Dtum
Login with Facebookk
1938 | Október

Riport a munkatáborok vidám és munkás életéről 1.

Utakat építenek, aratnak, kubikosmunkát végeznek a jövő orvosai, ügyvédei– úrilányok mosnak, főznek, takarítanak a szegénysorsú paraszcsaládok házatáján – A magyar falu népének és a városi intelligens fiatalságnak találkozása a munkatábor

Vajjon van-e olyan falutjáró ember, aki legalább egyszer életében ne találkozott volna a következő kis jelenettel vidéki vándorlásain.

Aratnak

Suhog a villanó fényű kasza, omlik ez aranyló szálú búzakalásztenger, hajladoznak az ezüst verejtékben fürdő bronzbarna izmos, sovány férfitestek. A jegenyefával szegélyezett országút széléről már hosszabb ideje nézi kíváncsian egy városi ruházatú, városi képű fiatalemberke a nagy, ősi munkát. Addig áll ott, addig figyel, míg végül elér hozzá az egyik aratólegény, elér olyan közelbe, hogy megszólíthatja. Hát meg is szólítja kicsit vígan, kicsit tétovázva.

- Jó napot atyafi. Ideadná nekem megpróbálni a kaszáját. Megkóstolnám én is milyen munka az aratás. Az atyafi először nem akar hinni szemének. Aztán letörli homlokáról a verejtéket és nem is gúnyosan, csak éppenhogy mosolyogva, erejének fölényében adja meg a választ.

- Nem a plajbász ez a kasza fiatalúr. Nehéz ezt a szerszámot városi embernek, eszéből élőnek még megemelni is. Hát még rendet vágni, aratni vele. És nem is adja ki kezéből kaszáját, nem adja, mert biztos benne, hogy ez a városi fiatalember még megvágná a lábát az éles kaszában. Az a véleménye az arató embernek, hogy ezt a nehéz munkát a föld népének teremtette az Uristen. Aki nem szokta meg a paraszti életet, a föld turását, az nem próbálkozhat vele, nem bírja el ezt a munkát ereje, csontja, vére.

Más a városi ember, más a falusi ember. Más a tollforgató ember, máz az. aki a kaszát, kapát forgatja. Olyan más, mintha nem is egyforma kinézésre születtek volna mindketten. Csoda lenne, ha a városi fiatal elbírná a falusi élet sziklakeménységét, hajnaltól-napestig tartó munkás óráit. Hát ez a csoda most megtörtént.

Mi az a munkatábor?

A magyar falu egyszerű munkás népe és a városok intelligens fiatalsága az utóbbi esztendőkben mindinkább egymásra talált. Ennek a találkozásnak a nagyobb útját a városi, intelligens fiatalság tette meg, az egyetemi hallgatók vezetésével. Meg kell ismerni a falu életét, volt a jelszó. Meg kell éreztetni a falusi szegény néppel, hogy a városokban élő fiatalság testvéri szeretettel nézi sorsukat és szívesen áll be hozzájuk falura tanulni és - tanítani.

Ennek a célnak a szolgálatában alakultak meg az úgynevezett munkatáborok, amelyekben a főiskolákra járó, főleg városi, intelligens fiatalság ugyanúgy él, mint a falusi kubikosmunkás, ugyanúgy dolgozik és ezzel megmutatja, hogy nincs különbség a városi és a falusi ember között. Magyarországon az idén nyáron hét különböző vidéken tizennégy férfitábor dolgozott. Egy-egy férfitáborban 57 fiatal egyetemi hallgató indult el a falu életének megismerésére. De volt egy nős munkatábor is.

Itt fiatal úrikisasszonyok rakták le városi ruhájukat és egyszerű népi munkaruhákba öltözve hat héten át dolgoznak a falusi háztartásokban. Takarítottak, főztek, a gyerekeket és ha lehetett elmentek aratáshoz markot szedni vagy kapálni, szőlőt kötözni is. Talán az a néhány szó világítja meg legjobban falusi működésüket, amit nemrégen egy menyecske mondott az egyik női tábor parancsnokának.

- Az ember nem hisz a szemének, kérem szépen, hiszen ezek a doktorkisasszonyok, tanárék úgy dolgoznak a kapával, a sarlóval, mintha mindig ezt csinálták volna. Arannyal kellene behinteni két finom kezüket, mert míg mi asszonyok a mezőn járunk, addig ők otthon kitakarítják a házat, törődnek a gyermekekkel, a baromfival, a betegekkel és mire este vagy délbe hazamegyünk, már készen is vár a friss jó ebéd.

A másik falusi menyecske meg így folytatja:
- Először megmosolyogtuk bizony a kisasszonykákat. Vajjon, hogy is tudna minket, tapasztalt falusi asszonyokat az ilyen gyenge kis városi teremtés tanítani. Kiderült, hogy olyan jól és takarékossan tudnak főzni, úgy értik a beteg gyerek ápolását, hogy az ember nem győzött csodálkozni. Még ruhavarrást is tanultunk tőlük.

A munkatábor egyik doktorkisasszonya mosolyogva néz a két menyecskére. - Hát azzal megvannak elégedve, ami a gyerekek körül történt? Belepirosodik mindkét menyecske.

- Amikor egyedül voltunk mondják felváltva csendesen, - bizony nemigen tudtunk a gyerekkel törődni. Nőttek a kis pulyák otthon, mint a gombák az esőn. Van kilencgyermekes család, ahol az asszony nem is mehetett el munkába a gyerek miatt, pedig nagy szükség lett volna a keresetre. De most egyikünk sem nyugtalankodott kinn a mezőn, hogy - Jaj, Istenem mit csinálhat otthon a kis Józsika? Nem harapta-e meg a kutya vagy nem mászott-e fel a kút kávára.

Most a faluból összegyűjtötték azt összes gyereket a kisasszonykák és játszottak velük, kis énekekre tanították őket. Majd belerepesett a szívem, amikor az én kis, hároméves Andriskám azzal jött haza, hogy ő most verset mond. Verset mond, amit a kisasszonyoktól tanult…

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Munkatábor.  Aratás végén népviseletben Munkatábor. Takarító brigád Munkatábor. Kaszálás Munkatábor. Délután: tanulás
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Praktikus vasalódeszka Praktikus vasalódeszka
Csipetnyi gyakorlatias találékonysággal sokszor többre megyünk, mint...
Az eltűnt doktor Widder Bélát San Remóban látta egy budapesti nászutaspár Az eltűnt doktor Widder Bélát San Remóban látta egy budapesti...
Vasárnap délelőtt Schnur Henrik budapesti kereskedő levelet kapott...
A Fekete kéz zsarolási kisérlete A Fekete kéz zsarolási kisérlete
Gyémánt Sándor cipőgyáros napokkal ezelőtt egy névtelen levelet...
A Beszkárt nem akarja elfogadni az ötpengős bankjegyeket A Beszkárt nem akarja elfogadni az ötpengős bankjegyeket
A villamoskocsikon elhelyezett vörös vészplakátok nagy riadalmat...
Fokozni kell a vidéki cementgyárak termelését Fokozni kell a vidéki cementgyárak termelését
A cementáru-termelés szorosan összefügg a szállítás problémájával....
Beszélgetés a német köztársaság megteremtőjével Beszélgetés a német köztársaság megteremtőjével
Abban a tarka nemzetközi társaságban, amely Pöstyén fürdő parkjait...
Magyarország tőrvívóbajnoksága Magyarország tőrvívóbajnoksága
A székesfővárosi Vigadó mar sok dicsőséget látott falai között a...
Gandhi egészségi állapota az éhségsztrájk negyedik napján Gandhi egészségi állapota az éhségsztrájk negyedik napján
Az angol hírszolgálati iroda jelentése szerint a kormány szombaton...
A szerb dinasztia válsága A szerb dinasztia válsága
Hosszabb idő óta jönnek már oly hirek Szerbiából, melyek alkalmasak...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98