A korszerű csapatszállítások zöme ma még vasúton bonyolódik le. Hiába fejlődött szinte rohamléptekkel a motorizálás, a naptömegek gyors szállítása ma még vasúttal történik. E szállítások harcászati biztosítását közvetlenül a szállítóvonalon végzik. Mielőtt feladataikra rátérnénk, nézzük meg, mi is a páncélvonat?

A páncélvonat a páncélos fegyvernemhez tartozó vasúti egység, amely tűzgépekkel bőven ellátott, páncélozott vasúti kocsikból és páncélozott mozdonyból, vagy magába a kocsiba beszerelt hajtómotorból áll. Feladatuk kettős: a vasútvonal mellett végrehajtott harcászati cselekmények, vagy a vasútműszaki feladatok végrehajtása.

A páncélvonatok - éppen a sínpályához kötöttségük miatt, - alkalmi fegyveresharceszközök. Jelentőségük a mai harcban ugyan csökkent, de amíg vasút lesz: páncélvonat is lesz! A páncélvonat támadó egység, meglepetésszerűen lép fel; nagy erkölcsi jelentőségét kiadós tüzével csak emelheti. Tartós feladatokra nem alkalmas. Pontos tüzet mozgás közben csak 500 méteren belül adhat le, de ilyenkor egészen lassan kell haladnia, legfeljebb 15-20 km óránkénti sebességgel. Átlag 120 kilométerre messzire futhat ki, de ha közben nem tud vizet felvenni, működési területe 60 kilométerre csökken. Ha a páncélvonatot gőzmozdony vontatja: 50 kilométer óránkénti sebességet, ha motor vontatja: 60 kilométert is elérhet!

A páncélvonat minden részében védett a gyalogsági lövedékek ellen, oldalai és a mozdonypáncélzat a tüzérség repeszdarabjai ellen is védelmet nyujt. Fegyverzete: golyószóró, géppisztoly, nehézpuska, páncéltörő ágyú és tüzérségi löveg. Ezek a fegyverek részben lőrésekben, részben forgatható páncéltornyokban vannak. Bizonyos számú fegyver tud egy irányba tüzelni; a toronyban elhelyezett löveg és a géppuska minden irányban lőhet.

A figyelés bizony nagyon nehéz a páncélvonatból, a lőréseken át csak igen szűk területet lehet megfigyelni. A páncélvonat mellett 15-20 méteres holttér van, ide látni is alig lehet! Harc közben rendkívül nagy a visszhang a páncélvonatban, szóbelileg nem is lehet emiatt parancsolni. Helyette erős csengőjelekkel és fény- (lámpa) jelekkel vezet a parancsnok. A páncélvonaton kívüli harcizaj csak harcszünetben hallható bent, de a repülőgép motorzaját még ilyenkor sem lehet meghallani!

A páncélvonatok harcbaindítása tetemes előkészületi időt kíván, ezalatt a vonatot műszakilag készítik elő. Parancs vétele után – átlagban – öt óra mulva indul a pihenőben volt mozdony. Meg kell a páncélvonatokról jegyeznünk, hogy azok befogadóképessége igen csekély és a szervezetszerű csapatain kívül más csapatok vagy anyag szállítására nem használhatók fel. Alkalmazásuk jó látási viszonyokat kíván, éjjel, ködben, teljesen „megvakul” a páncélvonat és legfeljebb lépésben közlekedhetik.

A páncélvonat feladatai

Messze előretörő felderítések a vasútvonalon, harcászati és műszaki szempontból, vasútpálya-megrongálások, vagy olyan helyreállítások elvégzése. A merész páncélvonat ellenséges állomások elfoglalására is alkalmas. Jó szolgálatot tehetnek saját ki és berakások biztosításában, az ellenség hasonló cselekményeinek megzavarásában. A bevezető harcokban meglepetésszerű fellépéssel jelentős eredményeket érhetnek el, az üldözésre is jók.

A páncélvonat feladatainak végrehajtása közben mindig a pálya bizonyos mérvű rongálásával számolhat. Ezért ezeknek javítására szakképzett személyzete és anyaga van. A páncélvonat beépített fegyverzetét (löveg, páncéltörőágyú) a vonatból kiszállva, ott kell hagyni. De a többi fegyver a kocsikból kiemelve, a páncélvonaton kívül is alkalmazható. Az összeköttetésre minden páncélvonatnak hajtányai, motorkerékpárjai és kerékpárjai vannak.

A páncélvonat harcával elsősorban a többi csapatot támogatja. Harcmódja a támadás. Ezt a páncélvonatnál ,,harci kifutás”-nak nevezik. Gyorsnak, mozgékonynak kell lennie a páncélvonatnak, mert a körülményeskedés, a megállás: megsemmisülését okozhatja. A páncélvonat - feladatainak megoldására - lesállásba megy. Erre leginkább alagutak, kanyarok, fás, bokros területek alkalmasak, itt rejtőzik el a páncélvonat.

Hogy füstje már messziről el ne árulja: füstlevezetőt tesznek a mozdony kéményére; ez nem engedi a füstöt a magasba törni. Lesállás közben néhány géppuskával a páncélvonaton kívül is elhelyezkednek, hogy a páncélvonatot rajtaütésektől megóvják. Előretörés közben legkellemetlenebb, ha másik páncélvonattal találkozik össze! Ilyenkor az győz, aki hamarább nyitja meg a tüzet.

A páncélvonat géppuskái állóhelyben átlag 1000 méterre, lassú mozgásban 500 méterre tüzelnek. A géppuskák tüzét a páncélvonat parancsnoka a parancsnoki toronyból vezeti. Minden géppuskás lőrés fölött villanyos lámpa van. Amelyik géppuskával a parancsnok tüzeltetni akar: annak a lámpájához tartozó gomb lenyomásával meggyujtja azt, mire az irányzó lőni kezd és lő mindaddig, amíg a jelzőlámpa ég. A páncélvonat géppuskája azonnal hatáslövésbe kezd. Egy páncélozott vasúti kocsiban átlag négy géppuska van. Kettő a jobb, kettő a baloldalon.

A páncélvonat nehéz puskája kitelepíthető fegyver. Forgótornyából minden irányba lőhet a páncélvonatból; ellenséges páncéljárművek, valamint páncélelhárító fegyverek ellen kiválóan alkalmas. A golyószórók rendszerint a páncélvonatból műszaki feladatok végrehajtására kiszállt kezelők biztosítására valók. A kitelepített golyószórók biztosítása mellett folyik a helyreállító vagy romboló munka.

A páncélvonatba épített löveg élő célok, páncélozott tűzfegyverek ellen való, de még vasúti műtárgyak, őrházak stb. szétlövésére is igen alkalmas. Vannak a kocsik első részébe és forgatható páncéltornyokba beépített lövegek is. A páncéltörő-ágyú páncéljárművek és helyiellenállások leküzdésére való. Rendszerint a páncélvonat elején és végén építik be őket.