Az ország közlekedési viszonyainak a javítása céljából a közelmultban különböző javaslatokat tárgyaltak az illetékes kormánytényezők. A többi között felmerült újabb vasúti Dunahíd építésének a terve. Szóba került ugyanis a Cegléd–Pusztaszabolcs közötti fővasúti összeköttetés megépítésének a gondolata.

A teheráruforgalom meggyorsítása állt ennek az elgondolásnak a középpontjában.
Az illetékes szakemberek között élénk vita indult meg arról, hogy vajjon meglenne-e az új vonalon az egészséges árukicserélődés és hogy a várható forgalom rentábilissá teszi-e a körülbelül 20-25 millió pengős befektetést?

A kereskedelmi minisztériumban akkor arról tanácskoztak – ami talán a vasútépítés mai hatalmas költségei mellett modernebb és mozgékonyabb megoldást jelentene, nevezetesen hatalmas teherautóparknak a beállításáról. A MÁVAG foglalkoztatására gondoltak természetesen elsősorban, még pedig olyan értelemben, hogy a vasútépítésre szánt beruházási összeg feléért, 10-12 millió pengőért rendeltek volna a MÁVAG-nál Mercedes-Benz teherautókat.

A kérdéses vonal személyforgalma ugyanis alig jön tekintetbe, a hangsúly a rendszeres teherautójáratokon lett volna. Nem kétséges, hogy ha a Miskolc–Debrecen közötti rendkívül körülményes, lassú és drága – majdnem azt mondhatnánk: hiányzó – vasútösszeköttetés problémája is felmerülne, ennek a teherautóparknak egy részével és valahol Tiszapolgár környékén építendő közúti Tiszahíddal, aránylag olcsón meg lehetne oldani ezt is.

A vasút és az autó itt újra szembekerült egymással.
Végleges döntést még nem hozott a kormány, de a beavatottak szerint a megoldás a vasút javára történik és a határozat úgy fog szólni, hogy 1938-ig meg kell építeni a Cegléd–Pusztaszabolcs közötti vasútvonalat.