Dtum
Login with Facebookk
1937 | Augusztus

Harc a vasércért

Szeretnénk tartózkodni az olyan tulzásoktól, mint aminőkbe azok esnek, akik Németország egész osztrák politikáját egyszerüen az eisenerzi bányák birásvágyára vezetik vissza, de kétségtelen, hogy a vasércnek a politikában való szerepe sohasem tárult föl olyan világosan és sohasem jutott annyira előtérbe, mint amióta Franco csapatai bevonultak Bilbaoba. Senkinek figyelmét nem kerülhette el, hogy ettől a perctől fogva, mint változott meg Anglia magatartása a spanyol és német kérdésben s hogy az angol világbirodalomnak mint kellett számolnia azzal a körülménnyel, hogy a spanyolországi vasércszállitás hirtelen problematikussá lett számára.

A nyár folyamán igy a gabonaellátás kérdésén kivül
a vasércprobléma emelkedett ki legerősebben a közgazdasági kérdések közül s a kavargó, percről-percre változó politikai eseményeket e probléma tisztázása nélkül nem is lehet megmagyarázni. A brit ipar ugyanis még egynéhány évvel ezelőtt importált érceinek kétharmadrészét szerezte be Spanyolországból, mig most ez a százalékszám tiz százalékra esett vissza. A nemzetközi vaspiac mai helyzetében a nyersanyagellátás terén beállott ilyen veszteség annál is inkább döntőjelentőségü a legfontosabb angol termelési ág szempontjából, mert az angliai kohók legnagyobb része a spanyol származásu ércekre van berendezve s igy a fölmerült nehézségeket más eredetü pótlások sem tudnák egykönnyen megszüntetni.

Komplikálja a helyzetet,
hogy a pótlásnál számbajöhető svéd bányák a nagy verseny mellett csak részben tudnák fedezni az előállott hiányt, különösen amióta a svéd kormány a legszámottevőbb svéd konszernt, a grängsbergit, érckivitelének tizmillió tonnában való limitálására birta. Ha mindezekhez még azt is hozzávesszük, hogy Németország a Francoval és Franciaországgal megkötött szerződésben jelentékeny ércmennyiségeket biztositott magának, amivel lényegesen fölemelte eddigi hatszázalékos spanyol ércbehozatalát, megkapjuk egyik magyarázó okát annak a közlekedésnek, amely Angliát Franco felé s ezen keresztül Németország felé vezeti.

Ugyanolyan mértékben,
mint ahogy az angol politika irányitására nagy befolyással van a vasércellátás kérdése, a német politika is erősen érintve van általa. Az utóbbi hetek gazdaságpolitikai intézkedései, főleg a nagy feltünést keltett vasércrendelet ezt kétségbevonhatatlanul igazolják. Julius hó 25-én ugyanis rendelet jelent meg Németországban, amely a legnagyobbarányu beavatkozást jelenti a gazdaságba, amelyet eddig a nemzeti szocializmus produkált.

Göring, a német négyéves terv végrehajtó biztosa,
egy csapásra államositotta vele az egész német vasexporttermelést s az összes bányajogosultságokat a bányák jobb kihasználhatósága érdekében olyan társaságokba tömöriti, amelyeknek vezetésében a birodalomnak döntő szerepe lesz, amint azt az egyidejüleg megalapitott első ilyen bányaorganizáció, a „Reichswerke A. G. für Erzbergbau u. Eisenhütten Herrman Göring” igazolja.

A rendelet nyiltan a szocialista tendenciát helyezi előtérbe.
Annyira, hogy amikor a Berliner Börsenzeitung azt irta, hogy „a rendelkezését nem szabad szocializálásnak tekinteni”, a Völkischer Beobachter kemény határozottsággal azzal felelt, hogy, de igenis annak kell tekinteni, mert „nekünk, akik igazi szocialisták vagyunk, semmi okunk, hogy szocialista intézkedések miatt igazolnunk kellene magunkat”. A nagy sajtókampányra, amely erre világszerte megindult s amely sietett rámutatni, hogy Németország most már a végletekig halad a szocializálás felé, a német hivatalos sajtó azt felelte, hogy a magán-iniciativa tehetetlensége és profitvágya az oka, hogy a német kohászat nem használt ki olyan ércelőfordulásokat, amelyekkel pedig a külföldi importot pótolni lehetett és kellett volna.

Bármily érdekes volna a kérdést gazdaságpolitikai szempontból
vizsgálnunk és főleg a kollektiv gazdálkodási formákra való áttérés szemszögéből megvilágitanunk, itt elsősorban nem gazdaságpolitikai elvek, hanem nemzetvédelmi szempontok szerepeltek. A hivatalos német beállitás meg is mondja, hogy a német nehéz vasipar, amely a fegyverkezési beruházások legnagyobb haszonélvezője volt, már konstrukciójánál fogva sem tudta soha szem elől téveszteni a rentabilitás szempontjait s csak föntartásokkal követte a nemzeti szocializmusnak azt a parancsát, hogy a gazdaságnak már a békében is elsősorban a nemzeti védelmet kell szolgálnia.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Ez volt Bilbao, a baszkok kikötővárosa. A polgári lakosság részben Franciaországba, részint  Angliába menekült. A világ legnagyobb villamos kapcsolóműve az amerikai Boulder-vízierőműben az 1200 ampére erősségű áramot kapcsolja.
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Az Aggteleki barlang, a barlang vizei Az Aggteleki barlang, a barlang vizei
A barlangnak két fővize van, két patak. Az egyik az Acheron, amely a...
Egy orosz pópa juttatta hóhérkézre a szovjetbíróság által...
Újságunk írta meg elsőnek, hogy Kemény László magyar orvostanárt, aki...
Zavargások Marokkóban Zavargások Marokkóban
Kevésbé mult, hogy néhány év előtt Marokkó miatt két nagyhatalom a...
Betétek búza-értékben Betétek búza-értékben
Korszakot alkotó reformot létesített az Olasz-Magyar Bank és...
Képlopás a párisi Louvreban Képlopás a párisi Louvreban
A párisi Louvreben óriási lopásnak jöttek a nyomára. Egyetlen kép,...
Mesterséges eső
Az idei nyár szárazsága ismét ráterelte a tudósok figyelmét a...
A méhek zsebórája A méhek zsebórája
A világ legérdekesebb biológiai megfigyelőállomását rendezték be...
Felülbélyegzési hamisitó társaságok a rendőrségen Felülbélyegzési hamisitó társaságok a rendőrségen
A felülbélyegzési törvény végrehajtása óta naponként 10-12 olyan...
Vasúti szerencsétlenség Hajduszoboszlón Vasúti szerencsétlenség Hajduszoboszlón
A mult héten, hétfőn éjszaka, kevéssel éjfél előtt megrendítő vasuti...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98