Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1935 | Február

Belső prosperitás, deficites külkereskedelmi mérleg Németországban

Németország gazdasági és pénzügyi helyzetének fejlődéséről az utóbbi hónapok folyamán egymásnak homlokegyenest ellentmondó jelentések láttak napvilágot a külföldi sajtóban. Az egyik oldalon rámutattak arra a körülményre, hogy Németország külkereskedelmi mérlege egyre gyengülő tendenciát mutat és a márka árfolyamának frontját a Reichsbank egyre nehezebben tudja tartani. A másik oldalon ugyanekkor hangsulyozták a munkanélküliség jelentős csökkenését és a belső gazdasági élet ritmusának határozott gyorsulását. Az ellentétes beállitások összeütközésében nehéz volt tiszta képet kapnia a tényleges helyzetről az elfogulatlan szemlélőnek.

Az utolsó hetek alatt két olyan eseménye volt
a német gazdasági életnek, amelyek éles világot vetnek a birodalom gazdasági és pénzügyi helyzetére. Az egyik: a Stillstand-megállapodás meghosszabitása 1936 február végéig, a másik: a német külkereskedelmi hivatal jelentése Németország exportjáról. A Stillstand-megállapodással kapcsolatban valamennyi hitelező állam delegátusi csoportja külön-külön jelentést adott ki, amely az egész német gazdasági és pénzügyi helyzetet felöleli és e jelentések tükrében világosan jelenik meg minden biztató és lehangoló vonatkozásával a németországi helyzet.

A legelső jelenség, ami a jelentésekből kitünik, a német belső gazdasági helyzet javulása.
A termelésben határozott emelkedés mutatkozik, és ezzel kapcsolatban csökkenő tendenciát mutat a munkanélküliség is. A csődök és bukások száma csökkent a nagyvállalatok pénzügyi helyzete javult és az egész gazdasági élet kifelé a javulás jeleit mutatja. Ez az általános javulás természetes következménye a kormány belső gazdasági és szociális programjának, amelynek legelső pontja a munkaalkalmak teremtése a munkanélküliek számára. A belső piac megerősödött bizonyos mértékben azért, mert mesterségesen erősitették; a német ipari termelés tulnyomó részét ma nem a külföld, hanem maga Németország veszi fel.

A gazdasági életnek ez a belső fogyasztásra való koncentrálódása
meglátszik a külkereskedelmi mérleg alakulásában is. Január havában Németország kivitele 299,400.000 márkára csökkent és ezzel a számmal a német export rekordmélységet ért el. A mult század kilencvenes évei óta nem állott ezen a mélyponton a német export. Ugyanekkor magassági rekordot ért el a bevitel Németországba. A hivatalos jelentés szerint januárban Németország 404,300.000 márka értékű árut importált külföldről, ami azt jelenti, hogy Németország külkereskedelmi mérlege januárban 104,900.000 márka deficitet mutat fel. A német külkereskedelmi hivatal jelentése hozzáfüzi az adatokhoz, hogy a deficit arra kényszeriti Németországot, hogy szakitson az eddig követett kliring-rendszerrel és uj alapokra fektesse a birodalom külkereskedelmét.

Ez a megállapitás különösen érdekes,
mert hiszen a kliring-rendszer bevezetése ellen annak idején erélyesen tiltakoztak maguk a külföldi államok is és nem kis mértékben a kliring-kereskedelem bevezetése volt az oka annak, hogy Németország tengerentuli exportja sulyos visszaesést mutat. A kliring-rendszernek az volt a lényege, hogy minden állam, amelytől Németország vásárolt, ugyanannyit tartozik venni Németországtól, mint amennyi árut a birodalomnak eladott. A rendszernek Németország számára az volt az előnye, hogy a vásárolt árukért nem fizetett idegen valutában. Viszont hamarosan megjelentek a rendszer hátrányos következményei.

Németország kénytelen volt igen drága áron vásárolni
nyersanyagot a külföldről, mert a külföldi termelő drágábban adta el áruját, annak a Németországnak, amely nem készpénzben fizetett, ugyanekkor pedig kénytelen volt rendkivül olcsón piacra dobni a maga gyártmányait, hogy ellensulyozni tudja a kétségkivül erős és a konkurrencia által roppantul kihasznált bojkott-mozgalmat.

Érdekes és jellemző a helyzetre,
hogy Németország, amelynek külpolitikai helyzete Európában nem kis mértékben ártott a német kivitelnek, külkereskedelmi téren teljes erővel a tengerentuli országokra feküdt rá. A kampány következtében Németország tengerentuli kivitele 21,9%-ról 23,4%-ra emelkedett. Az emelkedésben azonban nem volt köszönet. 1933-ban 485.000.000 márkával volt passziv Németország tengerentuli külkereskedelmi mérlege; 1934-ben dacára az erőfeszitéseknek, a deficit 903.300.000 márkára emelkedett.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Színházi bemutatók Színházi bemutatók
A kitagadottak - Somogyváry Gyula három egyfelvonásosa a magyar...
A kinai zálogházakról
A mi zálogházaink elég rosszak, de nem a legrosszabbak, bizonyítja az...
Eddig 3720 külföldi zsidó hagyta el Olaszország területén Eddig 3720 külföldi zsidó hagyta el Olaszország területén
Hivatalosan jelentik, hogy az olasz zsidó rendelet értelmében március...
Tavaszkezdet Tavaszkezdet
Budapest ház- és palotatengerébe nem sietnek a fecskék, még kevésbé a...
A csillagos ég 1924.március havában A csillagos ég 1924.március havában
Bolygók: A Merkur március 22.-éig, a Nappal való együttállásáig még...
Egy vicinális vasút csődje Egy vicinális vasút csődje
Ausztriában az a ritka eset állott be, hogy egy helyi érdekű vasút...
A toka a hölgyek réme A toka a hölgyek réme
Udvariatlan férfiak – és a bakfisok, kik el sem tudják...
A Reggel külön nyomozása az eltünt Kardos Béla után A Reggel külön nyomozása az eltünt Kardos Béla után
Hat napja már, hogy a budapesti Astoria-szállóból eltávozott Kardos...
Élet és halál titkai a Napban 1. Élet és halál titkai a Napban 1.
A Németbirodalom nagy áldozatok árán bővíti és fejleszti a potsdami...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98