Dtum
Login with Facebookk
1941 | Február

Bulgária: a százéves emberek és a rózsaolaj hazája

Ami nincs a lexikonokban

Amikor az úgynevezett „keleti expressz” 1887 augusztus 12-én a magyar határállomásra, Orsovára, - Budapest felől jövet - befutott, kínos feltűnést keltett az utasok között, hogy a vonat az előírt tíz perc helyett már vagy húsz perce is álldogált. Apránként vált köztudomásúvá, hogv mihelyt a vonat Orsovára érkezett, nyomban felszállott rá egy tiszti különítmény, amely két urat keresett.

Végre rajuk akadtak az egyik elsőosztályú fülkében. Kettőjük közül az egyiket, az idősebbiket, levitték az állomásépületbe s ott hosszabb tárgyalás kezdődött vele: a késést ez a tárgyalás okozta. Három nap mulva az egész világsajtóban kipattant a szenzáció: a keleti expressz két utasa egy jászkun huszárhadnagy s egy közös kapitány volt.

A huszárhadnagy Ferdinánd szászkoburg-gothai herceg, az idősebb úr pedig a majdani segédtisztje volt. Az utóbbitól azt követelte a tiszti különítmény a közös hadügyminisztérium parancsára, hogy mielőtt elhagyta a Monarchia területét, mondjon le az osztrák-magyar hadseregben viselt tiszti rangjáról.

A szenzáció pedig abban állott, hogy Ferdinánd koburgi herceg I. Ferencz Józsefnek, az orosz cárnak és majd minden európai uralkodónak ellenkezése dacára elfogadta a bolgár szobranje meghívását Bulgária fejedelmi székére. Ferdinánd herceg aztán apránként leszerelt minden ellenkezést s ennek az akkor huszonhat esztendős fejedelemnek sikerült ötven év alatt országát a török uralom s a cár atyáskodása alól felszabadítania s a modern fejlődés útjára átvezetnie.

Ferdinánd ugyan 1918-ban, a világháború végén, amelynek során a központi hatalmak oldalán harcolt, lemondott, az uralkodásról s azóta már csak két kedvenc foglalkozásánnk, a lepkegyűjtésnek és a spiritiszta problémák kutatásának él, de nevét ma is tisztelettel és hálásan emlegetik Bulgáriában.

Rokonaink, a bolgárok

A bolgár nép ma szlávul beszél, de tudatában van annak, hogy birodalmát és nemzeti nevét egy turáni népnek, a bolgárnak köszönheti, amelynek őshazája a Volga és az Ural között feküdt, ahol még a 13. században is létezett a Keleti Bulgária. Velők volt szomszédos, valószínűleg az Ural keleti lejtőin, az onugur, vagyis ungur nép, a magyarság előnépe. Közös törzsnevük a „gur”, amely a középázsiai törökségnek volt egyidőben az összefoglaló neve. Ez elé tették a „bulg”-szótövet, amely török szó „keverést”, „lázadást” jelent.

Vagyis a „bulgár” szó „keveredett” vagy „lázadó török”-öt jelent. Amikor a bolgárok mai hazájukban megjelentek, még századokon keresztül török, közelebbről kun fejedelmeik voltak. Ezeknek hatalmas sziklába faragott emlékét vagy három évtizedje fedezték fel s a mellettük a sziklába vésett feliratokat egy Szófiában élő magyar tudós, Fejér Géza, fejtette meg. A sziklavéseten ábrázolt leghíresebb fejedelmük Krum kán volt, aki büszkén hirdette magáról, hogy Nikeforosz bizánci császárt leütötte s koponyájából ivóedényt készíttetett magának.

Kunok egyébként még ma is élnek Bulgária területén, Eminé és Kaliak tengerparti városokban: törökül beszélő keresztények ezek, mint ahogy nálunk néhány évtizedje a kunok keresztényvallásúak voltak ugyan, de a Miatyánkot törökül mondották. Egyébként valószínű, hogy a „hajdu”-intézményt is Bulgáriából vettük át, ahol Báthory Zsigmond moldovai vajdasága idején játszottak nagy szerepet.

Honnan ered a „bugris” név?

Nemhiába volt már az előidőkben is „lázadó” a bolgárok neve: valahogy a históriájukban is fennmaradt ennek az emlékezete; pedig amióta elszlávosodtak, ugyancsak veszítettek harcias természetükből. De ekkor viszont a vallás terén mutatkozott ki nyakasságuk. Náluk keletkezett az úgynevezett bogumli mozgalom, amely mindenütt a középeurópai hegyvidékek mentén terjedve, ugyancsak alaposan belenyult Európa középkori történetébe.

A déli Kárpátok, majd a boszniai hegyek, aztán az Alpesek mentén eljutottak egészen franciaországba ezek az „eretnekek”, akiket hol patarénusok (a görög „katharraioi”, vagyis „tiszták”), hol albigenzesek, hol waldenzesek néven ismertek s akik ellen a pápák és uralkodók valóságos kereszteshadjáratokat vezettek anélkül, hogy őket ki tudták volna írtani.

Kimutatták, hogy a különböző protestáns szellemi mozgalmak is alapjukban erre a bogumil-mozgalomra vezethetők vissza. Franciaországban egyszerűen „bougre”-oknak, vagyis bulgároknak hívták őket, s miután igen nyakas és keményfejű emberek voltak, akiket még a máglya-halál sem térített el hitüktől, azért az ilyen keményfejű embereket általában „bougre”-oknak nevezték el s ez a szó mint „bugris” került át a magyar nyelvbe.

A százéves emberek hazája


A statisztika szerint a legnagyobb kort elért emberek száma milliónként az egyes államokban így sorakozik: Guatemala 465, Bulgária 446, Colombia 329, Japán 242, Brazília 219. Bulgária tehát e szerint a százévesek dolgában a második helyen állana. 1927-ben azonban a bolgár parlament bizottságot küldött ki minden egyes, a népszámlálás során százévesnek mondott egyén felülvizsgálatára.

S ekkor kiderült, hogy a bejelentett 1756 száz- és ennél többesztendős ember közül csak 158 volt olyan, aki csakugyan elérte a száz esztendőt. Igy is szép azonban ez az eredmény, amelyet Mecsnikof, a híres orosz biológus, annak tulajdonított, hogy a bolgárok sűrűn isszák a joghurtot, ezt az aludt-tej-fajtát, amely egy speciális élesztőnek, a bolgár „maya” baktériumának hatására jön létre a tejből, s amely a bélben lévő erjedési baktériumokat elnyomja.

Másik híressége a bolgár földnek a rózsaolaj, amelyet a kazanliki és karlovói rózsaligetekben szüretelnek. Már messzi vidéken érezni ezeknek a rózsaligeteknek átható, kedves illatát, ahol évente mintegy 3000 kiló olajat sajtolnak ki a frissen szedett szirmokból.

Bulgáriának szép jövedelme van belőle, mert egy kiló ilyen olajnak a hely színén 400 pengő volt már normális körülmények között is az ára. A bolgárok egyébként általában mesterei a belterjes kertgazdálkodásnak s a bolgár kertészeket ma már a világ minden táján megtalálni a nagyvárosi övezetekben.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A waterloói csata és a tükörfolyosó A waterloói csata és a tükörfolyosó
Egy jó bohózat százszor többet ér, mint tizenkét rossz tragédia. Ezt...
Élet harmincmillió év előtt Élet harmincmillió év előtt
Nem is oly régóta, mindössze csak vagy másfélszáz év óta tudjuk azt,...
Egy huszonkétéves leány szinházi vállalkozása Egy huszonkétéves leány szinházi vállalkozása
Egy huszonkétéves leány szublimátot ivott öngyilkossági szándékból....
Pusztító zivatarok Pusztító zivatarok
A nyári zivatarok, jégeső, szélvész, felhőszakadás az ország több...
Gyorskorcsolyázó rekordok a szezón első versenyén Gyorskorcsolyázó rekordok a szezón első versenyén
Vasárnap reggel 7 órakor futották le az új jégszezón első...
Politikai psychopaták
Délután 6 órakor tudományos estét tartott az értekezlet, amelyen dr....
Impozáns tüntetés Friedrich mellett Impozáns tüntetés Friedrich mellett
A Keresztény Nemzeti Párt tegnap este nagyméretű ünneplésben...
Nyilatkozatok Lord Rothermere vezércikkéről Nyilatkozatok Lord Rothermere vezércikkéről
A vasárnap eseménye Lord Rothermerenek a „Pesti...
Északsarki automobil Északsarki automobil
Shackleton hadnagy – mint tudjuk – már alkalmazta az...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98