötét nézőtéren és szellemes vagy kevésbé szellemes magyarázattal kísérte az előadást. Az előadás alatt vidám pöfögés hallatszott. Ezt a pöfögést egy gőzgép szolgáltatta, amely a mozi mellett állt.

Bécs nem ponyvasátor alatt, hanem színházépületen folyt le az első mozipremiér. Gottlieb Homes színházában minden volt, ami az akkori közönséget érdekelte: panoráma, bűvészmutatvány és varázsló.... Minden titokzatos volt itt, éppen olyan titokzatos, mint az első mozivetítőgépnek a felbukkanása.


Egy napon egy párizsi ügynök kereste fel Homes urat és hosszas magyarázatba fogott. A direktor végül megértette, hogy egy új találmányról van szó, amely valószínűleg érdekelni fogja a közönséget.

Ez a találmány egy filmtekercs és egy mozivetítőgép volt. Az ügynök mingyárt be is mutatta az igazgatónak. Homes, aki hipnotizálással is foglalkozott, nem ért rá sokat tárgyalni az ügynökkel, mert médiumával - aki mellékesen a felesége volt – el kellett próbálnia az esti mutatványt. Az ügynök ennek köszönheti, hogy direktor gyorsan lerázta őt, még pedig ezekkel a szavakkal:

Most nem érek rá, de jöjjön el este és mutassa meg a közönségnek, hogy mit tud az az ördöngös gép…
Az ügynök este előkészítette az első mozielőadást. Vásznat feszített ki a színpadon, elsötétítette a termet és amikor lezajlott a fakír szám és a bűvészelőadás.,zúgni kezdett a kis vetítőgép … Az emberek valami mágját vártak és nem is csalódtak ... A sötét terem egyik oldalán egy vasúti mozdony robogott, amely majdnem elgázolta a közönséget…, de az utolsó pillanatban szerencsére mégis elkanyarodott ….

A közönség tombolt: Ez aztán bűvészet és varázslat!....És ettől kezdve az emberek tömegesen tódultak a húszméteres film megtekintésére. Az első filmet azonban hamar megúnták és ezért újakra volt szükség ... Új premier következett.

Ekkor már horribilis belépődíjakat szedtek hetvenöt krajcárt. A film közben folyton fejlődött, mindig hosszabb lett és jöttek vígjátékok, drámák. Amikor az orosz-japán háborúról filmriportot vetítettek a mozivászonra már valósággal tombolt a közönség. Ez volt az első filmhíradó….

És 1906-ban nevezetes fordulat következett be a mozi történetében. Homes, aki nem tudott belenyugodni abba, hogy a film néma, érintkezésbe lépett azokkal, akik ebben az időben már beszélőfilmmel kísérleteztek. Megszerezte az első beszélőfilmet és „Lohengrin” címen bemutatta. A kísérő zenét és éneket gramofón szolgáltatta Az előadás elég precíz volt, de mivel a közönség már akkor is jobban szerette a néma filmet, mint a hangosat, az új találmány lomtárba került

Homes úr első bécsi mozija már régen eltünt, ő pedig itt maradt és csodálkozva nézi, hogy az elmult három évtized alatt mi lett az ő húszméteres filmjéből.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98