Dtum
Login with Facebookk
1935 | Március

A rágógumi

A különösen az Egyesült Államokban közkedveltségnek örvendő rágógumik rendesen aromatizált gyanták.

Az igazi rágógumit (chicle-gum, chewing-gum) az Achras Sapota L. nevű fából nyerik olyképen, hogy a fa kérgét meghasítják, a kilépő tejnedvet nyilt tűzön besűrűsítik, különböző eljárások szerint tisztítják és cukrot, vaníliát, fodormentaolajat és esetleg még más anyagokat is kevernek belé.

De nemcsak a növény kérgéből nyert latexből (koagulált tejnedvből), hanem a növény erjedő gyümölcsnedvéből leülepedő anyagból is készítenek rágógumit (az előbbi a vöröses chicle comun, az utóbbi a kívül sárgás, belül fehér chicle virgen).

Ettől a brazíliainak nevezett rágógumitól eltérőleg a mexikóinak nevezett úgy készül Észak-Amerikában, hogy - állítólag a Prosopis glandulosa Torr. (Legumi-nosae) nevű növényből származó - megpuhított balataszerű terméket fűszerekkel, édesfával vagy gyantákkal kevernek össze.

Az igazi rágógumik pótlékául ma már különben sokféle készítmény kerül forgalomba. Így rágógumi gyanánt szövetzsákocskákban megdermedt, vízzel előzőleg emulgált kolofónium-vazelinolvadékot is használnak.

Készítése céljából 6.5 kg kolofóniumot 0.5 kg szagtalan vazelinnel és 1 kg francia fenyőgyantával olvasztanak össze, a kapott terméket pedig 2 kg vízzel összegyúrják, még nedvesen lenvászonzsákocskákba töltik és ebben hagyják megdermedni.

Ilyen pótlékok úgy is készülnek, hogy kaucsukot, viaszt, guttaperchát, masztixot vagy kolofóniumot megfelelően savtalanított dammargyantával vagy katechuval kevernek össze a legkülönbözőbb arányokban. Katechu felhasználása esetében ennek az előbbi kolloidokba való beágyazása által a katechu festőanyaga, a katechin nem oxidálódik, úgyhogy a száj nyálkahártyáját nem, vagy alig festi meg.

A rágóguminak mint élvezeti szernek a használatát az amerikaiak valószínűleg bennszülöttektől vették át. Ismeretes, hogy mind Dél-, mind Észak-Amerikában a bennszülöttek már igen régen használnak rágásra különböző természetes és mesterséges élvezeti szereket (pl. szárított kokaleveleket, stb.).

Dr. Kieselbach Gyula

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A MTK győzelme Prágában A MTK győzelme Prágában
MTK – DFC 5:2 (1:2) A MTK megismételte a BTC bravurját és...
Két illeték egy vétel után Két illeték egy vétel után
Vettük a következő, igen érdekes nyilt kérdést, melyre olvasóink...
A Csoda -  Reinhardt a londoni Olympiában A Csoda - Reinhardt a londoni Olympiában
Gondoljuk el egy legalább háromszor oly hosszú, de szélesebb és...
Bevezetés a szerves chemiába Bevezetés a szerves chemiába
A szerves chemia a természettudományok egyik legérdekesebb és...
A méhészet haszna A méhészet haszna
Szegeden az idén országos gyűlésök volt a méhészeknek. Érdekes...
Ablaknélküli szoba, ideggyógyászat Ablaknélküli szoba, ideggyógyászat
Az amerikai könyvpiacon óriási sikere van egy különös mesekönyvnek....
Veszélyes ön-kísérletek a gyógyítás érdekében Veszélyes ön-kísérletek a gyógyítás érdekében
Az orvosi hivatás minden körülmények közt hősiességet kíván, mert...
Séta a szinházak körül Séta a szinházak körül
A pesti szinészek, nem a nagyok, sokkal inkább a kisebbek, nagy...
Tizennyolc halottja és negyven sebesültje van a biatorbágyi pokolgépes kommunista merényletne Tizennyolc halottja és negyven sebesültje van a biatorbágyi...
Vasárnap éjszaka szörnyü, embertelen gaztett hire terjedt el...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98