A Goldberger-cég válasza Matolcsy Mátyásnak
A Goldberger Sám. F. és Fiai Rt. részéről felkértek bennünket a következők közlésére
Matolcsy Mátyás folyó évi junius hó 28-án a Goldberger-féle vállalat kelenföldi gyárában lévő viszonyokról interpellált. Azt állította a képviselő ur, hogy a gyárban legutóbb lefolyt bérharc teljesen indokolt volt annak következtében, hogy a munkások keresete nem áll arányban a magyar textilipar fejlődésével. Azt állapítja meg a képviselő ur, hogy a magyar textiliparban 1932-től 1937-ig a textilipari munkások keresete az átlagos évi 1030 pengőről 923 pengőre csökkent.
Feltéve, hogy ezek az adatok az egész textilipart illetően helytállóak, megállapítható, hogy a Goldberger-féle kelenföldi gyárban a munkások átlagos keresete nem évi 923 pengő, hanem az előbb említett sztrájk előtti időben az utólagos kereset – a tanulók keresetét is beleszámítva – évi 1221 pengő volt, jelenleg pedig ez a kereset 1320 pengő, lényegesen magasabb tehát, mint a Matolcsy képviselő ur által 1932-re megállapított 1030 pengő. Figyelembe kell azonban ehhez még azt is venni, hogy amíg 1932-ben s még 1936-ban is a maximális munkaidőt megállapító rendelet hatálya életbelépte előtt a kelenföldi gyárban egy munkás munkaideje évi 2860 munkaóra volt, addig jelenleg egy munkás munkaideje csak évi 2496 munkaóra, vagyis a munkások a lényegesen magasabb kereset ellenében kereken 13 százalékkal kevesebb munkaideig dolgoznak; ezenfelül a munkások évente átlagban 5 és fél napi fizetéses szabadságot is kapnak. Az 1320 pengő átlagos keresetben nem foglaltatik benn a családi külön munkapótlék, amelyhez a vállalat sajátjából mintegy 132.000 pengővel járul hozzá, vagyis átlagosan egy-egy munkásra számítva 48 pengővel.
Matolcsy képviselő urnak a kelenföldi üzemben alkalmazott tisztviselőkre vonatkozó állításait a következőkben kell helyreigazítanunk:
A kelenföldi üzemben a mult évben – amire Matolcsy képviselő ur adatai vonatkoznak – nem 80, hanem 144 tisztviselő volt és ezek közül 47 volt zsidó és 7 külföldi (mind keresztény). A jelenlegi állapot szerint 148 tisztviselőből 37 zsidó és 5 külföldi. A külföldiek alkalmaztatása köztudomás szerint az iparügyi miniszter engedélyével történik, nélkülözhetetlenségük tehát hatósági ellenőrzés alatt áll. A zsidó alkalmazottak tekintetében viszont az ugynevezett I. sz. zsidótörvény intézkedik s ebben a tekintetben a vállalatot a kormánybiztos ellenőrzi. A vállalat a törvény végrehajtását az előírtnál lényegesen gyorsabb ütemben végzi.
Nem felel meg a valóságnak a képviselő ur azon állítása, hogy a Goldberger-féle vállalat egy „angol vállalat filiáléja”. A vállalat részvényei, elenyésző töredéktől eltekintve, kizárólag belföldi kezekben vannak.
Hogy mennyire helytelenül van a képviselő ur informálva atekintetben is, hogy a Goldberger-vállalat nem tett meg mindent arra nézve, hogy hazai műszaki munkaerőket képezzen ki és szerezzen meg, erre a legdöntőbb bizonyíték az, hogy éppen ez a vállalat s vállalat elnökével, dr. Buday-Goldberger Leóval egyetemben 350.000 pengős alapítvánnyal a budapesti Műegyetemen textilchemiai tanszéket létesített és tart fenn. Fentiek alapján a nemzetellenesség vádját a leghatározottabban visszautasítjuk.
Keck Antal képviselő ur folyó évi junius hó 28-án tartott interpellációjában azt állította, hogy vagyonomat külföldre síboltam ki. Felhívom a képviselő urat, hogy ezt az állítását ismételje meg olyan helyen, ahol a képviselőt mentelmi joga nem védi, hogy ezért a rágalmazásért ellene a megtorló lépéseket megtehessem.
Dr. Buday-Goldberger Leó, a felsőház tagja
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!