Dtum
Login with Facebookk
1901 | Február

Meghalt Jekelfalussy József

Nagy gyásza van a magyar országos statisztikai hivatalnak: vezetője és újjászervezője, Jekelfalussy József hosszas, sulyos betegség után e hónap 12-én meghalt.
Jekelfalussy több, mint harmincz év óta szolgálta a magyar statisztika ügyét; kezdetben, mint tanítványa és buzgó munkatársa Keleti Károlynak, a magyarországi hivatalos statisztika tudós megteremtőjének, azután pedig – kilencz év óta – mint fáradhatatlan vezetője a statisztikai hivatalnak.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Jekelfalussy József
Lóczy István

Jekelfalussy József (1849-1901)

Azok a nagy reformok és alkotások, a melyek hivatalos statisztikánk ügyét az utolsó évtizedben nem remélt gyorsasággal és biztonsággal előbbre vitték, Jekelfalussy nevéhez fűződnek. Ide kell számítanunk már az 1890. évi népszámlálást is, a melynek munkálatai ugyan legnagyobb részben még Keleti Károly életében történtek, de előkészítése, szervezése és végrehajtása már Jekelfalusssy kezét dicséri; s tudvalevő, hogy ez a népszámlálás a statisztikai hivatalnak ez ideig legnagyobb szabású munkálata, méltó elismerésre, és részben utánzásra is talált a külföldön is. A most történt népszámlálást már csak kezdetén intézhette Jekelfalussy; az ő nagy tevékenységének és munkakedvének utolsó nyilvánúlása volt a népszámlálás előkészítése és szervezése.
Az 1890. évi népszámlálás befejezése után Jekelfalussy a statisztikai hivatal felgyülemlett hátralékainak elintézéséhez, azután az intézmény továbbfejlesztéséhez és tökéletesítéséhez látott. Egyéniségében meg volt az a kiválóság, a mit ilyen nagy feladatok megkivánnak emberektől : a fáradhatatlan tettvágy, a kitűnő szervező tehetség és az emberismeret. Hosszú hivataloskodása alatt szerzett gazdag tapasztalatait biztos ítélettel és szerencsésen tudta érvényesíteni.
Reformjait azzal kezdte, hogy a statisztikai hivatal közleményeit átalakította olyképen, hogy azok a statisztikai adatoknak tudományos rendszerrel összefoglalt, áttekinthető képét adják, s mind nagyobb hasznára legyenek úgy a szakembereknek, mint a statisztikát kedvelő közönségnek. Sikerűlt is ezzel fölkeltenie az érdeklődést a statisztikai hivatal munkálatai iránt, s megnövelni a statisztikai adatgyűjtéseknek akkor még igen gyönge lábon álló népszerűségét. Jekelfalussy József igazgatói működése alatt majdnem valamennyi statisztikai ág képe megváltozott, s fejlődő viszonyaink kivánalmaihoz képest úgy alakúlt át, hogy az adatszolgáltatók munkája lehetőleg megkönnyebbűlt, a statisztikai hivatal pedig megbihatóbb és részletesebb adatokhoz jutott, a melyekből a tanulságoknak és eredményeknek sokkal gazdagabb kincseit lehetett kiaknázni. A magyar árúforgalmi, népmozgalmi, hitelügyi, közoktatásügyi, igazságügyi, mezőgazdasági statisztika – a kisebb adatgyűjtéseket nem is említve – mai új alakjukban mind Jekelfalussy József szervező tehetségének emlékei.
Legnagyobb alkotása a magyar kir. Központi statisztikai hivatalról szóló 1897. évi XXXV. törvényczikknek előkészítése, a mely törvénnyel a statisztikai adatgyűjtések sikerét akarta biztosítani minden vonakodás, ellenszegülés eshetőségeitől, s a statisztikai hivatal hatáskörét oda fejleszteni, hogy az az ország közállapotait érdeklő minden adatközlésnek a fő gyűjtőhelye legyen. Egyszersmind buzgólkodott, hogy a sokáig bérelt helyiségekben szorongott hivatal állandó hajlékot kapjon, s ma már a budai Oszlop-utczában csakugyan kényelmes és czélszerű otthona van.
Mióta Jekelfalussy a statisztikai hivatal igazgatója lett, minden tevékenységét hivatalának szentelte, s közgazdasági irányú tudományos működése, a mely már korábban is meghozta neki az Akadémia elismerését és tagsági díszét, ez idő óta gyérebb lett. Mint a „Közgazdasági Szemle” szerkesztője azonban folyvást megtartotta összeköttetését a közgazdasági irodalommal, s az Akadémiában tartott felolvasásai bizonyítják, hogy hivatalfőnöki nagy elfoglaltsága mellett is örömest áldozta szabad idejét a tudomány művelésére.
Halála nagy veszteség a magyar statisztikára, és általában a magyar tudományra nézve, melynek még sokáig hasznos szolgálatokat tehetett volna, ha életét a korai halál ki nem oltja.
Jekelfalussy József, ki még csak 52-ik esztendejében volt, 1849-ben született Lontón, Hontmegyében. Szülei kívánságára jogot végzett a budapesti egyetemen, hol 1874-ben jogtudori, majd még ugyanazon évben ügyvédi oklevelet is szerzett; de már korábban az újonnan szervezett országos statisztikai hivatalban keresett alkalmazást s a hivatal első igazgatójának, Keleti Károlynak csakhamar egyik legkedveltebb tanítványa lett; állandóan megmaradt e hivatal kötelékében s kiváló tehetségével, és szorgalmával gyorsan emelkedett fokról-fokra. Az 1880. évi népszámlálás végrehajtásában már kiváló szerepet vitt. 1884-ben a községi pénzügy statisztikájával akadémiai díjat nyert; ezt megelőzőleg „Magyarország statisztikája” czímen Láng Lajossal egy három kötetes nagy munkát írt. 1886-ban osztálytanácsosi czímmel a statisztikai hivatal aligazgatójává nevezett ki, 1887-ben ő volt Magyarország képviselője Rómában a nemzetközi statisztikai intézet megalakításánál. Keleti Károly halála után igazgatóvá léptették elő s miniszteri tanácsosi czímet kapott. Számos év óta szerkesztette Vargha Gyulával a méltán mintaszerűnek tartott „Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv”-et; 1889 óta pedig a „Nemzetgazdasági (most Közgazdasági) Szemle” czímű folyóiratot szerkesztette. 1888 óta az Akadémiának levelező, 1893 óta pedig rendes tagja s ugyanott a nemzetgazdasági bizottság előadója volt. Irodalmi munkásságának eredményei egész könyvtárat tesznek. Munkáival sok elismerést aratott nemcsak itthon, hanem külföldön is.
Halálát neje, Podhoroszky Ella, gyermekei és kiterjedt, előkelő rokonság gyászolja.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Füstrajzok Füstrajzok
E folyóirat f. évi április havi számában tanulságos közlemény jelent...
Mi újság?
Hírek, érdekességek a tudomány és a technika...
A világ legfélelmetesebb tankja A világ legfélelmetesebb tankja
Az Egyesült-Államok néhány héttel ezelőtt megépíttette a világ...
A száj A száj
A száj, amely akkor is beszél, ha meg sem szólal. Ha valakivel...
A német békenyilatkozat A német békenyilatkozat
A német birodalmi gyülés közel száz főnyi többséggel a magáévá tette...
Egységes lövedék Egységes lövedék
Tudományos vagy jobban mondva: katonai szakértelemben oly szürke...
Sajátos renaissance- kori műemlékeink Sajátos renaissance- kori műemlékeink
A Firenzéből kiindult renaissance igen hálás és termékeny talajra...
Emlékezzünk Flaubert-re! Emlékezzünk Flaubert-re!
A háború alatt hallhattunk ilyen időmeghatározást: "Az Úrnak 1918.,...
Bethlen és Vass minisztertanács utáni vitája a választójog titkosságáról Bethlen és Vass minisztertanács utáni vitája a választójog...
Tekintettel arra, hogy a költségvetés parlamenti vitája, az ellenzék...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98