Dtum
Login with Facebookk
1944 | Július

Bálnaeledelből – liszt

Tengeralatti mezőgazdasági kísérleti-telepek világszerte

A háborús szállítási nehézségek világszerte mindenütt súlyos közellátási nehézségeket okoztak és olyan anyagok felé fordították a tudósok figyelmét, amelyek azelőtt legkevésbbé sem szolgáltak élelmezési célokat. A közellátási nyersanyagok kutatása különben sem újkeletű. Köztudomású például, hogy a cikóriából és más, európai növényekből készült pótkávét a napóleoni háborúk során megszervezett angol bojkottnak köszönhetjük. S a pótkávé, amely eleinte ugyanolyan idegenkedéssel fogadott „pótanyag” volt, mint mostanában a műrostos textilia, később mégis nélkülözhetetlen közszükségleti cikké fejlődött.

Pedig a modern anyagkutatás manapság összehasonlíthatatlanul több lehetőséget rejt, mint a száz év előtti; a modern orvostudomány és vegyészet számtalan új módszert kínál, de meg az utolsó ötven év korszakalkotó elfedésétől is erősen befolyásolják a munka területét. Elég csupán a vitamin-elméletre s a csont- és idegrendszer-kutatás legújabb eredményeire utalnunk, hogy belássuk az új tudományos terület roppant fontosságát.

A japániak például - számolva egy esetleges bojkott lehetőségével - már a mongol hadjárat idején megkezdték kutatásaikat; elsősorban olyan anyagot kerestek, amely a két legfontosabb japáni néptáplálékot, a halat és a rizst, helyettesíteni tudta volna. Figyelmük a tenger felé fordult, amelynek parti részei Nippon szigetei mellett óriási tömegű és különböző fajtájú moszatokat termelnek. Már az első kísérleteknél kiderült, hogy egyes moszatok megfelelő kezelés után alkalmasak emberi táplálkozásra; igazi eredményeket azonban ezen a téren is elsősorban a német vegyészet ért el, amely egy, az északatlanti vizekben honos moszatfajtából pörkölés és ízesítés útján a liszttel csaknem teljesen azonos tápértékű anyagot állított elő.

A német tudományos élet azonban nem állt meg ezen a ponton; botanikus-szakértők bevonásával újabban óriási területeken kísérleti telepeket rendeztek be a német partvidéken s a kísérletek célja az, hogy a moszatfajtát megnemesítsék és tápérték szempontjából is még hasznosabb változatokat termeljenek ki belőle.

De hamarosan ráterelődött a tudósok figyelme a legnagyobb tengeri emlősre, a bálnára is. A bálna tudvalevőleg egészen apró csigafajtákkal táplálkozik legszívesebben. Ez a csigafajta néhol óriási területeken borítja el a tenger színét s a bálna közéjük telepedve, mázsaszámra habzsolja fel őket. Természetesnek látszott, hogy a bálna óriási testét, hatalmas zsírtartalmát és az életmódjához szükséges jelentős zsírmennyiséget csak rendkívüli értékű tápanyagok felvevésével tarthatja fenn; laboratóriumokban tehát megindultak a kísérletek az említett csigafajtával.

Az eredmények egészen meglepőek voltak; kiderült, hogy a héjatlan, apró állat csak egészen elenyésző mennyiségben tartalmaz emészthetetlen anyagokat, ezzel szemben nyers állapotban rendkívül dús az A- és C-vitaminban. Az apró állatok, amelyek mikroszkópikus baktériumokkal élnek, valósággal gyűjtenek egy, a búza sikérjéhez hasonlító tápanyagot, amelynek értéke szárítás és őrlés után sem változik meg.

Mindezek alapján a német tudomány máris megállapította, hogy rendkívül értékes újszerű tápanyagot sikerül találni, amely szinte kiapadhatatlan bőségben áll rendelkezésre s amelynek összegyűjtése jóval könnyebb és olcsóbb feladat, mint a bálnavadászat. A csigaliszt előállításának és tömeges forgalombahozatalának azonban ezidőszerint még van egy nagy akadálya s ez az állatkák jellegzetes szaga, amely szárított és őrölt formában is elárulja a tápanyag tengeri eredetét.

A német vegyipar most ennek a jellegzetes szagnak eltűnésén fáradozik, s miután hasonló esetekben, például a cápaolaj előállítása terén; de másutt is, már nem egy tökéletes sikert tudnak felmutatni, nem kétséges, hogy a csigaliszt rövid időn belül szagtalan, ízletes állapotban kerül ki a piacra és onnan a fogyasztóközönség asztalára. Sőt vannak szakértők Németországban, akik szerint a csigaliszt lesz a háborúutáni idők cikóriakávéja, amely pótolhatatlan népélelmezési cikké fejlődik és sok tekintetben még élvezetesebbé teszi majd a búzaliszt használatát.

K. Gy.



Kevesen tudják,


hogy egy német botanikus évekig tartó vizsgálatai közben megállapította, hogy 4300 virág közül csupán csak 420 ember számára kellemes illatot.

hogy a csillagászok elsősorban a Vénusz bolygón remélik megtalálni az élet nyomait, vagy legalább is azokat a fizikai feltételeket, amelyek lehetővé teszik a szerves élet keletkezését a bolygókon;

hogy az angol szigetország cigányai minden esztendőben egyszer valóságos népvándorlásként özönlenek Epsom angol városka felé, amelynek óriási kiterjedésű versenypályáján Anglia majdnem valamennyi cigány népe találkozóra gyűl össze;

hogy, a trópusi vidékeken gyakran találnak olyan gombafajtákat, amelyek a sötétben világítanak. Brazília kikutathatatlan ősvadonjaiban több olyan gombafajtát ismernek, amelyek korhadó fákon teremnek és titokzatos zöld fényt árasztanak magukból;

hogy Izland-szigetén mintegy ezer hektárnyi területen nemzeti parkot létesítettek, ahol az állatok és a növények a maguk ősi szabadságában, emberektől teljesen bántatlanul élhetnek. Az izlandi őspark területén tilos a földet művelni, utakat, házakat építeni, elektromos műveket vagy más gépi berendezéseket létesíteni;

hogy a legtöbb tejet Svájcban fogyasztják; fejenként átlag 263 litert. Sorban utána következik: az Északamerikai Egyesült Államok, Dánia, Uj-Zéland és Hollandia.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A víz rétegei és a planktonháló  A lisztosztály munkája. Nemcsak a kész kenyeret kell vizsgálatra beküldeni, hanem a lisztet is, amelyből a kenyér készül. Mindennapi kenyerünk - Egyiptomban kukoricából őrlik a lisztet A plankton-háló kihúzása
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Meghalt Nicu Filipescu, a román háború keverője Meghalt Nicu Filipescu, a román háború keverője
Meghalt Nicu Filipescu, a román háború keverője, s most, hogy még nem...
Öt nemzet atlétáinak küzdelméből Svédország került ki győztesen Öt nemzet atlétáinak küzdelméből Svédország került ki...
Az öt nemzet atlétikai viadala vasárnap gyönyörű napsütésben, szinte...
Miért a legkedveltebb burleszkkomikus Harold Lloyd? Miért a legkedveltebb burleszkkomikus Harold Lloyd?
Egy amerikai lap körkérdése – Százezer ember válaszolt a...
Szabó Lőrinc: Novus nascitur ordo Szabó Lőrinc: Novus nascitur ordo
A templomokban sercegve lobbantak ki a fáklyák s az Istennő szobra...
Esszád basát megölték Párisban Esszád basát megölték Párisban
Az Esszad basa ellen elkövetett merényletről jelentik: Az albán...
A spanyol király trónralépéséről A spanyol király trónralépéséről
Ez év május 17-én lett tizenhatéves Európa legfiatalabb uralkodója,...
A vajdasági magyar irodalom tíz éve A vajdasági magyar irodalom tíz éve
Ha igaz, hogy az irodalom az élet tükre, akkor nincs vajdasági magyar...
Kevés alkoholmérgezés, sok pezsgő, még több otthoni borocska: ez volt az ötödik háborus Szilveszter Kevés alkoholmérgezés, sok pezsgő, még több otthoni borocska: ez volt...
Az ötödik háborus Szilveszter kétségesen kívül nem volt annyira...
A japán irodalom útja A japán irodalom útja
Mint ahogy a görög dráma a dionizoszi misztériumból, úgy született a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98