Ma délelőtt fél tíz órakor vonult be dr. Jankó Péter elnök népbíráival, hogy kihirdesse ítéletét a deportáló triumvirátus bűnügyében. A Zeneakadémia nagyterme zsúfolásig megtelt hallgatósággal, amely lélegzetvisszafojtva várta az elnök szavait.

Halálosan dermedt csendben kezdte az elnök:
- A Népbíróság valamennyi vádpontban bűnösnek mondotta ki Endre Lászlót, Baky Lászlót és Jaross Andort háborús és népellenes bűntettekben, ezért mindhármukat halálra ítéli.
Harsány taps hangzott fel a nézőtéren az ítélet hallatára. Az elnök erélyesen rendet teremtett és a megafonokon keresztül felharsant az elnök hangja:
- Az ítéletet – folytatta az elnök - az ítélet rendelkező részét Endre Lászlón és Baky Lászlón a nyilvánosság előtt, de zárt helyen kell végrehajtani, mégpedig kötéláltal, Jaross Andort ugyancsak nyilvánosság előtt, de zárt helyen golyó által kell kivégezni.

Dühöngő taps és tetszésnyilvánítás néhány pillanatra elfojtotta az elnök szavait, majd amikor elhalkult a zaj, Jankó Péter megkezdte az ítélet indoklását.

Az indoklás szerint mérhetetlen az a kár és szégyen, amelyet a vádlottak a magyar népnek s a magyar nemzetnek a kultúrvilág előtt okoztak. A vádlottak kezdeményezték és irányították azt a mételyt, amelyet beültettek a magyar nép egy részének lelkébe és ezzel a náci járomba fogták a nemzetet. A demokratikus erők éppen a vádlottak embertelen és minden emberi érzést meghazudtoló propagandáikkal és cselekedeteikkel nem tudtak kifejlődni és nem tudták a nemzetet megmenteni, mert voltak Endre Lászlók, Bakyk, Jarossok, akik elnyomtak minden ilyen irányú megmozdulást. Bűnükre nincs magyarázat, mentség. A magyar nép megtorlást követel, a népbíróság a megtorlás eszköze, de egyúttal az isteni és emberi igazságszolgáltatásé is ebben a minden emberi érzést meghurcoló gaztettek elkövetőinél.

Endrénél és Bakynál még a leghalványabb enyhítő momentum sem merült fel. Jarossnál azonban kimutatható bizonyos megtorpanás a gaztettsorozatokban, amikor rádöbbent azokra a borzalmakra, amelyeknek az elindítója volt. Ezt az egyetlen körülményt mérlegelte a népbíróság akkor, amikor vele szemben a kevésbé megszégyenítő kivégzési nemet: a golyóáltali halált jelölte meg a halálbüntetés végrehajtásánál.

Matiszfalvy István dr. népügyész a vádirat egyes pontjainak eltérő minősítése miatt fellebbezést jelentett be az ítélet ellen, így a deportáló triumvirátus ügye a Népbíróságok Országos Tanácsa elé kerül.