Dtum
Login with Facebookk
1935 | Szeptember

A léghajózás másfél észázados jubileuma alkalmából 1

Week-end a világűrben

Az a titokzatos világ, amelynek felfedezőjeként általában Piccard professzor szerepel köztudatban, már évszázadok óta nyugtalanította az emberiség fantáziáját. Mi van a levegőrétegen túl, abban az atmoszférában, ahová ember még nem tudott eljutni - kétségtelenül érdekes és izgalmas kérdés. Komoly lehetőséget azonban a sztratoszféra felkutatására csak a léghajózás kezdete jelentett.

Természetesen a primitív, gázokkal töltött léggömbök még nem tudtak felemelkedni olyan magasságig, ahol a sztratoszféra kezdődik. Éppen most van másfél százados fordulója annak a napnak, amikor az ember először törte fel a földhöz rögzítő bilincset és egyszerű ballonjával felemelkedett a levegőbe. Mindenképpen nevezetes és megható dátum a repülés történetében s mindenképpen aktuálissá teszi a sztratoszféra-kutatás problémáját.

Érdekes és értékes adatokkal szolgál most sztratoszféra titkaiból dr Aujeszky László, a Meteorológiai Intézet kitűnő adjunktusa, aki valósággal hézagpótló jelentőségű tanulmányában foglalta össze mindazt, amit a tudomány eddig a sztratoszféra titkairól tud.

Maga a kifejezés - sztratoszféra - az utolsó két esztendő folyamán meglehetősen átment a köztudatba, anélkül azonban, hogy határozott és biztos fogalmaink lennének felőle. Annyi közismert, hogy a sztratoszféra körülbelül 10-12 kilométer magasságban kezdődik, az egyenlítő vidékén pedig 17 kilométer magasságban. Az új fogalom azonban nem abból származik, hogy a légkörnek ez a szakasza más magassági fekvésű, hanem abból, hogy lényegesen más tulajdonságai vannak, mint az alacsonyabb légköri szférának.

A huszadik század elején, amikor a magasabb légrétegek vizsgálata megindult, a tudósok rájöttek arra, hogy a hőmérséklet csökkenése egyáltalán nem áll egyenes irányban a levegőrétegben megtett út magasságával. Hergesel német meteorológus kutatásai szerint 35 kilométer magasságig a hőmérséklet nagyjából fokozatosan csökken, egészen -45 fokig. Negyven kilométer magasságban azonban már +15, negyvenöt kilométer magasságban pedig +25 fok Celsius a levegőréteg hőmérséklete.

Az utolsó két adat azonban nem közvetlen mérés, hanem következtetés eredménye. Mindezek a tapasztalatok arra a belátásra indították a tudósokat, hogy a sztratoszférában nem a normális és tapasztalatok alapján jólismert légköri viszonyok örvényei uralkodnak. Ennek alapján a légkör alsó rétege a troposzféra elnevezést kapta, a középsőt sztratoszférának nevezték el, míg a legfelsőt - amelynek alkotó elemei különböző elektromos töltéseket hordanak magukkal - ionoszférának, azért, mert ezek az elektromos ionokat tartalmaznak.

A sztratoszféra tudományos megismerésének érdeme nem Piccard professzoré, hanem egy L. Teisserenc de Bort nevű tudósé, akinek műszerei 1899 január 8-án ballon segítségével először emelkedtek fel a legfelsőbb légrétegeibe és adtak hírt az ott uralkodó viszonyokról. Érdekes, hogy a magasban talált melegebb réteget eleinte maga a felfedező is kételkedéssel fogadta, arra gyanakodva, hogy mérési hibákat követett el. Csak évekkel később, amikor már több száz sztratoszférikus kísérletre támaszkodhatott, lépett a nyilvánosság elé a francia akadémián.

(folyt. köv.)

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Amundsen léghajója a Norge Piccard rajongóival Piccard beszáll léggömbalakú gondolájába Dumont léghajójának harmadik felszállása Az első gőzgéppel hajtott léghajó A kormányozható léghajó megérkezése Londonba
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A bajnokcsapat ragyogó csatárjátékkal igazolta erejét A bajnokcsapat ragyogó csatárjátékkal igazolta erejét
Ferencváros – SBTC 9:1 (2:0) A bajnokcsapat érdekes és kitűnő...
Megetetett szüfrazsettek Megetetett szüfrazsettek
Az angol szüfrazsettek makacssága szinte közmondás. Nem tekintenek ők...
Kovács György halála Kovács György halála
Mindent felülmuló veszteség érte a magyar sportot. Kovács György...
Egy talpalatnyi föld se maradjon ősszel szántatlanul! Egy talpalatnyi föld se maradjon ősszel szántatlanul!
Nem ujság ez. Évek, évtizedek óta hangoztatták – mégis elegen...
Szénberakó-híd Szénberakó-híd
Az ipar, különösen pedig a gyáripar óriási fellendülése óta rengeteg...
Két fiatal festő Két fiatal festő
Hosszabb külföldi tartózkodásom után, ahol a különféle új festői...
Tartuffe Tartuffe
A Tartuffe körülbelül a legnagyobb és legnehezebb Moliére-szerep....
Csaplár nyerte a marathóni bajnokságot Csaplár nyerte a marathóni bajnokságot
Vasárnap délután hűvös, szeles (az eső nem esett) időben 42 versenyző...
A kinai kérdés miatt félbemaradtak a japán-amerikai tárgyalások A kinai kérdés miatt félbemaradtak a japán-amerikai tárgyalások
A ,,Neue Zürcher Zeitung” tudósitója jelenti Londonból:...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98