Dtum
Login with Facebookk
1912 | Szeptember

Régi kövek, régi legendák-- Római érdekességek

A római Capitoliumon megfordult mindenki, a ki járt az „örök város”-ban. De minden ezredik Róma-járó ha látta a tarpéji sziklát, a mely pedig száz lépésnyire sincs a Capitolium gyönyörű patinás Max Aurélius lovas-szobrától. Az igaz, hogy a Baedeker nem is igen rajzolja ki az utat, a mely odáig vezetne és ha valaki lent, a Forum-ra torkoló szűk utczácskákból pillantaná meg a Rupe Tarpeia-t, mindenre gondolna inkább, semmint arra, hogy valaha innen taszították le a régi rómaiak a halálraítélteket. A meredek, egészen függőleges falu sziklát benőtte már a fű, alatta házak épültek és a házak ablakaiban - igazi olasz módra - a mosott fehérneműt szárítgatják…..


Egy lépés csak a Capitoliumtól a tarpéji szikla. És egy lépés az Aracoeli templom is, a hol Szent Ilona földi maradványait őrzik a Santo Bambino szobrával együtt. Közel száz lépcső vezet föl ehhez az ódon templomhoz, a melynek árnyékában a halhatatlan capitoliumi libák gágogtak évszázadoknak előtte. És ennek az ütött-kopott vén templomnak van egy kis szobra, a Santo Bambino, a mely poétikus, különös hívő-sereget csábit ide, minden évben. Nagykarácsonytól Vízkeresztig.....Ilyenkor vannak itt ugyanis a gyerek-prédikácziók, a Santo Bambino előtt

 

. A fönséges hangulatú vén templom főhajójának antik oszlopait ilyenkor aranyszegélyű vörös brokáttal díszítik - valóságos óriási vörös pantallókba bujtatják őket - és a balhajó egyik kápolnájában drága művű jászolban kiteszik közszemlére a felöltöztetett szobrot, a kis gyerek-Jézust. Fején arany korona, drága kövekkel kiverve, egész teste (helyesebben a pólyája) tele aggatva vagyonokat érő függőkkel, aranylánczokkal, ékszerekkel, fogadalmi szívekkel, úgy hogy csak épen a szobor feje látszik ki a sok arany, ezüst; gyémánt ajándékból. Körülötte pedig ott állnak a pásztorok, nyájaikkal, a mint az istállóban született Megváltót imádják.

 

A tündériesen - ezer és ezer villanylámpával - kivilágított boltívek alatt pedig egy kis szószék van fölállítva. Egészen kis szószék, a melyen el sem férnének talán komoly prédikátorok. De nem is azok kapaszkodnak föl ide ilyenkor, hanem apró, nyolcz-tíz éves gyerekek, lányok, fiúk, a legalsóbb néposztályból és azok szónokolnak itt.


És minden esztendőben el is mondják a Santo Bambino legendáját, a mely szerint sok-sok száz évvel ezelőtt egy szerzetes elzarándokolt az Úr Jézus szülőhelyére és mert nem volt pénze, hogy ott valami drága emléket vegyen, hát faragott magának egy szobrot, a mely a csecsemő-Jézust ábrázolta. A mikor aztán hazafelé indult, hajóját óriási vihar érte utol és a kapitány parancsára, minden fölös terhet a tengerbe kellett dobni. A Santo Bambinát is a tengerbe vetették, de az nem merült el és a mikor később szerencsésen partot értek, a hajó oldala mellett......ott találták a szobrot.


Az Aracoeli gyerek-Jézus szobránál - és a legendájánál - talán még érdekesebb a Santa Maria in Cosmedin templom szobra, az az óriási triton-fej, A melyet a római nép Bocca della Veritának (az Igazság szájának) nevezett el.


Róma ez ősi templomának - A mely már az ötödik században is fönnállott - előcsarnokában áll ez a másfél méter átmérőjű hatalmas, ijesztő tekintetű emberfej és A misztikusság felé erősen hajló római nép vakmerő fantáziája egész regényt fűz ehhez az élettelen főhöz. Hiába állapították meg tudós archeológusok, hogy ez a triton-fej valamikor a Claudius-vízvezeték egyik csatornájának volt a fedőlapja, a néphit még ma is csak a legendának hisz. Annak a legendának, a mely szerint ez az ember fejű kő valamikor Róma legfelsőbb itélőbírája volt. Ha valakit hazugsággal vádoltak, vagy valakinek nyilvánosan meg kellett esküdnie, hát kezét bedugta a kőszájba. És ha az illető hazudott, vagy hamisan esküdött: a kőszáj megharapta a kezét. Ezért kapta ezt, a félelmetes, misztikus nevet is, hogy: Igazság Szája.


Az igazság szószólója - ha mindjárt élesebb és csípősebb nyelvű szószólója is – volt a középkori Rómában az az antik szoborcsonk, a mely ott áll a Piazza Navona közelében, a Palazzo Braschi egyik szögletén. Ez a torzó: a Pasquino.


Mint jóformán minden kődarabnak Romában, úgy ennek is meg van a maga legendája. Ez a szobor volt az, a melyre valamikor a latin- és olasz-nyelvű, csípős epigrammákat ragasztották, a pasquillek őseit, a melyek kíméletlenül kikezdték az „örök város” nagy urait, de még egyik-másik pápát is. Folengo, a későbbi szicziliai püspök, a ki a tizenhatodik század elején mint barát Rómában élt, humoros verseinek egyikében - a melyeknek „Maccharoniche” volt a gyüjtő-czímük - megírta Pasquino eredetét is, a maga különös, tréfás és csúfolódó modorában. Ezek szerint Pasquino egyenest a mennyországból jutott Rómába, a hol osteriát nyitott és mint jókedvű ficzkó olyan tiszteletre tett szert, hogy a szenátus szobrot készíttetett róla és azt a Palazzo Orsini (a mai Braschi-palota) előtt állíttatta föl. Pasquino, a kinek sokfajta rendű és rangú emberekkel volt dolga, alaposan kiösmerte az emberek hibáit és ebbeli tudományát nem is rejtette el a véka alá. Ez azonban már nem tetszett a nagyuraknak, bepanaszolták a pápánál, a ki száműzte ebből a világból, az egész földről és a mennyországból is. Egész Róma sírt ezen és akadtak főpapok, a kik Pasquino érdekében szót emeltek a Szent Atyánál, a minek meg is lett az a következménye, hogy Szent Péter utóda visszavonta előbbi ítéletét, sőt még ajánlólevelet is adott Posquinonak az ég szentjeihez és csak azt kötötte ki, hogy az ég kapujában osteriát kell nyitnia, a hol majd a jóltáplált prelátusok kényelmes otthonra találhatnak. Pasquino így visszajutott a mennyországba, de szelleme lent maradt a földön és beleköltözött a róla faragott szoborba, a mely most ő helyette folytatta hivatását, hogy az embereknek megmondja az igazat.


A színes fantáziájú Folengo e kis históriában messze elkalandozott a valóságtól. A Pasquino ugyanis nem is Pasquino szobra, hanem csak töredéke egy antik szoborcsoportozatnak, a mely Menelaost Patroklos tetemével ábrázolta. A Pasquino nevet pedig csak a tizenhatodik században (igaz. hogy a legelején) kapta, egy Pasquino nevű szegény humanistától, a ki a szoborral szemben lévő házban lakott. Csípős, ötletes verseket írt ez a tudós humanista és azokat a szoborra aggatta. Az örök város diákjai, a kik szerették a tréfát, örömmel ragadták meg az alkalmat, hogy újabb mulatságot szerezzenek maguknak: körülsereglették a szobrot és sietve írták le a tréfás verseket. A római nép is részt vett a tréfában és lassanként Pasquino mester neve ráragadt a szoborra.

Balla Ignácz.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A Pasquino szobra Santo Bambino szobra a római aracoeli templomban A Bocca Della Verita A tarpéji szikla
Cikk-ajánló
Az országos főiskolai bajnoki lawn-tennis verseny Az országos főiskolai bajnoki lawn-tennis verseny
Fejlődő lawn-tennis sportunk ismét egy szép. nagyszabásu s évről-évre...
A Habsburg-ház visszahozatala katasztrófát vonna maga után A Habsburg-ház visszahozatala katasztrófát vonna maga után
Klebelsberg Kuno gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter vasárnap...
14 és 16 éves magyar táncosnők erkölcsdrámája Manilla szigetén 14 és 16 éves magyar táncosnők erkölcsdrámája Manilla szigetén
Két fiatal magyar táncosnő, akik közül az egyik tizennégy és fél, a...
Mussolini földreformja Mussolini földreformja
Érdekes és nagyszabásu előadást tartott január hó 25-én Budapesten...
Kosár-export, kosár-import Kosár-export, kosár-import
A háziipari cikkek értékesítésének lehetősége mindinkább csökken. A...
A prágai ikrek gyermeke A prágai ikrek gyermeke
Mint tudjuk, nagy feltünést keltett néhány hónappal ezelőtt, hogy a...
Rablógyilkos házaspár Rablógyilkos házaspár
Bécset nagy izgalomba hozta egy rendkívül furfanggal végrehajtott...
A szomjúság és a szomjérzés A szomjúság és a szomjérzés
A szomjúságot a garat mélyén érezzük. Az ellen az általánosan...
50 fillér – egy embernél 50 fillér – egy embernél
Két nap előtt valahol a mulató Városligetben két fiatal úr, - uri...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98