Dtum
Login with Facebookk
1945 | Október

„Ilyen pör még nem fordult elő a világtörténelemben”

Milyen jogszabályok alapján ítél a nemzetközi bíróság a háborús bűnösök felett?

Izmos karjai vannak Hilda Grese kisasszonynak. Szőkén, lesimított hajjal áll, mellei szabályosan hullámzanak, amint mély lélegzetet vesz a kérdésekre adott válasz előtt.
A nürnbergi kis tárgyalóterem hallgatósága némán figyel. Mintha kicsit mindenki bűnösnek érezné magát.
- „Igaz, hogy megkorbácsoltam a fogoly nőket, de ezt Himmler parancsára tettem” – vallja Hilda Grese kisasszony. – „Utasítás volt arra, hogy mindenképpen tartsunk fegyelmet. Egyik fiatal lány, a belseni tábor foglya, ruhát csinált magának a tábori ágytakaróból. Nem merte bevallani s az egész csoport falazott neki. Ezt a csoportot, hatvanöt nőt, korbácsoltam meg. Az előírás szerint mindenki huszonöt ütést kapott. Mezítelenül egy oszlophoz kötöttük őket és….
Huszonöt korbácsütés átlag 10 perc. Hilda Grese kisasszony tehát több mint 10 órán át korbácsolt.
Tíz órán keresztül….
Izmos karjai vannak Hilda Grese kisasszonynak.

Nauheim csinos fürdőváros Németországban. A háború végefelé már kevesen fürödtek ugyan errefelé, de régi hírnevét azért megtartotta, sőt fokozta is. Itt gyűjtötték össze a körzetben leszállni kényszerült amerikai pilótákat. Otto Koster kapitány úr volt az egyik parancsnoka a „fürdőnek”. Egy éjszaka néhány társával válogatott kínzások közepette kivégezte az összegyűjtött amerikai katonákat.
Bajorországban elfogták. A wiesbadeni börtönben várta sorsa beteljesedését. Kissé ideges volt Otto Koster kapitány. Nem volt türelme várakozni. Nadrágjából kötelet készített és felakasztotta magát.
Korábbi vallomása során elmondotta, hogy miképpen szögezett a pricsre egy amerikai pilótát. Négy szöggel. Kettőt a tenyerébe és kettőt a lábfejébe. Ő is azzal állt elő, hogy Himmler parancsára cselekedett.


Göring papot kért….

Hilda Grese kisasszony és Otto Koster kapitány úr „ kis háborús bűnösök”. Nincs olyan ismert nevük, mint Göbbels úrnak vagy mindenható führerüknek, a Hitlernek. Nem olyan nagy emberek. De a bűnük éppen akkora.
Nincs és nem lehet kímélet. Nem a bosszú miatt, hanem a rend miatt. Európában most nem bosszút kell állni, hanem rendet kell teremteni.

A kisbűnösök mellett most végre a náci főbűnösök is bíráik elé állnak. Huszonnégy náci vezéralak ül és vár a nürnbergi kazamatákban. Mint ahogy a bécsi rádió jelentette: a fogház magányában hívőkké váltak és mély vallásosságukat hangoztatják. Göring például papot kért, gyónni akart, hogy lelkiismeretét megnyugtassa. Ribbentrop kijelentette, hogy a nácizmus egyik legsúlyosabb hibája az egyház és a vallás félreállítása volt.

Mindegyik megkapta már a 36 ezer szavas vádiratot. Minden bizonnyal e vádirat nélkül is tudják, hogy mi a bűnük. A Daily Telegraph azt írja róluk és perükről, hogy ilyen per még nem fordult elő a világtörténelemben, de ilyen rettenetes bűnöket sem követtek még el az emberiség ellen. A moszkvai lapok pedig azt kifogásolták, hogy akadnak még a világban befolyásos csoportok, amelyek emberiességre hivatkozva prejudikálnak. Azt hangoztatják, hogy a vádlottak perbefogására és elítélésére nincsenek jogszabályok.

A nemzetközi bíróság története.

Erre válaszol a párisi rádió nemzetközi jogi szakértője. Megállapítja, hogy a nagyhatalmak képviselőiből alakult nemzetközi bíróság történelmi jelentőségű újítás a nemzetközi jog fejlődésében. Feladata, hogy a fasizmust erkölcsileg és ténylegesen megsemmisítse. Az első világháború után is felmerült a terv, hogy a vérontásért felelős személyeket megbüntessék. A versaillesi szerződés egyik pontja megállapítja, hogy II. Vilmos megsértette a nemzetközi jogszabályokat s ezért nemzetközi bíróság előtt kell felelnie. Ez a terv azonban csak terv maradt, a villabajuszú II. Vilmost sohasem vonták felelősségre.

A nemzetközi bíráskodás terve Sándor jugoszláv király és Barthou francia külügyminiszter meggyilkolásának idején merült fel ismét: a Népszövetség elhatározta, hogy bíróságot alakít a nemzetközi terrorcselekmények megtorlására. Az errevonatkozó tervezetet két esztendő alatt ki is dolgozták az előkészítő bizottság tagjai, de a tervezet most is csak papiros maradt.
A mostani háború szörnyűségei után feltétlenül szükség volt a nemzetközi bíróság felállítására. Roosevelt és Churchill a szovjet kormány indítványát magáévá téve megindította a nemzetközi bíróság felállításának munkáját.

A bírósági eljárás alapelvei a következők: Amerika, Anglia, a Szovjetunió és Franciaország egy-egy bírót és egy-egy helyettest nevez ki. Az első ülésszak elnökét egyszerű szótöbbséggel választják meg, a következő üléseken felváltva elnökölnek. A tárgyalás során a nemzetközi bíróság szótöbbséggel dönt a kisebb kérdések ügyében, fontosabb ügyekben azonban abszolút szótöbbség (három szavazat) szükséges.

Az eljárási szabályokat, az angol-szász és az európai jogrendszerek alapján állapították meg. A nemzetközi bíróság – amely a közeljövőben egyelőre 21 náci főbűnös fölött ítélkezik – igen érdekes jogi világot váltott ki. Forradalmi újszerűsége abban rejlik – mondotta a párisi rádió jogi szakértője – hogy ezideig nemzetközi jogszabályok kizárólag államközi szerződések formájában voltak érvényben, most első ízben került a sor szervezeti nemzetközi jogszabályok alapján történő bíráskodásra.

A régi eltemetett terv tehát megvalósult. S amit nem kapott meg II. Vilmos, azt megkapják most Göring és társai, megkapja a közelmúlt és a távoli jövő minden véresszájú, felelőtlen uszítója.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98