Dtum
Login with Facebookk
1900 | Augusztus

Meddig élhet az ember?

A zsoltárok könyve szerint az ember élete nem tart tovább hétszer tíz esztendőnél. A tények azonban ennek ellene mondanak s nem egy példa van az ellenkezőre. Híres példája a magas életkornak egy angol hölgy, a kivel a későbbi III. Rikhárd király Gloucester herczeg korában tánczolt s a ki ismerte Sir Walter Raleight 1589-ben, a mikor is 124 éves volt, de azután még 1603-ban is élt.

 

Az ilyen igen nagy életkor hirét mindig bizonyos kétkedéssel fogadjuk, hátha nem is igaz? Buffon, a híres franczia tudós azt tartotta, hogy az ember elélhet száz esztendeig is, hacsak valami véletlen ok nem idézi elő a halálát. A véletlen ok nemcsak valami baleset lehet, hanem mindenféle olyan baj, melyet az ember saját hibájából szerez magának.

 

Buffon számítása azon az arányon alapszik, mely az állatoknál életük tartama és a közt az idő közt van, a míg nőnek. A kutya példáúl két év alatt nő fel teljesen, s mintegy ötször-hatszor annyi ideig él. A ló négy éves korában van teljesen kifejlődve s huszonöt-huszonhat évig él. Már most, mondja Buffon, ha fölteszszük, hogy az ember tizennégy éves koráig fejlődik, mért ne élhetne hatszor-hétszer annyi ideig, vagyis kilenczven, száz évet.

 

Hogy az emberek nem szoktak ily magas életkort érni, annak oka, hogy nem élnek mindig úgy, a hogy élniök kellene.Csakhogy Buffon számítása eszményi számítás s nem veszi tekintetbe az emberi élet viszonyait. Mert hány embernek van módjában életét úgy rendezni be, hogy soha semmit se kelljen cselekednie olyat, a mi ártalmára lehet.

 

A kenyérkereset gondja közepette nem igen ér rá az ember megválogatni, hogy ez vagy az a munka, avagy életmód egészségére válik-e s nem rövidíti-e meg az életét. Szabók, pékek, bányászok, varrónők, mind oly mesterséget űznek, a mely árt az egészségnek s idő előtt felemészti életerejüket.

 

A legszerencsétlenebb helyzetben a köszörűs műhelyek munkásai vannak. A híres sheffieldi köszörűsök, a kik a világ legkitűnőbb késeit, ollóit, borotváit készítik, mint a statisztikai megfigyelések bizonyítják, mind igen rövid életűek. Átlagos életkorukat így állapították meg angol orvosok: a villakészítőké 29 év, a borotvagyártóké 31 év, az ollócsinálóké 35 év. Legtovább még a fűrészek és kaszák készítői élnek: 38 évig.

 

Majdnem mind tüdővészben halnak meg; a vasnak s az aczélnak apró pora rászáll a tüdejükre s képtelenné teszi a tüdővészes fertőzés elleni ellenállásra. Nem valami sokáig szoktak élni a kocsisok meg a rendőrök sem, bár mindig a szabad levegőn vannak, mert a hoszszas tétlen álldogálás és ülés az utczán lanyhítja vérkeringésüket s aztán annál kevésbé tudnak az időjárás viszontagságainak ellenállni. Sokkal egészségesebbek a kertészek, földmívesek, pásztorok, mert ezeknek a foglalkozása a szabad levegőn való mozgással jár.


Rövid életűek a kéménysöprők, a kiknek nagy részét rákbetegség ragadja el, melyet állítólag a bőrükre rakódott korom idéz elő. A pékeknek negyvenegy százaléka pedig - dr Guy angol orvos számítása szerint - tüdővészt kap, a mi egészségtelen mesterségük következménye. Nevezetes, hogy az utczaseprés egészséges mesterség.

 

Az említett orvos azt mondja róluk, hogy náluk egészségesebb embereket még nem látott. A míg száz kőműves között csak 36 akadt olyan, a ki még soha egy napig sem volt kénytelen betegség miatt abbahagyni a munkát, az utcza seprők 53 százaléka örvendett ilyen állandó egészségnek.

 

Egy híres angol író ezekben állapítja meg a hosszú életkor föltételeit: sok testgyakorlat a szabad levegőn, egészséges, mérsékelt táplálék és tartózkodás attól, hogy az ember élete meghoszszabbításának módján törje a fejét. Általában a megfeszített szellemi munkát is az életet megrövidítő eszköznek szokták tekinteni. Ebben van is igazság, mert az ilyen életmód különösen az idegrendszert rontja meg s teszi gyakran tönkre.

 

Mégis a szellemi munkával foglalkozók között gyakran találni bámulatosan hosszú életűeket, különösen az uralkodók és a politikusok között. Fejedelmek között az egész történelem folyamán kevés példa van olyanra, a ki legalább egy fél századnál tovább ne élt volna, ha csak erőszakos halált nem halt. Így például az angol uralkodók átlagos életkora 53 év, a mi elég magas szám, ha tekintetbe veszszük, hogy azok is bele vannak számítva, a kik még gyermek korukban és azok is, a kik erőszakos úton-módon haltak meg.

 

Híresek voltak hosszú életükről a régi görög bölcsészek, nyilván mert sohasem volt valami sok dolguk, s a mellett, mint afféle bölcsek igen mértékletesen éltek. De az államférfiak sem panaszkodhatnak kora halálról, mint ezt a nagy kort ért politikusok sokasága tanúsíthatja. Csak a XIX. századból néhány példa: Kossuth Lajos, Gladstone, Beaconsfield lord, Palmerston, Brougham, Talleyrand, Metternich, Bismarck, mind meszsze túlhaladtak az átlagos életkoron.

 

A tudósok és írók közül hoszszú életkorukról nevezetesek: Hobbes, Voltaire, Fontenelle, Goethe, Newton, Kepler,a két Humbold, Chevreuil, nálunk pedig Brassai Sámuel,ezek mind idősebbek voltak nyolczvan évesnél, mikor meghaltak.Csakhogy még nagyobb azoknak a tudósoknak, íróknak, költőknek száma, a kiket fiatal korukban ragadott el a megfeszített munka.


A papok közt igen sok a hoszszú életű. Egy nagy életbiztosító társaság igazgatója megvallotta, hogy legszívesebben a papokat fogadják el életbiztosításra. Átlagos életkoruk mégis csak egy évvel hosszabb, mint az orvosoké, holott életük sokkal nyugalmasabb. Az orvos valamivel tovább él, mint az ügyvéd,a ki e tekintetben körülbelül egy sorban áll a katonákkal és a tengerészekkel, művészekkel és kereskedőkkel.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
  Az "öreg" Dürer: Anyám
Cikk-ajánló
Viczerát elhagyta a kártyás szerencse….
A főkapitányság bűnügyi osztálya elfogta a főváros egyik...
Szabó Miklós és Bódossy Mihály győzelme az Amszterdamban Szabó Miklós és Bódossy Mihály győzelme az Amszterdamban
Az angol atlétikai bajnokságokon diadalmasan szerepelt magyar...
Az ifjú Ferenc József Az ifjú Ferenc József
Nincs a magyar történetben meg egy uralkodó, aki oly hosszú ideig...
A nyolczadik csoda A nyolczadik csoda
Ott, hol az ó- és az új-világ szembe néz egymással, Szibéria keleti...
A tőrvívók első olympiai próbaversenye A tőrvívók első olympiai próbaversenye
Csekély érdeklődés mellett folyt le szombaton és vasárnap a BBTE...
Nem enyhül a helyzet a Ruhr-vidéken Nem enyhül a helyzet a Ruhr-vidéken
A franciák a megszállott Ruhr-területen letartóztattak több...
Németország győzött a pentatlon egyéni és csapatversenyében Németország győzött a pentatlon egyéni és csapatversenyében
A nagytétényi lőtéren rendezték meg a négy nemzet közötti...
Az angol hajóhad Az angol hajóhad
Egyre-másra épitették az óriási dreadnoughtokat. Az angol tőkének...
Pataki Ferenc, a finn-magyar egyéni tornaverseny győztese Pataki Ferenc, a finn-magyar egyéni tornaverseny győztese
Hazaérkeztek a magyar tornászok Helsinkiből. Kemény csatát vívtak...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98