Dtum
Login with Facebookk
1945 | Július

Vörös János honvédelemügyi miniszter elmondja, miért vesztette el a háborút Németország

Budapest, július 1.
Abból az alkalomból, hogy néhány nappal ezelőtt múlt el négy esztendeje annak, hogy a hitleri Németország galád árulással megtámadta a Szovjetet, megkérdeztük Magyarország egyik legkitűnőbb katonai szakértőjét, Vörös János honvédelmi minisztert, a magyar vezérkar főnökét miért vesztette el, miért kellett elvesztenie katonai szempontokból Németországnak a háborút? A honvédelmi miniszter válasza így hangzik.


- Elsősorban is le kell szögezni, hogy Németország óriási háborús célkitűzése nem állott arányban a Németország és szövetségei katonai hatóerejével. A németek egy „nagyobb élettér” biztosításáért harcoltak, amely Európában és Afrika nagy részében biztosította volna a német uralmat. Ezeknek a területeknek elfoglalásához és megvédéséhez még a legtotálisabb igénybevétele esetén sem volt Németországnak elég ereje. Szövetségeseitől pedig csak nagyon korlátozott támogatást várhatott, hiszen ezek a szövetségesek jórészt csak kényszerből harcoltak Németország oldalán és csak saját helyi érdekeik keretében voltak hajlandók háborús áldozatokat vállalni.

 

Németország tehát csak abban az esetben remélhetett volna győzelmet, ha a vele szemben álló gigantikus erőket egymástól el tudta volna választani és azokat részletekben sikerült volna megsemmisíteni, mielőtt ezeknek az erőknek együttes erőkifejtése érvényesülhetett volna. A háború első hónapjaiban vívott villámháború ezt a célt szolgálta. A németek egy lélektani momentumra is építettek. Nevezetesen arra, hogy e gyors kezdeti sikerek a felkészületlen angolszász hatalmakat vissza fogja riasztani a háborúba való belépéstől, a Szovjet pedig az első nagy lökésre össze fog omlani. A német hadvezetés sem az idővel, sem a térrel nem számolt, még kevésbé a rendelkezésére álló korlátolt erőkkel.

 

Lélektani felvetései is helytelennek bizonyultak, amennyiben a békehajlamú Chamberlaint és társait a háborús párt elsöpörte. A német háborús terv alapfeltétele a Szovjet gyors és teljes legyőzésen alapult. Ez nem sikerült, de nem is sikerülhetett. A szovjet haderő rendelkezésére álló óriási terület lehetővé tette a Szovjet részére a döntés előli  kitérést, a szovjet erők újból és újból való feltöltését, a Volga és az Ural mögé telepített hadiipar pedig biztosította a szovjet haderő zavartalan ellátását. 1942 őszén, amikor Moszkva előtt megtorpant a nagy német lendület, a szemben álló felek ereje már kiegyenlítődöttnek volt mondható. Ettől kezdve minden nap a Szovjet túlerejének növekedését hozza.


- Kezdetben Németország légi fölénye vitathatatlan volt. 1943 elején azonban már ez is kiegyenlítődött és 1942 áprilisában a szövetségesek már megkezdhették a német hadiipar szisztematikus elpusztítását. A szövetségesek kialakuló légi fölénye megbénította a német mozdulatokat, megfosztotta a villámháború viselésének lényeges alapfeltételétől a német haderőket. Már pedig az egész német stratégia a villámháborúra épült fel. Ugyanilyen hatása volt a tengeralattjáró-háború 1942 nyarán bekövetkezett csődjének. Felpattant az Angliát körülzáró gyűrű, amely addig az angolokat távol tudta tartani a kontinenstől és a németek számára lehetővé tette, hogy ellenfeleiket egyenként megsemmisítsék.

 

A tengeri zár megszűnése következtében Anglia zavartalan forgalmat tudott teremteni tengerentúli bázisaival és így fokozhatta a döntő csatákra való készülődésének ütemét. Amerika közvetlen beavatkozása az európai kontinensen dúló háborúba is csak akkor vált lehetségessé, amikor a tengeralattjáróveszélyt sikerült leküzdeni. A tengeralattjáróháború csődje biztosította az angol és amerikai hadiipar termésének eljuttatását a döntés színhelyére.


- Katasztrofális hiba volt az is, hogy a tapasztalt, a helyzetet tisztán látó tábornokokat, akik már 1941-1942 telén a béke megkötését javasolták és véget akartak vetni az „ösztönös”, hitleri stratégiának, eltávolították helyükről. Szaktudás helyébe a hitlerizmus szempontjából való megbízhatóság lépett. Nyomban meg is kezdődött a stratégiai és taktikai hibák láncolata. Ha ez az egy baklövés lett volna az egyetlen, melyet a hitleri hadvezetés elkövetett, ez is elegendő lett volna a háború elvesztéséhez. Hitler hallatlan fölényeskedésével, az élő és holt anyag céltalan feláldozásával nem lehetet háborút nyerni.


- De még két momentumot szem előtt kell tartani, ha azt mérlegeljük, hogy miért nem győzött, miért nem győzhetett a német hadvezetés. A fentieken kívül még két hatalmas hibát követett el. Először is túlbecsülte az európai és ázsiai (japán) háború kölcsönhatásának erejét. Ez a kölcsönhatás teljesen elmaradt. A németek azt hitték, hogy Amerikát és Angliát is elválasztja egymástól az óriási távolság, nem kevésbé, mint ahogy Németországot Japántól elválasztja. De nem számoltak azzal, hogy míg az angolszászok a tenger urai voltak és így közlekedni tudtak, addig Németország és Japán esetében ez nem volt lehetséges. Végül és nem utolsó sorban: a német haditervet halomra döntötte a német fajra egyébként jellemző gőg: a német vezérkar alábecsülte az ellenség erejét. Így történt azután - mindezen okok eredőjeként –, hogy 1942 után egyik vereség a másikat követte és végül elkövetkezett a teljes és végleges összeomlás.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Japánok harca Szibériában Japánok harca Szibériában
A Petit Parisien szerint a Nikolszktól északra lefolyt harcban japán...
A hazatért kormányküldöttség sajtófogadása A hazatért kormányküldöttség sajtófogadása
Az amerikai és nyugat-európai útjáról hazatért magyar...
Nagy szerencsételenség a sárvári selyemgyárban Nagy szerencsételenség a sárvári selyemgyárban
A sárvári Chardonett-féle műselyem-gyárban, a mely csak pár hónappal...
Mi lett a konfetti gépből? Mi lett a konfetti gépből?
Hajdan, nagyon régen, amikor az emberek még tudtak mulatni, nagy...
Örök harczosok Örök harczosok
Mindig tusáztam, mindig csatáztam, Kinn táboroztam, szabadban áztam,...
 Helsinki, „észak fehér városa” Helsinki, „észak fehér városa”
A hadiesemények során nem lesz érdekesség híján megismerkednünk...
Schacht hadat üzen az egész világ gazdaságának Schacht hadat üzen az egész világ gazdaságának
Hjalmar Schacht, a német gazdasági diktátor, pénteki beszéde, amelyet...
Befejezéshez közeledik a nyomozás a lisztpanama ügyében Befejezéshez közeledik a nyomozás a lisztpanama ügyében
A rendőrség nyomozása a lisztpanam ügyében a közeli napokban végleg...
A közhórházak A közhórházak
Szomorú statisztikai adatokkal jelent meg egy könyv, a *Budapesti...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98