Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1934 | Január

Mányoki Ádám

Lázár Béla könyve

Mányoki Ádámról, a XVIII. század első felének egyetlen kiváló magyar festőjéről (mert hiszen Kupetzkyt csak a legnagyobb elfogultsággal lehet magyar festőnek kinevezni), eddig édes-keveset tudtunk. Élete sem volt tisztázva, művei közül csak nagyon keveset ismertünk. Néhai Nyári Sándor foglalkozott azzal a tervvel, hogy felderíti Mányoki élettörténetét és kikutatja munkásságának eredményeit. De meghalt, mielőtt művét elvégezhette volna.

A magyar művészettörténetnek, melyet a Magyarországon működő barokkori osztrák festők jobban érdekeltek, ezt a szégyenletes mulasztását törekedett pótolni dr. Lázár Béla, aki most egy jókora monografiában írta meg Mányoki életét tíz évi kutató munka után. Művéhez több mint százharminc Mányoki-kép, illetőleg az elveszett képekről készült metszetek reprodukcióit csatolta és összehasonlítás végett egyéb, abból a korból való művész számos festményének képét is közli.

Mányoki az udvari, a szó szoros értelmében vett királyi festészet korában élt, mely alakjait emberi isteneknek törekedett ábrázolni. Ezeknek a királyoknak, nemeseknek, nagy maitresseknek, udvari dámáknak egyéb vágyuk sem volt, mint hogy az emberi élet fölött álló, gondtalan, büszke, hatalmas lényeknek látszhassanak, akikhez a hétköznap gondjai távolról sem érnek fel. Mindegyik királykép: a királykép, mindegyik nemesemberkép: a nemes ember képe, minden udvarhölgy képmása: az udvarhölgy képe akart lenni. Nem az egyéni megjelenés, nem az arc különösségeinek, hanem a kasztnak ábrázolása volt a fő.

 

Sőt ezek az emberek nem is akartak egyéniségek lenni, nem akartak másoktól másképen különbözni, hanem csak azzal, hogy a kaszt nyújtotta nevelés összes előnyei a legfokozottabb mértékben érvényesüljenek képmásaikon. Érzelmeik fölé nőttek, mint minden átarisztokratizálódott társadalom tagjai. Nem szeretik az arcalakulás egyéni különbözőségeit. Megvan a határozott nézetük az asszonyi és férfiarc szépségeiről: mindannyi a divat irányában erőszakolja arcvonásait és arca kulisszáit.

 

Egyforma parókák, az arcból egyformán kifésült haj, egyforma ívre festett szemöldökök még uniformisabbá teszik arcukat. A lelki tartalom háttérbe szorul, s ha visszaemlékszünk a kései barok és a kezdődő rokokó képeire, emlékeink nem a szemekből kisugárzó lélekhez fűződnek, hanem hullámzó drapériákhoz, a bársony s a selyem pazar forgatagához és olyan uralkodói gesztusokhoz, amelyeket az ábrázoltak többé-kevésbé egyforma tökéletességgel játszanak el előttünk.

Ebbe a teatrális és erősen érzéki világba került a nógrádmegyei Szokolya kálvinista prédikátorának fia, Mányoki Ádám. Könnyen alkalmazkodó, sőt egy kissé feminin természet volt, aki a korabeli nagy udvari festészetnek követelményeit gyorsan el tudta sajátítani. De amit ebben a stílusban alkotott, nem ér fel az akkori vezető francia mesterek kavargó pompájához, aminthogy a drezdai udvar sem érte utól a francia királyok hatalmasabb világát.

De volt Mányoki művészetének egy értékesebb oldala is: a művésznek kétségtelen érzéke volt az ábrázoltak egyénisége iránt. Jó példa erre Gotter grófnak a braunschweigi múzeumban őrzött képe, mely valóban fínom emberábrázolás. Körülbelül ez a képmás jelenti a legmagasabb fokot, melyre eljutnia sikerült. Ez a portré magasan felette áll a közismert II. Rákóczi Ferencének. Általában sikerültebben festette a nőket, gyermekeket, mint a férfiakat, több érzéke volt a báj, kecsesség mint a komplikáltabb módon jelentkező erő iránt. Azonkívül egy kissé mindig ingadozott az elébb vázolt typus követelményei és a tényleges megjelenés megfigyelése között.

Festői eszközei között nagyon kevés a tisztára egyéni, magateremtette forma. Rajza kissé bizonytalan, színei a kor átlagos színei. Kifejező ereje kisebb, mint Kupetzkyé. Simább, de előkelőbb, sohasem olyan földhözragadtan zsíros, mint ez a kiváló kortársa, bár benne is sok józanság volt és szívvel-lélekkel alkalmasint sohasem tudott beléhelyezkedni a hanyatló barokkor sóvár élvezetvágyába.

Lázár Béla könyve tömérdek kortörténeti adat közlésével teszi elevenné Mányoki élettörténetét. Meleg szeretettel kíséri végig hosszú művészpályáján, amely nekünk különösen értékes és érdekes, hiszen Mányoki volt az első magyar képzőművész, akinek élete és művészete méltón illeszkedett belé a Nyugat gazdag művészetébe.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Kornai József kiállitása a Nemzeti Szalonban Kornai József kiállitása a Nemzeti Szalonban
A Nemzeti Szalonban most nyilt meg Kornai József festőmüvész harmadik...
A cellofán felhasználása A cellofán felhasználása
Gyakran szerepel a cellofán mint üveget vagy dobozt elzáró anyag. Ma...
Magyarország – Svájc 3:0 (1:0) Magyarország – Svájc 3:0 (1:0)
Kalmár nem játszik Sárosi a centerhalf jelentette be a megafón a...
Az arc: az élet tükre, az egészséges életmód Az arc: az élet tükre, az egészséges életmód
A munkában, gondban, boldogságban, búban-bánatban eltöltött esztendők...
A kisántánt szövetkezik Franciarországgal A kisántánt szövetkezik Franciarországgal
A kisántánt miniszterelnökeinek konferenciájára már minden...
A magyar korcsolya-bajnokságok A magyar korcsolya-bajnokságok
Mult kedden és szerdán folytak le a magyar korcsolya-bajnokságok...
A Poliklinika A Poliklinika
A mult héten tették le a Poliklinika új ambulatoriumának alapkövét, s...
A magyar hokkisták kettős győzelme a bécsi Allround ellen A magyar hokkisták kettős győzelme a bécsi Allround ellen
A bécsi Allround hokki-csapata a kettős ünnepnapot Budapesten...
A fővárosi statisztikai hivatal feltünő megállapításai Budapest...
Dr Ilyefalvy Lajos, a főváros statisztikai hivatalának igazgatója...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98