Dtum
Login with Facebookk
1935 | Október

A léghajózás másfél észázados jubileuma alkalmából 2

Teisserenc de Bort kutatásainak technikája ma már tökéletesedett, de lényegében ma is azokon az elveken alapszik, amelyeket a tudománynak ez a kiváló úttörője már több mint három évtized előtt lefektetett. A kísérletek céljaira mintegy két méter átmérőjű gumi-ballont használnak, amely műszeres kosarat emel.

A kosárban önműködő műszereket helyeznek el, a magasban uralkodó időjárási elemek, hőmérséklet, légnedvesség és légnyomás lemérésére. A műszerek nemcsak mérik ezeket az adatokat, hanem fel is jegyzik őket egy óraművel hajtott dobra. Mivel a ballon külső falára a felszállás közben egyre csekélyebb nyomás hat, a belsejébe zárt hidrogén előbb-utóbb szétrepeszti a burkot.

Ettől kezdve az ejtőernyővel felszerelt kosár esni kezd lefelé, de rugalmas ütközői megóvják attól, hogy a talajhoz való ütődéskor a műszerek megsérüljenek. Leszállás közben a műszerek mégegyszer átszelik azokat a levegőrétegeket, amelyeken felszállás közben áthatoltak és így másodízben is feljegyzik az adatokat.

A tudomány természetesen már régóta ismeri a sztratoszféra viszonyait, annyiban azonban valóban Piccardé az érdem, hogy az ő jól bereklámozott kísérletei vitték bele a köztudatba ezt a tudományos fogalmat. Piccard tanár előtt azonban már Neuenholfen német pilóta 1926-ban behatolt a sztratoszférába, repülőgépével 12.700 méter magasságot érve el. Utána a francia Lemoine 11.000 méter magasságig emelkedett.

Hogy a rendkívüli teljesítmények értékét teljes mértékben felfoghassuk, hozzátesszük, hogy a saskeselyű csupán hatezer méterig tud felemelkedni és a zivatarfelhők pedig 8000 méter magasságot érnek el. Piccard tudományos szempontból semmi újat nem hozott magával a sztratoszférából, de abszolút magassági rekordot ért el, mindkét alkalommal kereken 16.000 méter magasságot.

A sztratoszféra jellemző tulajdonságai között első helyen kell megemlíteni a levegő ideális tisztaságát. A troposzféra különböző idegen anyagokat, főleg gázokat tartalmaz. Talajtörmelékek, a tengeri só porszemei, különböző apró, organikus élőlények meglepően magasra jutnak el a légköri cseremozgás segítségével. Mindennek a szennyeződésnek nyoma sincs a sztratoszférában. Ha tehát a légnyomási viszonyok megfelelnének az emberi szervezetnek, azt mondhatnánk, hogy a sztratoszféra ideális üdülőhely lehetne tüdőbajosok számára.

Dr Aujeszky László tanulmánya során felveti a kérdést: Van-e időjárás a sztratoszférában? Három évtizedes megfigyelések eredményiként kimondhatjuk. hogy a sztratoszféra alsó részében sokkal kevesebb szélviharok vannak, mint amilyeneket a föld felszínén ismerünk. A sztratoszféra alsó határterületén többször észleltek már száz-méteres szélsebességet másodpercenként, ami éppen tízszerese a személyvonat menetsebességének. Ha megemlítjük, hogy mindez 40-50 fok Celsius mellett történik, kellemes kirándulóhelynek éppenséggel nem nevezhetjük a sztratoszféra alsó zónáját.

Ujabb tudományos kérdés a sztratoszféra anyaga. Az alsóbb légrétegekben az oxigén, nitrogén, argon és más ritka gázok még egyforma arányban keverednek, de más a helyzet a sztratoszférában. A gázkeveredés itt minden magasságban más és más. Minél feljebb megyünk, annál kevesebb oxigént találunk. Fokozatosabban tűnik el a nitrogén is, hogy átadja helyét a héliumnak és a hidrogénnak. Megállapított tény azonban, hogy még száz kilométer magasságban is akad oxigén és nitrogén fény színképében ezeknek a gázoknak a vonalait is kimutattak.

Hátramarad mint utolsó kérdés: a sztratoszféra feltárásának gyakorlati következménye. Az erre vonatkozó ismereteket elsősorban a tüzérség használta ki; a világháborúban használt messzehordó ágyuk lövedékpályája közel ötven kilométer magasságot ért el. Csak ezeknek a tudományos ismereteknek felhasználásával volt képes a német tüzérség arra, hogy 120 kilométer távolságból bombázza Párizst.

A magasabb légrétegekben, ahol a súrlódás csekélyebb, a lövedéknek kisebb ellenállással kellett megküzdenie és így röppályájának lendülete nagyobb. A sztratoszféra megismerésből azonban kétségtelenül az aviatika fogja a legnagyobb hasznot húzni. A repülőbalesetek túlnyomó része az időjárási viszonyok bizonytalanságának következménye. Az alacsony felhőzet, amely megnehezíti a pilóta tájékozódását, a vihar, villámcsapás már számos repülőkatasztrófa előidézője lett.

A sztratoszférában nincs felhő, nincs köd és a páraszegénység miatt valószínű, hogy a jégkiválasztás is jelentéktelen. Ha most rendelkezésünkre állana olyan utasszállító gép, amely fel tud emelkedni a sztratoszférába a repülőközlekedés minden technikai problémája meg lenne oldva. Ebben az esetben az utasokat légmentesen zárt kamrában kellene elhelyezni, mert a légsűrűség csökkenése következtében érrepedést kapnának.

Szép és lelkesítő perspektíva! Képzeletünkben már kialakul a jövő közlekedésének képe: kiránduló repülőgépek a Holdba egyéb szomszédos bolygókba. Talán nincs messze az az idő, amikor utazási irodák menetrendszerűen fogják lebonyolítani a forgalmat a világűrben…

Nógrádi Béla.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Piccard brüsszeli tudós Amundsen léghajója
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Egyetemi hallgató rablótámadása egy pénzespostás ellen Egyetemi hallgató rablótámadása egy pénzespostás ellen
Az este az Erzsébet – körút 19. sz. ház lépcsőházában Nagy...
Két fiatalember halálos párbaja a Rózsa uccában Két fiatalember halálos párbaja a Rózsa uccában
Vasárnap délelőtt a Rózsa ucca járókelői két fiatalember hangos...
"Hja, háború van!"
A betegemnek tejet akartam szerezni. Beszaladgáltam minden...
Rövidek Rövidek
Az orosz távirati iroda jelenti: A szovjetszövetség központi...
Apponyi beszéde az ötöstanács előtt Apponyi beszéde az ötöstanács előtt
Párisból megérkezett már Apponyi Albert gróf expozéjának első része...
Női divatkülönlegességek Női divatkülönlegességek
Németországban már régebben élénk mozgalom indult meg abban az...
Napoleon, dollár, rubel
A gazdasági rendőrség nyomozói június 18-án házkutatást tartottak egy...
Hóhér tanfolyam Hóhér tanfolyam
Talán a másvilágról került néhány panasz olyanoktól, kik az életet...
Gyógyszer vagy méreg a nehéz-víz ? Gyógyszer vagy méreg a nehéz-víz ?
Klaus Hansen, norvég egyetemi tanár kockázatos kísérletnek vetette...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98