Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1937 | December

Lányok, mint csodagyermekek , különös képességeik

Schlöser Dorothea (1770-1825) a híres göttingeni történetíró és publicista leánya, aki később báró Rodde lübecki polgármester neje lett, mint gyermek tökéletesen beszélt és írt németül, franciául, olaszul és latinul. Már 13 éves korában, mint írónő szerepelt, és „Római levelek” címmel értékes tudósításokat irt Rómából, ahová apját kísérte el. Nem volt még 15 éves, amikor görögül es héberül is jól megtanult és az ásványtan, a matematika, a világtörténelem és a természettudomány több ágában alapos ismereteket árult el.

A göttingeni egyetem 17 éves korában kitüntetéssel avatta a bölcsészet doktorává. Apjának az volt a vágya, hogy kollégája legyen az egyetemen. Ezért tudományos műveket is alkotott, így nagyterjedelmű, kiváló tanulmányt Oroszország érmeinek, pénzrendszerének és bányáinak történetéről. Ez a műve 1791-ben nyomtatásban is megjelent, de mielőtt a katedrára léphetett volna, báró Rodde eljegyezte őt s attól fogva nem tudnak több könyvéről.

Kulmann Erzsébet (1808 -1825) Szentpétervárott született, apja halála után a legkínosabb nyomorba jutott és bár rendszeresen nem tudták taníttatni, már 15 éves korában hibátlanul beszélt 11 nyelven, közte latinul és görögül. Költeményeket írt németül, olaszul és oroszul. De a matematika- és a természettudomány nagy kérdései is vonzották, beléjük mélyedt. Amellett rajzolni és muzsikálni is nagyon jól tudott. Első versei 11 éves korában jelentek meg. Amikor Goethe fényes költői jövőt jósolt neki, még nem volt 14 éves. Három évvel később olyan gyűjteménye jelent meg, amely a többi közt Anakreon dalait nyolc nyelven mutatta be. Egyedül német költeményeiben százezer rímsort számotlak meg.

Kauffmann Angelika (1741-1807) a svájci-német festőnő, akinek egyik kitűnő önarcképe a budapesti Szépművészeti Múzeumban látható, ugyancsak korán tűnt fel a tehetségével. Születési helyéről, a svájci Churból gyermekkorában került Olaszországba, később egy évtizedre Londonba s onnan vissza Rómába és mindenütt csodagyermekeket, mégpedig különös tehetségű leányokat keresett, de már ebben nem tudott igazi sikert elérni.

Gay Selina angol írónőről a „Hazánk és a külföld” 1805. évi 46-ik számában fedeztem föl egy érdekes tudósítást. Ez a szép leány - az ipawichi anglikán lelkész csodagyermeke, - sokat tudott a mértan, algebra, geológia tudományából, játszva tanulta meg a francia, német, olasz, latin és görög nyelvet, regényeket írt (Will he be clever és Ágnes címen) szakkönyvet Geology for Boy cím alatt, nagyon becses cikkekkel gyarapította gróf Lázár Kálmán lapját, az „Új Korszak” -ot es gyorsan megtanult magyarul a Londonba emigrált Rónay Jácint c. püspöktől, aki később Rudolf trónörökös magyar történelmi tanítója és Maria Valéria főhercegnő nevelője lett. Gay Selina fordította angolra Vörösmarthy „Szép Ilonkáját” és Kisfaludy regéit.

Baskircsev Mária (1860-1884) tehetsége szintén egészen ifjú korában nyilatkozott meg különféle irányban. Még csak növendékművész volt, amikor „Házassági elválás” címü festménye annyira föltűnt. Halálának félszázados évfordulója alkalmával oly sokat irtak róla, hogy a közönség szélesebb körei is tudhatják a cikkekből, könyvekből: nem annyira képei, mint inkább a hátrahagyott iratai tették világhírűvé, a kétkötetes napló és a levelek könyve.

Lisieuxi Szent Teréz (1873 - 1897) ugyancsak már gyermekkorában mutatta ki a maga különös képességeit, amelyeket valamennyi csodagyermek képességeinél csodásabbaknak hirdettek. Gyerekkori látomásai után, 15 éves korában lett a Domonkos-rend apácája és „puszta jelenlétével is sok beteget gyógyított meg”. Mint a gyermekek védőszentjét, legkivált francia és belga földön tisztelik sokan.

Ellenkező, de már afféle furcsasági pólust jelent a csodagyermekek között a legmodernebb, hollywoodi fajta mozirajongók meg vannak róla győződve, hogy a csöpp Shirley Temple is csodagyermek a maga nemében. Annyi kétségtelen, hogy a világ minden részében, Kina vagy Grönland, Alaska vagy Ausztrália mozipublikuma egyformán ismeri s vidáman vagy meghatottan nézi és hallgatja a „Talkie”-ken Ha más nem, de az mindenesetre a csodával határos, hogy egy ilyen kis gyerek munkájával és művészetével heti 5000 dollárt keres.

Tábori Kornél

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A kávéházi tőzsde A kávéházi tőzsde
Izgalmas hete volt a börzének és a favorizált értékek rendkívüli...
A mi ideges korunk A mi ideges korunk
A mi ideges korunk saját magából teremti elő a szükséges eszközt,...
A budapesti Pasteur-kórház A budapesti Pasteur-kórház
A magyar fővárosban régóta működik már a Pasteur-intézet, dr. Högyes...
Kizárják a volt központi hatalmakat az antwerpeni játékokból
Szinte ütemesen csapnak le ránk a mellünknek szegezett bojkott...
 A próféta zászlója alatt A próféta zászlója alatt
Amióta Anglia és Oroszország szövetkeztek, azóta minden török érzi,...
Ibsen Henrik - A bányász Ibsen Henrik - A bányász
Bércfal, zúgják réseid pörölyöm ütéseit! Lefelé húz minden inger, -...
Kodály Zoltán -  Claude Debussy Kodály Zoltán - Claude Debussy
Meghalt 56 éves korában, talán idő előtt, mert fejlődőnek mutatkozott...
A hónap rövidhíreiből A hónap rövidhíreiből
A földmüvelésügyi népbiztosság a főváros husellátása biztositásának...
Mi újság?
Újdonságok a tudomány és a technika világából. A villamosság gépi...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98