Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1945 | November

Rassay Károlyt, Rátz Kálmánt, bárcziházi Bárcy Istvánt hallgatják ki az Imrédy-per mai tárgyalásán

Állandó izgalmak közepette vall Imrédy Béla az első és második zsidótörvényről, zsidó dédapjáról és a munkaszolgálatosok sorsáról

Pontban félkilenckor nyitotta meg Nagy Károly elnök az Imrédy-per folytatólagos főtárgyalását. Bejelentette, hogy a mai napon megkezdi a bizonyítási eljárást, e célból beidézte Rassay Károlyt, Rátz Kálmánt, bárcziházi Bárczy Istvánt, akiket tanúként hallgat ki a Népbíróság. Elővezettette a fogházból Rajniss Ferencet, akinek tanúkihallgatására még a mai napon sor kerül.


Zsúfolt padsorok előtt a negyedik vádpontra vonatkozólag hallgatta ki Imrédy Bélát.
Az elnök kérdésére Imrédy kijelentette, hogy az elsőszámú zsidótörvénytervezetet ő készítette.
- Az ön birtokában találtak egy levelet, amelyet Darányihoz intézett, és amelynek borítékjára rávezette, hogy „ezt a tervezetet én készítettem.” Hogyan került vissza az ön birtokába ez a levél? – tette fel a kérdést az elnök.

Az első és a második zsidótörvény


Imrédy azzal válaszolt, hogy Darányinak szokása volt, amennyiben levélben nem akart válaszolni, úgy szóbelileg közölte mondanivalóját és ilyen esetben a hozzá intézett levelet visszaadta annak írójának.
A különös magyarázat után Imrédy részletesen vallott az első, utána a második zsidótörvényről.
Hangoztatta, hogy az első zsidótörvény megalkotásánál nem állottak elő komplikációk, ezt a minisztertanács teljes egészében helyeselte.
Nagy meglepetést keltettek Imrédy további szavai:
- A diskusszió során aggályaimat fejeztem ki és enyhítéseket igyekeztem elérni, egyes szempontokat összeegyeztetni. E célból még aznap megbízást kaptam az első zsidótörvény megszerkesztésére. Az iratokat magamhoz vettem és másnap írásba foglalva benyújtottam a minisztertanácsnak. Ismétlem, - folytatja – hogy munkám kizárólag szerkesztési munka volt, mert az akkori politikai légkörben ezt magam is szükségesnek tartottam
A második zsidótörvénnyel kapcsolatban Imrédy előadta, hogy volt egy elgondolása, amely elől a minisztertanács mereven elzárkózott.
Nagy derültség között adta elő Imrédy „eredeti” elgondolását:
- A minisztertanácson felvetettem hát a gondolatot, hogy a második zsidótörvény keretében a zsidóknak is lehetőséget kell adni, hogy állampolgársági jogaikat gyakorolhassák.
E célból előterjesztettem azt az indítványt, hogy a zsidóknak is meg kell adni a választójogot, hogy a zsidóság, mint közület, saját kebeléből válasszon képviselőket, hogy érdekeik védelmére a pártsoraiban szószólóik lehessenek. E tervemet nem tudtam keresztülvinni, ezt a minisztertanács nem tartotta helyesnek.

Az egyik népbíró intéz ezután kérdéseket Imrédyhez. A hallgatóság feszült érdeklődése közben Imrédy származásáról ad felvilágosítást és hosszasan magyarázza „vérbeütését.”

Imrédy dédatyja


- Ellenfeleim – mondja Imrédy – produkáltak egy keresztlevelet, amely szerint dédatyám szülei 1810-ben kereszteltettek meg.
A vádlott előadja, hogy nem tudta megcáfolni ezt az okmányt, kénytelen volt elfogadni és feltárta a való helyzetet a képviselőház előtt, majd lemondott. Ez a körülmény ugyanis nem tette lehetővé, hogy politikai tevékenységét folytathassa. Később utánajárt, hogy mi van az okmány hátterében és megállapította, hogy van egy beszúrás a keresztlevélben, amely szerint a kikeresztelkedés az illetékes káptalannál zajlott, de a püspökséghez fordulva, a káptalan irattárában semmiféle adat nem állt rendelkezésre, úgy hogy az okmány eredetisége kétségessé vált.
Végül sikerült kinyomozni, hogy a dédapa – törvénytelen volt, úgy került a keresztlevélbe a megkeresztelés későbbi dátuma.
Ezután a Vitézi Rendbe való felvételről esik szó. Imrédy előadja, hogy mikor először jöttek hozzá, hogy lépjen be a Vitézi Rendbe, nemmel válaszolt.
- Miért? – kérdezi az egyik népbíró.
- Mert egy politikai iránnyal kezdték a Vitézi Rendet azonosítani, ami akkor Angliában nem volt népszerű. Én pedig pénzügyi tárgyalásban álltam Angliával. Ha belépek a Vitézi Rendbe, hátrányt szenvedek.
- De 1938-ban belépett?
- Akkor Rátz Jenő jött fel hozzám, viszont én azt követeltem, hogy az eskümintát változtassák meg, ami meg is történt…
A népbíró közbeszól:
- Származási igazolványt nyilván nem kértek öntől.
Egyre izgalmasabb a tárgyalás annál is inkább, mert egy másik népbíró a gettóról kezd beszélni. Arról, hogy Imrédy követelte a gettót és a jogfosztásokat.

A gettó

Imrédy csak azt hajlandó bevallani, hogy csak a túlfogyasztásról akart intézkedni és a zsidóvagyon ellenőrzéséről.
- A gettóról nem?
- Ez egy középkori szeparációs dolog… Én csak az elkülönítést akartam.
Óriási derültség támad a hallgatóság soraiban.
A harmadik népbíró, aki kérdéseket intéz Imrédyhez, azt firtatja, hogy tudott e Imrédy a deportálásokról és arról, hogy az innen elvitt embereket gázkamrába vitték. Imrédy tagadja, hogy tudomására lett volna ezekről.
- Érzett-e bűnrészességet, érzett-e lelkiismeretfurdalást?
Imrédy azzal védekezik, hogy a második zsidótörvény nélküle is bekövetkezett volna, de egyenesen nem válaszolt a kérdésre. Az mondja, hogy ő csak Németországban szerzett tudomást a deportálásról és a gázkamrákról, mert a németek ezt hivatalosan megcáfolták és ő elhitte a hivatalos cáfolatot.

Általános érdeklődés közben a munkaszolgálatosokra tereli a szót Horváth Zoltán politikai ügyész. Imrédy nem akar erről tudni semmit és nem akarja elismerni, hogy közvetlen neki köszönhető, hogy civilembereket az első tűzvonalba küldtek fegyvertelenül.
Óriási izgalmak között folytatta a kérdéseket Horváth Zoltán politikai ügyész.
- Tiltakozott ön valahol a munkaszolgálatosok bánásmódja ellen?
- Nem tudtam mi történt…. – válaszolta Imrédy.
E kijelentésre felhördül a nagyterem közönsége, közbekiáltások hallatszanak:
- Gyilkos gazember, bitang, gyáva!
Az elnök nagy nehezen rendet teremt és tovább zuhognak a kérdések a halálsápadt, minden ízében reszkető Imrédy felé.
- Tudott arról, hogy Kamenecpodolban 6000 munkaszolgálatost vittek ki és a megérkezésük pillanatában legépfegyverezték őket?
- Nem tudtam róla! – válaszolta Imrédy síri hangon.
A hallgatóság egyre jobban izgalomba jön, mert Imrédy a legsúlyosabb és legfontosabb kérdésekre olyan naiv válaszokat ad, hogy ezzel fokozza a közönség izgalmát.
- Minden ember tudott azokról a gyalázatosságokról, amelyet ön és önök elkövettek és szemet hunytak az embertelenségeknek, csak ön nem! – szegezte le Horváth Zoltán.
- A magyar határokon túl történt események nem tartoztak a kormány hatalma alá – mentegetőzik Imrédy, mire újabb felhördülés követi szavait.
- Tudott ön arról, hogy 1944 március után milyen intézkedések történtek magyar állampolgárokkal, mégis belépett a Sztójay-kormányba? Ön, ki kereszténynek mondja magát.
Imrédy falfehéren áll az elnöki emelvénnyel szemben. Hallgat, nem tud válaszolni.
- Nem merült fel önben aggály, hogy ilyen kormányban nem vállalhat szerepet?
- A Sztójay-kormányban való részvételem elhatározásánál nem játszott szerepet a zsidókérdés – válaszolta Imrédy. Én a mérséklések miatt léptem be a pártba.
Újabb és újabb felzúdulás fogadja Imrédy Béla minden szavát. A terem szinte harsog.


A tárgyalás tart.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Rassay Károly Bárczy István
HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Végső összecsapásra készül a haldokló bérkocsi s az ifjú autótaxi Végső összecsapásra készül a haldokló bérkocsi s az ifjú...
A közlekedésügyi bizottság összehívását hetek óta sürgetik már a...
A Fővárosi KE versenye A Fővárosi KE versenye
A millenáris pályán 6000 főnyi közönség előtt folyt le a verseny, a...
Görögország bekapcsolása az európai vasut hálózatba Görögország bekapcsolása az európai vasut hálózatba
A balkán háboru egyik örvendetes következménye lesz a közel jövőben...
Tojásgránátokkal és horogkeresztes rakétákkal megrakott teherautó Tojásgránátokkal és horogkeresztes rakétákkal megrakott...
A rendőrség feltartóztatott egy teherautót, amelyen 26 hatalmas ládát...
A Magyar Élet Mozgalom szervezkedése A Magyar Élet Mozgalom szervezkedése
A politikai világ érdeklődésének homlokterében természetesen Imrédy...
A horvát tartománygyülés feloszlatása A horvát tartománygyülés feloszlatása
A horvát tartománygyülést, melynek megbizatása csak jövő tavaszszal,...
A haj korai őszülése A haj korai őszülése
A haj korai őszülése ellen semmit sem tudunk tenni, mert ez azon...
Vízre épült százmilliós vaskapcsok Vízre épült százmilliós vaskapcsok
Az utóbbi időkben ismét gyors tempóban épülnek az új hidak, s...
Az úszóversenyek nyári sorozata Az úszóversenyek nyári sorozata
Az úszóversenyek nyári sorozata a Balaton UE. versenyével...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98