Dtum
Login with Facebookk
1946 | Szeptember

A trieszti és a magyar-cseh kérdés Párisban

Páris, szeptember 29.
A trieszti kérdésben tegnap olyan tüntető módon különült el egymástól a két hatalmi csoport, hogy még inkább kiélezte a hangulatot. Az olasz területi és politikai bizottságban a franciák által javasolt határvonal kerül szavazásra. Jugoszlávia ellenezte. A jugoszláv álláspont mellett öten szavaztak: a Szovjet-Unió, Fehér-Oroszország, Lengyelország, Csehszlovákia és Jugoszlávia, a többség azonban elfogadta az úgynevezett francia vonalat.

Erre Kardelj, a helyettes jugoszláv miniszterelnök bejelentette, hogy nem fogadja el a döntést és Jugoszlávia nem fogja aláírni a békeszerződést Olaszországgal. Most olyan amerikai lépés történt, amely még jobban megnövelte a feszültséget. Az Egyesült Államok képviselője ugyanis azt javasolta, iktatassanak be a szerződésbe egy külön szakaszt, amely úgy szól: A szerződésbe foglaltjogok nem illetik meg ezt az államot, amely a békeszerződés érvényességét megtagadja. Ezt az amerikai javaslatot szintén elfogadták még pedig 11 szóval 5 ellenében. A trieszti kérdésben tehát az ellentét még nagyobb, mint volt bármikor ezelőtt.

Az az erélyes hang is feltűnést kellett Párisban, amellyel a moszkvai Pravda ismét imperializmussal vádolta meg Angliát és Amerikát. E szerint a két angol-szász hatalom nem azért terjeszti ki támaszpont hálózatát az egész világra, mert védekezni akar, hanem az a célja, hogy ráerőszakolja saját akaratát a kisállamokra.


Lengyelországban nem javult a helyzet. A jugoszláv távirati iroda ugyanis azt jelenti Varsóból, hogy Mikolajczik agrárpártja végleg visszautasította azt a javaslatot, hogy a többi párttal együtt közös listán vegyen részt a közelgő nemzetgyűlési választáson.

 

Fordulat a magyar-cseh vitában
Páris, szeptember 29.
A magyar ügyben fordulat történt, amely példa nélkül áll a békeértekezlet történetében. A magyar-csehszlovák határkérdések megvizsgálására kiküldött albizottság rövid vita után kívánatosnak minősítette, hogy a magyar és csehszlovák békedelegációk közvetlen tárgyalására üljön össze a 200.000 szlovákiai magyar kérdésben. E célból vasárnapdélutánra meghívták mind a két delegációt a bizottsági ülésterembe. Kimondották, hogy a magyarok és a csehszlovákok nem az albizottság égisze alatt fognak tárgyalni, miután az albizottság nem tekinti magát békéltető testületnek. A tárgyaláson azonban megfigyelőként az albizottság egyik tagja is jelen lesz. Baranszki ukrán elnök megállapította, hogy a jelen lévő albizottsági tag nem lesz ugyan döntő bíró, de ha az érdekelt felek óhajtják, fölkérhetik, hogy ő elnököljön a kétoldalú tárgyaláson.


Erről a meglepetésszerű határozatról a magyar delegáció csak a későesti órákban értesült. A csehszlovákok természetesen mindjárt elkezdhették előkészületeiket a vitára, mert hiszen Hajdu Lőrinc albizottsági tag révén nyomban hírt kaphattak a rájuk váró feladatról. A magyar delegációt azonban nem értesítették idejében. Amikor a hír befutott, éppen vacsoránál ültek. Nyomban a szállodai főhadiszállásra és a követségre siettek, küzködtek a telefonnal, tárgyaltak, tanácskoztak, lázasan bontogatták az újabb dokumentumokat, újra átszűrték érveiket, még egyszer s még századszor mérlegelték a helyzetet, még gondosabban számot vetve a körülményekkel, hogy kellően fel legyenek szerelve érvekkel és adatokkal a ma délutáni tárgyaláson.


A pozsonyi hídfő kérdésében is történt egy lépés előre. Az albizottság jelentését Costello újzélandi delegátus terjesztette be a magyar bizottságba: eszerint három községet vennének el Magyarországtól, a csehszlovákok által kért öt falu helyett.


Máriáss Viktor

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A repülő omnibusz A repülő omnibusz
Valamiképpen tréfára ne értsék olvasóink, mert a huszonegyedik...
Amerikát nem hagyná közömbösen a franciaországi helyzet változása Amerikát nem hagyná közömbösen a franciaországi helyzet...
A szövetségi főváros politikai köreiben vasárnap nagy érdeklődéssel...
Az állami vasutak nagy kérdése Az állami vasutak nagy kérdése
Az 1906/7. évi tél egy olyan titkot tárt az ország elé, amelynek...
Gróf Apponyi Albert visszautasítja a szerb külügyminiszter vádjait Gróf Apponyi Albert visszautasítja a szerb külügyminiszter...
Nincsics szerb külügyminiszter – amint ismeretes –...
A gombos-erdődi új vasúti Duna-híd A gombos-erdődi új vasúti Duna-híd
A folyton növekvő vasúti forgalomnak megbízhatósága és a téli...
A páncélvonatok harca 1. A páncélvonatok harca 1.
A korszerű csapatszállítások zöme ma még vasúton bonyolódik le. Hiába...
A Magyarországi Munkáspárt zászlóbontása – rendőri beavatkozással A Magyarországi Munkáspárt zászlóbontása – rendőri...
A Magyarországi Munkáspárt vasárnap délelőtt Mátyásföldön a...
Nobel-díjasok antológiája Nobel-díjasok antológiája
Kitünő ötlet: hadd lássuk, hogy fest Ťa világ legnagyobb íróinakť, az...
Rövidek Rövidek
Norris szenátor a flottaépítési javaslat tárgyalása során a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98