Dtum
Login with Facebookk
1932 | Március

A képviselői és tisztviselői összeférhetetlenség

Az összeférhetetlenségi törvény szigorításáról szóló javaslatot vasárnap küldötték szét nyomtatásban az országgyülés tagjainak. A 14 oldalra terjedő javaslathoz Zsitvay igazságügyminiszter terjedelmes.


72 oldalas indoklását csatolt, amelynek megállapításai minden bizonnyal élénk föltünést fognak kelteni a politikai életben. A parlamenti ellenzék évekig harcolt az összeférhetetlenségi törvény szigorításáért és az uj javaslat indoklása most részletesen rámutat azokra a visszásságokra, amelyek az eddigi gyakorlat mellett elszaporodhattak, vagyis végeredményben olyan lesujtó birálatot gyakorol a régi összeférhetetlenségi törvény fölött, amely nemcsak az ellenzék küzdelmét igazolja, hanem egyszersmind sulyos mulasztásnak tünteti föl az eddigi rendszer évtizedes föntartását.


- „Az országgyülés függetlensége, az országgyülési élet tisztasága és erkölcsi szinvonala – mondja az indoklás bevezetése – a parlamentarizmus főpillére. Ha a pillér megdől, összeomlás fenyegeti az egész épületet…”


Ezután Haendel Vilmos jogtanárnak „A parlamentarizmus” cimü könyvéből idézi az indokolás a következő fejtegetéseket: „A helyes erkölcsi érzék eltompulása esetében fölmerülhet az a jelenség is, hogy egyesek a magasztos köztisztségben nyert hatalmat a maguk javára igyekeznek gazdaságilag minél hathatósabban kiaknázni. A képviselőséget esetleg csak átmenetben tekintik valamely jól jövedelmező állás elnyerésére és más, nem egyszer jogosulatlan előnyök szerzésére. A képviselői hivatalnak ilyen helytelen fölfogása mellett a képviseleti rendszer elvesztheti erkölcsi bázisát és magánjogi társulat szinvonalára süllyedhet, amely a szótvivők anyagi hasznánál egyéb célt nem ismer.”


Ha e fejtegetések az indoklás szerint „tulságos sötét szinekkel festik is a parlamenti élet elfajulásának lehetőségeit, mégis figyelmet érdemelnek, mert figyelmezetnek arra a veszélyre, amely kellően szigoru szabályozás hiányában előállhat.” Később azonban olyan visszásságokra mutat rá, amelyeknek kiküszöbölése már régóta kötelessége lett volna a kormánynak.


„A törvény meghozatala – három évtized – óta –
mondja az indoklás – az állami segélyezésnek is uj formái keletkeztek, igy behozatali engedély adása, rendkivül adóhalasztás, vámmérséklés, váltóhitel szerzése stb.


Hiánynak bizonyult, hogy az állammal szemben érdektelen vállalatoknál a képviselők elhelyezkedése korlátlanul meg volt elégedve s minthogy olyan képviselőt is bevonhattak vállalatok igazgatásába, akit különösebb szakértelem erre nem minősített, a közvéleményben nem minden alap nélkül kaphatott lábra az a fölfogás, hogy az ilyen esetekben a vállalat csupán befolyásos támogatót igyekezett szerezni a képviselőben, a képviselő pedig komoly közgazdasági tevékenység nélkül igyekezett jövedelemhez jutni…


Meggyökeredzhetett a köztudatban az a téves fölfogás is, hogy a képviselőnek mintegy hivatásával jár, hogy választóinak ügyes-bajos dolgaiban eljárjon. A képviselőt nap-nap után elárasztják különféle kérelmekkel, amelyekkel szemben a képviselő szinte védhetetlenül áll. A sok kérelem elintézése – még ha a képviselő nem is megy tovább annál, mint hogy a kérelmezőt ügyében tájékoztassa – tetemes időt vesz igénybe. Az esetek legnagyobb részében semmi kivetnivaló nincs ezekben az eljárásokban, de hatásukban mégis károsak, mert elvonják a képviselőt tulajdonképeni hivatásától és lerontják függetlenségét ugy a kormánnyal, mint az egyes választókkal szemben.


Még a köztisztviselői összeférhetetlenség szabályozása sem elégítette ki a legszigorubb kivánalmakat. Minthogy a képviselőket tisztviselővé a képviselőség tartama alatt ki lehetett nevezni és csak utólag kellett lemondaniok a képviselőségről, a hivatalkeresésnek a törvényhozói testületben megmaradt a lehetősége és ezzel a hivatalra törekvő képviselők függő helyzete is, viszonyt a kormány könnyen nyujthatott volna kedvezést megfelelő kinevezésekkel a törvényhozói testület egyes tagjainak. De a képviselőségről való lemondás sem volt szükséges, ha a kormány nem állást, hanem valamilyen javadalmas egyházi hivatalt, tiszteletdijas megbizást, kiküldetést vagy igazgatósági tagságot kívánt juttatni a képviselőnek.


Az is kifogás alá eshetik, hogy a dijazás tilalmára vonatkozó rendelkezés nem érvényesült, ha az illetményeket, a képviselőség tartama alatt nem vették föl, vagy azokról átmenetileg lemondottak.


A parlamentben rendkivül megnövekedett a nyugdijasok száma, akiknek a képviselőség megszünése esetére kilátásuk nyilhatott arra, hogy ismét tényleges szolgálatba lépjenek.
Az utolsó évtized jogszabályai lehetővé tették, hogy tisztviselők, állásuk megtartásával, képviselők legyenek…


A tisztviselők száma nagyon megnövekedett az országgyülésen, ami a parlament függetlenségét csökkenti. A tisztviselők az országgyülés tartama alatt is megkaphatják magasabb állások cimeit, az országgyülés berekesztésével pedig nem egyszer kértek és nyertek előléptetést, ami helyzetüket a kormánytól függővé teszi…


Az állás- és jövedelemhalmozás ellen mind nagyobb erővel föllépő törekvés is abban az irányban hat, hogy a képviselőséggel össze nem férő állások és foglalkozások körét bővíteni kell.”


Az indoklás ezután megállapítja az eddigi összeférhetetlenségi eljárás helytelen szabályozását is. A törvényjavaslatot a képviselőház közjogi és igazságügyi bizottsága a költségvetés parlamenti vitájával párhuzamosan fogja tárgyalni, beavatott helyen azonban lehetségesnek tartják, hogy az uj költségvetés megszavazása után nyomban nyári szünetre megy a Ház, vagyis az összeférhetetlenségi javaslat majd csak ősszel kerül a plénum napirendjére.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A szegény kis gyermek panaszai A szegény kis gyermek panaszai
A gyermekkor emlékei, a melyek életünk legerősebb, legmélyebb és...
Lueger temetése Lueger temetése
A császárváros elhunyt polgármesterét, Lueger Károlyt, a mult héten...
Utban a béke felé Utban a béke felé
A központi hatalmak, mint ismeretes, erejük tudatában békejobbot...
Rövidek Rövidek
Clémenceau, Franciaország megmentője, harmincórás irtózatos agónia...
Németország hadizsákmánya Németország hadizsákmánya
Mint illetékes helyről közlik, a Németország belsejében lévő...
Tojásból születő emlősök Tojásból születő emlősök
Bennett, a hires angol természetbuvár, a mult század harmincas és...
Kraszna-Horka híres vára.
Egy elmúlt korszak zord emlékeit őrzi az Andrássyak ősi fészke, a...
Máris nehéz prémes kabátokban s a téli estélyek nagy öltözékeiben pompáznak a párisi divatbemutatók maunequinjei Máris nehéz prémes kabátokban s a téli estélyek nagy öltözékeiben...
A nyár mosolya, mint egy parfüm permetezi be Párist. Uj, dus...
Moliére a Madáchban
Moliére a Madách – színházban szép sikert aratott. Nem az a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98