. Egy nőstény légynek 120 petéiéből rendesen csak kettő-három fejlődik ki teljesen, a többit elpusztítja a táplálékhiány, légy betegségek, időjárás, fecskék és más madarak, békák, gyíkok, stb. A természet mindig gondoskodik arról, hogy az egyensúlya meg ne bomoljon, a fák ne nőjenek az égig.

A sok légy kellemetlen, de a kevés légy is veszedelmes lehet. Mikor régi krónikákban olvassuk, hogy századokkal ezelőtt egy-egy kolera-járvány milliószámra vitte el az embereket Európában, ma már tudjuk, hogy az akkori piszkos világban főleg a légy okozta ezt. De csak száz év előtt jöttek rá, hogy a légy veszedelmes betegségterjesztő.

Dr. Nicholas angol orvos 1849-ben írta először a Málta szigetén uralkodó koleráról, hogy a legyeknek nagy szerepük van ennek a betegségnek terjesztésében. Megfigyelte, hogy a legyek rászállottak a kolerabetegek ürülékére, aztán ellepték az élelmiszereket. Ujabb megfigyelés a következő évben: a Superb nevű hadihajón sok volt a légy, amikor elindult a kikötőből. A szabad tengeren a legyek ritkulni kezdtek, végre egészen eltűntek; ugyanilyen arányban csökkent a kolerabetegek száma is a hajón, pedig amíg a hajó a kikötőben időzött s amikor elindult, sok volt rajta a beteg. Mikor a hajó újból a málta kikötőhöz érkezett, a legyek mind járt ellepték, noha még nem is érintkezett a parttal, akkor újbóé kiütött a kolera is a hajón.

Ez a megfigyelés teljesen bizonyossá tette, hogy legyek terjesztik a kolerát. Félszázad múlva újabb megfigyelés és kiegészítő kísérlet bizonyította, hogy a tífusznak is a légy a fő terjesztője. 1898-ban az Egyesült Államoknak még alig volt hadserege, de azon a nyáron, egy nagygyakorlathoz egybegyűjtötték az egész sereget. Hamarosan valamennyi ezredben kiütött a tífusz. Az orvosok mindjárt rájöttek, hogy a legyek terjesztik ezt a veszedelmes kórt.