A rendeletek kibocsátásában kétségtelenül gyors iramú illetékesek máig sem válaszolnak a végrehajtási utasítás kibocsátása után azonnal nyilvánvalóvá vált problémákra. Csak néhányat ragadunk ki mutatóba! Sok kisember kereseti adóalapja eléri az 5000 pengőt. (Pedig talán a valóságban nincs is ennyi keresete!) Ezeknek hivatalból vélelmezni kell, hogy a vagyonuk meghaladja az 50.000 pengőt. (A valóságban legtöbbjének nincs ennyi vagyona!) Szerintünk ezeknek nem kell bevallást adni. De a végrehajtási utasítás ezt sehol nem mondja ki világosan!

Nincs határozott intézkedés a legnagyobb részben kisemberek társulási formájának, a KFT-nek kérdésében, hogy a vállalat és az üzletrésztulajdonos se adózzon kétszer ugyanazután az összeg után.

Nehezen oldható meg a kintlévőségek felértékelése.
Sokféleképpen értelmezhető: mennyit ér az árukészlet „harmadik” személy részére. S legproblématikusabb, hogy ha amnesztiát adnak is a bevallott vagyontöbbletre, hogyan lehet ezt úgy elkönyvelni, hogy az adóhatóság később ne tegye azt meg jövedelemadóalappá.

Az érdekeltek feltették a kérdéseket s az egységes eljárásra vonatkozó közbeni értekezletek lefolytatása után sem kapták még meg a választ. Ez az eredménye a gyorsaságnak, holott mindez elkerülhető lett volna, ha a rendelet szövegét az érdekeltségekkel előzetesen behatóan megtárgyalták volna. Ennél a beruházási hozzájárulásnál a nemes célra való tekintettel nemcsak a fizetés ellen nem emelt és nem emel szót senki, de még a kulcsok magassága ellen sem hangzott el kritika. S ha az előteremtendő összeghez valamivel magasabb kulcsra lett volna szükség, azt is vállalta volna az adózó közönség.

Csak egyet nem vállal szívesen senki: a bizonytalanságot!
Mondják meg pontosan, kinek kell bevallást adnia, kinek mennyit kell fizetnie, ne legyenek olyan homályos pontok, amelyeknek alkalmazása az egyes végrehajtó közegek jóindulatától, vagy esetleges szeszélyétől, méltányos belátásától, vagy ridegségétől függ. Aki indokolatlanul ki akar bujni az áldozat alól, azt sujtsák a legszigorúbb bírsággal. De ne kelljen állandó bizonytalanságban remegnie a jószándékú polgárnak! Csak ezt akarja a kereskedő!