Dtum
Login with Facebookk
1938 | Október

Riport a munkatáborok vidám és munkás életéről 1.

Utakat építenek, aratnak, kubikosmunkát végeznek a jövő orvosai, ügyvédei– úrilányok mosnak, főznek, takarítanak a szegénysorsú paraszcsaládok házatáján – A magyar falu népének és a városi intelligens fiatalságnak találkozása a munkatábor

Vajjon van-e olyan falutjáró ember, aki legalább egyszer életében ne találkozott volna a következő kis jelenettel vidéki vándorlásain.

Aratnak

Suhog a villanó fényű kasza, omlik ez aranyló szálú búzakalásztenger, hajladoznak az ezüst verejtékben fürdő bronzbarna izmos, sovány férfitestek. A jegenyefával szegélyezett országút széléről már hosszabb ideje nézi kíváncsian egy városi ruházatú, városi képű fiatalemberke a nagy, ősi munkát. Addig áll ott, addig figyel, míg végül elér hozzá az egyik aratólegény, elér olyan közelbe, hogy megszólíthatja. Hát meg is szólítja kicsit vígan, kicsit tétovázva.

- Jó napot atyafi. Ideadná nekem megpróbálni a kaszáját. Megkóstolnám én is milyen munka az aratás. Az atyafi először nem akar hinni szemének. Aztán letörli homlokáról a verejtéket és nem is gúnyosan, csak éppenhogy mosolyogva, erejének fölényében adja meg a választ.

- Nem a plajbász ez a kasza fiatalúr. Nehéz ezt a szerszámot városi embernek, eszéből élőnek még megemelni is. Hát még rendet vágni, aratni vele. És nem is adja ki kezéből kaszáját, nem adja, mert biztos benne, hogy ez a városi fiatalember még megvágná a lábát az éles kaszában. Az a véleménye az arató embernek, hogy ezt a nehéz munkát a föld népének teremtette az Uristen. Aki nem szokta meg a paraszti életet, a föld turását, az nem próbálkozhat vele, nem bírja el ezt a munkát ereje, csontja, vére.

Más a városi ember, más a falusi ember. Más a tollforgató ember, máz az. aki a kaszát, kapát forgatja. Olyan más, mintha nem is egyforma kinézésre születtek volna mindketten. Csoda lenne, ha a városi fiatal elbírná a falusi élet sziklakeménységét, hajnaltól-napestig tartó munkás óráit. Hát ez a csoda most megtörtént.

Mi az a munkatábor?

A magyar falu egyszerű munkás népe és a városok intelligens fiatalsága az utóbbi esztendőkben mindinkább egymásra talált. Ennek a találkozásnak a nagyobb útját a városi, intelligens fiatalság tette meg, az egyetemi hallgatók vezetésével. Meg kell ismerni a falu életét, volt a jelszó. Meg kell éreztetni a falusi szegény néppel, hogy a városokban élő fiatalság testvéri szeretettel nézi sorsukat és szívesen áll be hozzájuk falura tanulni és - tanítani.

Ennek a célnak a szolgálatában alakultak meg az úgynevezett munkatáborok, amelyekben a főiskolákra járó, főleg városi, intelligens fiatalság ugyanúgy él, mint a falusi kubikosmunkás, ugyanúgy dolgozik és ezzel megmutatja, hogy nincs különbség a városi és a falusi ember között. Magyarországon az idén nyáron hét különböző vidéken tizennégy férfitábor dolgozott. Egy-egy férfitáborban 57 fiatal egyetemi hallgató indult el a falu életének megismerésére. De volt egy nős munkatábor is.

Itt fiatal úrikisasszonyok rakták le városi ruhájukat és egyszerű népi munkaruhákba öltözve hat héten át dolgoznak a falusi háztartásokban. Takarítottak, főztek, a gyerekeket és ha lehetett elmentek aratáshoz markot szedni vagy kapálni, szőlőt kötözni is. Talán az a néhány szó világítja meg legjobban falusi működésüket, amit nemrégen egy menyecske mondott az egyik női tábor parancsnokának.

- Az ember nem hisz a szemének, kérem szépen, hiszen ezek a doktorkisasszonyok, tanárék úgy dolgoznak a kapával, a sarlóval, mintha mindig ezt csinálták volna. Arannyal kellene behinteni két finom kezüket, mert míg mi asszonyok a mezőn járunk, addig ők otthon kitakarítják a házat, törődnek a gyermekekkel, a baromfival, a betegekkel és mire este vagy délbe hazamegyünk, már készen is vár a friss jó ebéd.

A másik falusi menyecske meg így folytatja:
- Először megmosolyogtuk bizony a kisasszonykákat. Vajjon, hogy is tudna minket, tapasztalt falusi asszonyokat az ilyen gyenge kis városi teremtés tanítani. Kiderült, hogy olyan jól és takarékossan tudnak főzni, úgy értik a beteg gyerek ápolását, hogy az ember nem győzött csodálkozni. Még ruhavarrást is tanultunk tőlük.

A munkatábor egyik doktorkisasszonya mosolyogva néz a két menyecskére. - Hát azzal megvannak elégedve, ami a gyerekek körül történt? Belepirosodik mindkét menyecske.

- Amikor egyedül voltunk mondják felváltva csendesen, - bizony nemigen tudtunk a gyerekkel törődni. Nőttek a kis pulyák otthon, mint a gombák az esőn. Van kilencgyermekes család, ahol az asszony nem is mehetett el munkába a gyerek miatt, pedig nagy szükség lett volna a keresetre. De most egyikünk sem nyugtalankodott kinn a mezőn, hogy - Jaj, Istenem mit csinálhat otthon a kis Józsika? Nem harapta-e meg a kutya vagy nem mászott-e fel a kút kávára.

Most a faluból összegyűjtötték azt összes gyereket a kisasszonykák és játszottak velük, kis énekekre tanították őket. Majd belerepesett a szívem, amikor az én kis, hároméves Andriskám azzal jött haza, hogy ő most verset mond. Verset mond, amit a kisasszonyoktól tanult…

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Munkatábor.  Aratás végén népviseletben Munkatábor. Takarító brigád Munkatábor. Kaszálás Munkatábor. Délután: tanulás
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Villamoshajtású hajók Villamoshajtású hajók
Képzeljünk a hajó belsejében valamely alkalmas helyen elektromos...
Vasárnap temették el Kovács Károly építészt, akit megölt egy szálka...
Vasárnap eltemették Kovács Károlyt ismert budapesti építészmérnököt,...
Egységes magyarság Egységes magyarság
A hazatérő magyaroknak mondanivalójuk van az anyaországhoz. Az volna...
A gyapothausse A gyapothausse
A világpiac általában lefelé hajló tendenciájával szemben a Missisipi...
Magyar hadi kölcsön Magyar hadi kölcsön
A pénzügyminiszter a háboru kiadásainak fedezésére kölcsönt bocsát...
Iparosok kongresszusa Iparosok kongresszusa
Pünkösd ünnepére kongresszusra gyültek össze a fővárosban az ország...
Pásztor Árpád az utazó riporter Pásztor Árpád az utazó riporter
Tizennyolc esztendős gyerekifjú állított be három évtizeddel ezelőtt...
Hungária – Sabaria 1:0 (1:0) Hungária – Sabaria 1:0 (1:0)
Az időjárás nagy mester az emberi örömök elrontására. Példa rá a...
A krapinai ősember maradványai A krapinai ősember maradványai
Hasonlóan, mint a hogy a régész a visszamaradt iratokból,...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98