A törvényhozás nyári szünetében egy kérdés foglalkoztatja a politikai életet: milyen lesz és mikor kerül a Ház elé a választójogi reformjavaslat? Alkotmányjogi pontból megnyugvást keltett az a hír, hogy az elektor-választási rendszer gondolatát elejtették, de még mindig annyira tisztázatlan a helyzet, annyira ellentétesek a vélemények, hogy a reformjavaslatnak őszre tervezett benyujtása egyáltalán nem látszik biztosítottnak.

A lajstromos szavazásról szóló tervezetek száma megszaporodott. Most már nemcsak országos és megyei lajstromról van szó, hanem arról is, hogy hat nagy kerületre osszák az országot.

E tervezet szerint azoknak a pártoknak, melyeknek legalább 10 képviselőtagjuk van a mai parlamentben, nem volna szükségük ajánlásra, míg a többi pártoknak legalább ötvenezer ajánlást kellene az egész országban összeszedniök. Még mindig sok híve van a kormánypártokon belül is az egyénenkénti kerületi választásnak. A képviselők száma ebben az esetben is 180 lenne, de van olyan tervezet is, mely szerint további 20 képviselő a maradékszavazatok alapján jutna mandátumhoz.

Minden egyes választókerületben összeírták azokat a szavazatokat, amelyek bukott jelöltekre estek, a pártok szerint összeírt szavazatok számát eloszthatnák hússzal és az így nyert arányszámnak megfelelőien osztanák szét a pártok között húsz mandátumot, aszerint, hogy az illető párt maradékszavazataiban az arányszám hányszor foglaltatik. Hangsúlyozni kell, hogy az illetékes tényezők még nem döntöttek ezekről a tervezetekről, egyelőre a részletkérdések beható tanulmányozása folyik és csak az előmunkálatok befejezése után kerülhet majd sor a kormány végleges állásfoglalására és a reformjavaslat kidolgozására.