Dtum
Login with Facebookk
1942 | Április

India, a világ kincsesbányája

Baktay Ervin dr. érdekes nyilatkozata

Izlésesen berendezett, meghitt lakásba lépünk.
Mindenütt indiai és tibeti tárgyak, függönyök, iparművészeti munkák, a sarokban egy-egy finoman megmunkált szekrényke. Minden olyan harmónikusan egészíti ki az európai bútorzatot, hogy érezzük: ez nem egzotikumok gyűjteménye, minden egyes darab összenőtt tulajdonosának életével. Baktay Ervin dr. lakásában vagyunk. Baktay egész életét India megismerésére és megismertetésére fordította. Három évet töltött Indiában s erre az útjára tíz évig készült, képezte magát. A három év eredménye a sok könyv és előadás, mely közismertté tette nevét.

India mesés gazdagságáról ősidők óta legendák szólnak:
a mostani japán előretörés pedig gazdasági életére és kincseire irányította a figyelmet. Megkértük a tudóst, mondjon egyet-mást erről a kérdésről.

– Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy a köztudatban, a szépirodalomban, sőt a tudományos irodalomban is igen sok téves fogalom vert gyökeret.
Igy pl. mindjárt a hindu elnevezés: ez kizárólag az indiaiak egy vallását jelenti, míg India lakói teljesen: indiaiak vagy indusok. Azt is kevesen tudják, hogy Ázsiában Indiának van – Japán után – a legfejlettebb vasút- és úthálózata. India vasútainak teljes hossza mintegy 65-66.000 km. A vasútak – az angol szabad verseny elvének megfelelően, akárcsak Angliában – magántársaságok kezén vannak. Külön vasútja csak Haiderabad államnak van. Mindezek főfelügyelete a központi közigazgatás keretébe tartozik. A vasútak azonban különböző időszakokban épültek és nagy hátrányuk, hogy háromféle nyomtávuk van. Sem stratégiai szempontból nem lehet lekicsinyelni ezt a hátrányt, sem a vidékenként minduntalan fellépő éhínségek leküzdésével kapcsolatban. Igy a nagyobb távolságokra menő szállítmányokat többször át kell rakni. Legjobban az orosz mintájú, széles nyomtávú vasúthálózat épült ki, ez nagyjából egész Indiát átfogja. Igen sok helyen alkalmazzák azonban az európai normál nyomtávú vasutat és a keskenyvágányú, egyméteres pályákat is.

– Az úthálózatot a mult világháború óta nagymértékben kiépítették.
A fő-autóútvonalak vetekszenek a modern európai betonutakkal is. Ezeken csak automobil közlekedhetik. Egyéb járművek számára az út két oldalán húzódó, széles makadám-úttest szolgál. A gépkocsiközlekedés rendkívül fejlett: úgyszólván valamennyi nagyobb falunak megvan a maga bennszülött „autóbusz”-vállalkozója, aki ponyvatetejű, primitív autóbuszával fenntartja a forgalmat a legközelebbi városig. Az utasok persze az ilyen „autóbuszon” egymás hegyén-hátán utaznak, sokszor a kecskéjükkel együtt. A benzint eddig főleg Holland- Indiából és Burmából kapták. Ennek pótlására szolgálhatna Irak és Irán kőolaja, de egyiknek sincs vasúti összeköttetése Indiával.

– A folyók nem hajózhatók rendszeresen,
mert a több kilométer széles mederrel és árterülettel rendelkező nagy folyamok a száraz évszakban gyakran sekélyvizű patakokká soványodnak. Az esős évszakban ár ellen csak gőzhajóval lehet közlekedni. A Ganges az a folyam, amelyet ősidők óta használnak hajózásra.

– India hatalmas úthálózatának kiépülése még a mogul időszakra esik.
A híres „Nagy Törzs Ut”, amely az afgán határtól Kalkuttáig vezet, mai modern kivitelében is ugyanott halad, ahol a mogulok korszakában.

– India – mondotta a továbbiakban Baktay Ervin dr. – a világnak termékekben talán leggazdagabb állama.
Szinte valamennyi ásványi kinccsel rendelkezik. A csaknem 380 milliós lakosság 32%-a azonban földműves és a szó szoros értelmében az európai koldusok életszínvonalán él! Ezzel szemben ennek a lakosságnak kell eltartania a világ legdrágább közigazgatását, mert az angol tisztviselők tudvalevően igen jó fizetést élveznek.

– Igen érdekes az indiai gyáripar kialakulása.
India szükségletének alig 25 százalékát fedezi az ott jelenleg működő modern gyáripar. Ez viszont már részben bennszülött indiaiak, tehát indiai tőke kezében van. Különösen nagyjelentőségű a szövőipar. Indiai házi szövőipara a finom muszlin (indiai szó!) és kasmir révén már az ókorban világhírű volt. A foglalkozáshoz igazodó kasztrendszer az egyes iparágak művelését is örökletessé tette, így a kézműiparosoknak figyelemreméltó és rendkívül fejlett érzékről tanuskodó hagyományaik vannak. Az indiai háziipar azonban kellemetlen versenyt jelentett az angol szövőiparral szemben. Az angol célkitűzés az volt, hogy India többszázmilliós tömegei olcsó nyersanyagot termeljenek és ugyanakkor az angol ipari termékek kitünő felvevő piacául szolgáljanak. Ennek tulajdonítható, hogy végül is a csodás indiai szövőipart tönkretették, mégpedig mesterségesen. Ez – közvetve, vagy közvetlenül – 65 millió embert tett kenyértelenné, akik egyben kasztjukból kiszakadva, gyökértelenné is válatk. Mint gyárimunkások, a városok proletariátusát szaporítják. Mivel nem tartoznak eredeti kasztjukhoz, Indiának egyetlen olyan néprétegét alkotják, amely fogékony a szocialista, sőt a kommunista tanok iránt. Az új indiai gyáripar ezért összhangot óhajt teremteni az ipari munkások kasztjával.

– Gandhi és társai az angol gazdasági politika ellen indították meg az úgynevezett rokka-mozgalmat.
Egyszerű, elmés kézi szövőgépeket osztottak ki a nép között, megtanították annak kezelésére. A gépek fellendítették a háziipart és súlyos károkat okoztak az angol szövőiparnak, mivel a háziszőttes (khadder) India lakosságának egyetlen általános jellegű szükségleti cikke. Viselése ma már az előkelőbbek körében is divat.

– A fejlett gyapot- és jutaipar mellett azonban az ipar valamennyi ágában találunk indus kézben lévő gyárakat.
A ma már világhírű Tata Művek például eleinte vasművek voltak. Ma már hatalmas konszernt alkotnak, amely mindenfélét gyárt és tisztán indus (párszi) kézben van. India teljesen el tudná látni magát cukorral, de oly kevés gyára volt, hogy a világháború előtt még Magyarországról is rendszeresen szállítottunk cukrot Indiába. Most mozgalom indult, éspedig igen sikeresen, hogy a nagyobb birtokok is állítsanak fel cukorgyárakat. India fő gyári központjai Bombay, Kalkutta, Caronpore, Ősi kézműiparuk révén, szőtteseikkel, finom műtárgyaikkal világhírre tett szert Delhi és Benáres.

– A modern kereskedelem főleg a párszik kezén van.
Ezek Perzsából vándoroltak be tömegesen Indiába, az izlám térhódítása elől. A vallási hagyományukhoz ragaszkodnak, egyebekben azonban haladó szellemű, agilis emberek. Ma a legnagyobb bankok és vállalatok vezetői, főleg Bombayban. Ősrégi kereskedő kaszt. A mozlimok is jó kereskedők,főleg közép- és északnyugat Indiában tevékenykednek. Ma már azonban a legelőkelőbb kasztbeliek között is vannak kereskedők. A kasztrendszer bizonyos fokig pótolja a céhrendszert. Gondoskodik a munka igazságos elosztásáról és a szegények ellátásáról is. Ezért – a hibák, kinövések kiküszöbölésével – maga Gandhi is fenntartandónak ítéli.

Az egyelőre szinte kiegyenlíthetetlen vallási ellentéteken kívül nagy akadálya India konszolidációjának
az is, hogy a lakosság 40 nagy nyelvet és mintegy 300 töredéknyelvet és nyelvjárást beszél. Némi könnyebbséget jelent, hogy már a mogul korszakban elterjedt a hindusztöni keveréknyelv, amelynek azóta irodalma is van, ezt Délindiát kivéve, szintén mindenütt beszélik vagy értik.

India ma válaszúton áll
– fejezte be érdekes ismertetését Baktay Ervin dr. – bizonyos, hogy rövidesen nagy változás következik be. India ébredezik…

– Remélem, a háború után ismét meglátogathatom Indiát
és szabadabb, sőt talán független, virágzásnak induló népet találok ott.
Jánosi György

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A boerok és vezéreik A boerok és vezéreik
A boerok győzedelmeiket főképen kitünően lövő gyalogságuknak...
Milyen engedményeket adnak a bankok a gazdaadósoknak Milyen engedményeket adnak a bankok a gazdaadósoknak
A pénzügyminiszter felhívására a mezőgazdákat terhelő tartozások...
Rendelet a helynevekről Rendelet a helynevekről
Az 1898-iki IV-ik törvényczikk kimondja, hogy minden községnek csak...
Erdélyi szászok és magyarok Erdélyi szászok és magyarok
A Kárpátok övezte Duna-tájon lakó németség nem egységes. Eredete,...
Mikor jobb a vétel? Mikor jobb a vétel?
Hogy mikor jobb a vétel, már t i. a rádióvétel?...Kedélyes olvasóink...
Új kocsikerék Új kocsikerék
A pneumatikus kocsikerekek ma már szinte nélkülözhetetlenek,...
A transzváliak vize és hirhedt kávéja. A transzváliak vize és hirhedt kávéja.
Transzvalban novembertől májusig tartó nyári évszak a...
Két földmívest robbanóanyag rejtegetés miatt felakasztottak hétfőn Bécsben Két földmívest robbanóanyag rejtegetés miatt felakasztottak hétfőn...
A statáriális bíróság hétfőn délután negyed öt órakor kötél általi...
Tóth Árpád: Óda az ifjú Caesarhoz
Caesar! üdv neked, oh ifju vezér, kinek Gyűrűs úrkezed ím hajtani...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98