Dtum
Login with Facebookk
1945 | Június

Téves telefonkapcsolás miatt pusztult el Cservenkán 529 munkaszolgálatos

Vogel SS-tábornok ágyból, pizsamában adott parancsot a vérengzésre

E sorok írója ötszáznegyvenedmagával ott állott a cservenkai téglagyár homokbányája előtt, amikor megszólaltak az SS gépfegyverek. Ötszázhuszonkilencen meghaltak, tizenegyen életben maradtak.

Vasárnap reggel e sorok írója Budapesten találkozott Szál Antal hadnaggyal, aki a bori halálmenet 3600 tagját Szerbiából Cservenkáig kísérte. Szál, aki egyike volt azon keveseknek, akik Borban jól bántak a kényszermunkásokkal, így beszéli el az október hatodikai 529 vértanú halálának megrázó történetét:

- Amikor 3600 emberrel a bácskai Cservenka alá érkeztünk, tábornoki autóban egy SS Ortskommandant várta a rongyos menetet. Akkor már 10 napja semmit sem ettek a munkaszolgálatosok. A náci-tábornok egyetlen szót sem szólt. Csak végignézett a halálmeneten. A németek a téglagyárba irányították a munkaszolgálatosokat és egy SS százados velünk, tisztekkel közölte, hogy a tábornok parancsára el kell bennünket távolítani a téglagyárból. A legerélyesebben tiltakoztunk. De a százados a vállát vonta és ezt mondta:
- Ha nem mennek szépszerével, akkor majd elmennek erőszakkal! Választhatnak!
Voltak, tisztek, akik kézlegyintéssel intézték el a kérdést. Pedig akkor már tudtuk, hogy éjszakára vérfürdőt akarnak rendezni.

Erélyesen követeltem, hogy kerékpáron menjünk be Zomborba és intézkedjünk, amíg lehet. Másfél óra alatt egy főhadnaggyal Zomborba értünk és jelentkeztünk az állomásparancsnokságon. Ott nem adtak segítséget. Engedélyt kértem, hogy Budapestre telefonálhassak segítségért –a németek ellen. A kapcsolás sikerült, Budapest jelentkezett, de a háziközpont – szerencsétlenségre! – nem azt az osztályt kapcsolta, amelyre az ügy tartozott.


Megkértem az osztályvezetőt, kapcsoltassa át a telefont, de szétkapcsolt bennünket. És másfél órán keresztül hiába igyekeztünk Budapestet újra elérni. Mire visszaértünk Cservenkára, a borzalmas vérengzés már megtörtént. Vogel SS Ortskommandant ágyból, pizsamában adott parancsot a kivégzésre.

A tábornok azt az újabb parancsot adta ki, hogy az életbenmaradtak induljanak tovább és a kivégzéseket útközben folytatni kell. A cél az, hogy minél kevesebben érjenek Bajára! – mondotta. – És Bajáig még négyszáz munkaszolgálatost lőttek agyon az SS pribékek…
Így fejezte be Szál Antal beszámolóját:
- Aki életben jutott el Bajára és onnan Szentkirályszabadjára, szomorúan tapasztalhatta, hogy a Dunántúlon ismét a legkegyetlenebb keretesek veszik át a szolgálatot. Marányi Ede alezredes megparancsolta a keretnek, hogy a legszigorúbban bánjon a munkaszolgálatosokkal. És elindította őket Németország felé….
Ez a cservenkai kivégzés hiteles története.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98