A harmincas évek gazdasági válságának amerikai tényezőit ismerteti remek tanulmányában dr. Kürthy Sándor.
Az amerikai nemzeti jövedelem 1928-tól 1932-ig évi 83 milliárd dollárról 40 milliárdig esett vissza. Három év alatt 4310 bank omlott össze. 1933 elején, amikor Rooseveltet először választották elnökké, 14 millió munkanélküli volt az Unióban.

Rátér Rooseveltnek 1932-ben megjelent híres könyvére, a „Looking forward” (Előrepillantás)-ra, amelyben az elnök megállapította, hogy a mai állam behatol a magángazdaság területére. A gazdagságot, a javakat igazságosabban kell elosztani. Kürthy Sándor szerint Rooseveltnek az állam kiegyensúlyozó szerepéről hirdetett felfogása kongruens XIII. Leó pápa Rerum novarum enciklikájának szellemével.

Páratlanul érdekes idézeteket közöl Roosevelt könyvéből, amelyben az USA elnöke évekkel a világháború kitörése előtt megjósolta a világot fenyegető veszedelmeket.
Feltárja Kürthy dr. a New Deal eddigi eredményeit, amelyek még amerikai méretek mellett is szédületesek. Hét milliárd munkaórát juttatott a munkanélkülieknek. 3,300.000 hold árterületet szárítottak ki, 87.000 mérföld új utat építettek, több mint 1 milliárd facsemetét ültettek, 12.700 mérföld különböző csatornát építettek. Konverzió útján 24%-kal csökkentették a mezőgazdaság adósságát. Amíg Európában az ínség-munkabérekkel kísérleteztek, Amerikában felemelték a munkások bérét és leszállították a munkaidejét. Igy épült meg a világ legnagyobb vízi-erőműtelepe, a Boulder-gát a Colorado-folyamon.

Érdekes, hogy Roosevelt hívta életre Amerikában az első állami színházat.
A művészetet egyébként sem mellőzték: egy év alatt 46 millió dollárral támogatták a munkanélküli festőművészeket. Amerika minél több embernek minél nagyobb jólétet kíván biztosítani, de ugyanakkor meg akarja óvni a tömegeket attól, hogy lélektelen géppé váljanak. Butler amerikai író szerint Amerikának még egy nagy célt kell megvalósítania: az igazság önzetlen keresését, a magasabb kultúra szolgálatát és be kell vinnie az életbe a szépség kultuszát…