Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1900 | November

A párisi kiállítás bezárása

November 11-én este bezárult a Szajna-parti tündérpaloták városa. Este tíz órakor az Eiffel-torony tetején eldördült ágyúlövés hirdette a kiállítás bezárását.

 

Rendkívül nagy közönség volt jelen egész nap; az összes pavilonok, terek és egyéb helyek a kiállításban megteltek. A villámosság palotájában sok nézője akadt utoljára a folyékony levegővel történt kisérleteknek s a látogatók szőlőt és egyéb gyümölcsöt hoztak magukkal, a melyet a 191 foknyi hideg folyékony levegőben kőkeményre fagyasztottak.

 

Néhány száz meghívott vendég előtt Short Lénárt próbálta ki találmányát, a Gauraudfont, a drót nélkül való telefont. Short találmánya egy tökéletes emberi gége, fonográffal összekötve. A készülékben sürített lebegővel tetszés szerint erősíthetik az emberi hangot. Short készülékét az Eiffel-torony első emeletén állitotta föl s a Cham de Marson, mintegy fél kilométernyire az Eiffel-toronytól, egészen jól lehetett hallani a monologot, melyet Tamagno a készülékbe belemondott.

 

Short azt mondja, hogy készülékével 25-31 kilométernyire is hallhatóvá tudja tenni az emberi hangot. Az utolsó napon hozzávető becslés alapján ötszázezerre teszik a kiállitás látogatóinak számát. A kiállítás ideje alatt összesen 47,076,803 belépőjegy kelt el.

 

A forgalomba bocsátott jegyek száma 65 millió; 18 millió tehát el nem kelt. 1889-ben 32.350,297 jegyet adtak el. A 18 millió jegy el nem adásából a kiállitásra nem háramlik kár, mivel az összes kibocsátott jegyeket az egyesült párisi bankok vették át, s a kár az övék. De nagyon sok megvásárolt jegyet nem használtak föl kivált a melyeket külföldön adtak el.

 

A kiállításra különben több látogatót vártak, de a dél-afrikai és khínai háborúk, az olasz király meggyilkolásának hatása nagyon csökkentették a külföldiek számát. Deficzit azonban nem igen lesz, a fenmaradó két művészi palotát és a Sándor czár hídját is nyereségnek számítván.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Világkiállítások
Kántor Judit

Az 1850-1910-ig tartó időszakot a „világkiállítások korának” szokták nevezni. Nem csoda, hiszen 1851-től, vagyis az első világkiállítástól számítva az 1900-as párizsi éppen a tizenharmadik.


A 19. századi kiállítások elsősorban gazdasági szükségletet elégítettek ki: meggyorsították az új technikai eljárások és találmányok elterjedését, lehetővé tették az egymástól távoli vidékek, később országok termékeinek összehasonlítását. A világkiállítások 1851-gyel kezdődő sora pedig az egyes nemzetek produkciójának összevetésére, illetve az egész emberiség fejlődésének bemutatására teremtett időről időre lehetőséget.

 

A legelső, londoni kiállítás kezdeményezője és elnöke, Albert herceg ezt célkitűzésében meg is fogalmazta: "az egész emberi nem fejlődésének magas színvonaláról hű és eleven képet fog nyújtani, és megjelöli azt az irányt, amelyben a népeknek és nemzeteknek kultúrájuk és anyagi tevékenységük fejlesztése érdekében haladniuk kell. Célunk minden emberi tevékenységi terület maradéktalan muzealizálása".


Micsoda világhódító optimizmus! Erre csak e század volt képes. Nem másra törekedtek, mint az elérhetetlen teljességre s ennek tökéletes névjegyei a világkiállítások. A gondolat az ember készítette és az emberre vonatkoztatott világ diadalát hirdette. Itt maga a század lépett színre, az uralom alá hajtható és formálható világ legkülönfélébb tájairól egy helyre, encikolpédikus igénnyel összegyűjtött anyagával.


A kiállítások nemcsak gazdasági, hanem kulturális és társadalmi eseményekké is váltak; a haladás, a technikai civilizáció szimbólumává. Népszerűségüket az állami politika is használta: a maga ünnepségeit szívesen kapcsolta össze nagy kiállításokkal, melyek a látogatottság, a siker biztos garanciái voltak.


Amíg az első londoni (1851, 1862) és párizsi (1855, 1867) világkiállításokra aktuálpolitikai apropó nélkül került sor, addig a későbbiekben alig volt olyan nagyobb rendezvény, melyet ne valamely állam egy-egy nagy ünnepére, történelmi évfordulójára időzítettek volna. Így például az 1873-as bécsi világkiállítást Ferenc József trónralépésének negyedszázados évfordulójára, az 1876-os philadelphiait pedig a Függetlenségi Nyilatkozat centenáriumára.

 

Az 1880-as brüsszeli kiállításra a független belga állam fennállásának ötvenedik, a bostonira és a louisville-ire a versailles-i béke századik évfordulója (1883) adott alkalmat. Az 1889-es párizsi világkiállítás a nagy francia forradalom centenáriumi ünnepségeinek legnagyobbika volt, míg a chicagói Amerika felfedezésének 400. évfordulójáé. Az 1900-as természetesen az új évszázadot köszöntötte.

 



Nem csoda, ha a jubileum okán mindennél fényesebb, pompásabb és érdekesebb világkiállításra fogtak össze a nemzetek. "A tudomány és a művészetek üdvözlik az új évszázadot" - ez a mondat volt felírva a párizsi világkiállítás építészeti gyöngyszemére, a Grand Palais-ra. Felvonultatták a kor csúcsteljesítményeit, a villamosság palotáját, megépítették egy óceánjáró utánzatát, a 350 méter magas forgótornyot, a 28 méter átmérojű óriás földgömböt, a mozgó járdát és a régi Párizst XVII-XVIII. századi épületekkel, utcákkal, terekkel.

 


A Szajna két partján a Nemzetek utcájában emelkedtek a nemzeti pavilonok, köztük a kackiás, tornyos, tíz műemléki épületünket utánzó magyar pavilon, amely eloször mutatkozhatott meg önállóan, a Monarchiától elkülönülve. Négyezer válogatottan míves tárgy töltötte meg termeit. Magyar művészek, mesteremberek és cégek szerepeltek sikerrel. Benczúr Gyula, Csók István és László Fülöp képzoművészeti aranyérmeket szereztek, Róth Miksa és a Zsolnay Vilmos-féle majolikagyár, valamint a Magyar Iparművészeti Múzeum kollektív kiállítását szintén díjazták (Zsolnay Vilmos egyszerre kapott szűri- és lözönség-díjat, valamint kiérdemelte a francia becsületrendet), miképp a magyar tudományosság, az ipar, a földművelés produktumainak is több grand prix, arany, ezüst és bronz érem és elismero oklevél jutott.


Az egész kiállítást, sőt annak legszélesebb értelmű hátterét is áthatotta a tudományon kívül a művészet is. A tizenkilencedik századi francia művészetet Paul Cézanne képviselte három képpel. A levegőben még ott izzott a nagyhírű Cyrano de Bergerac-ősbemutató és máig feledhetetlen Sarah Bernhardt, mint Hamlet. A kiállításra elkészült földalattit pedig Hector Guinard tervezte Jugendstilben.


A nemzetek kultúrájának büszke versenyéből valóságos világ-show keletkezett "érzéket csiklandó dolgokkal" s a kor polgára hagyta is elvarázsolni magát. Tömegek tódultak Párizsba és a világot átszövő utazási hálózat nehézkessége miatt itt elégítették ki világutazó vágyukat.Valójában itt és ekkor kezdődött el az a "kommunikációs robbanás", ami majd a világhálóban - és ki tudja még, miben - teljesedik ki és virtuálisan valósítja meg "minden emberi tevékenységi terület maradéktlan muzealizálását".


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Vadászati kiállitás a párisi világkiállitáson A párisi világkiállitásról - Terem egy régi orosz földesúri lakásban A magyar állategészségügyi csoport Kincsem csontvázával Lukács Béla kormánybiztos hivatali helyiségében Párisi életkép a kiállitás idejéből A párisi kiállitás magyar pavilonja A magyar vas- és fémipar termékei
Cikk-ajánló
Stalin Stalin
Ki ez az acélosnevü ember, aki alig egy év alatt a kétszázmilliós...
Megszállók Ukrajnában Megszállók Ukrajnában
A breszt-litovszki béke nyomán a központi hatalmak csapatai...
Az osztrák delegáczió a császárnál Az osztrák delegáczió a császárnál
Az osztrák delegáczió tagjait déli egy órakor fogadta a császár. A...
Bemutató a Royalban Bemutató a Royalban
Látványos revüvel nyitotta meg kapuit az ujjáalakított Royal Revü...
Nagy sztrájk Budapesten Nagy sztrájk Budapesten
Budapest főváros és környékének munkássága, a közüzemek: vasút,...
WINTERNITZ, A LÓIDOMITÓ ELVESZTI FÉLSZEMÉT WINTERNITZ, A LÓIDOMITÓ ELVESZTI FÉLSZEMÉT
rof. Karl Winternitz csíkos kórházi dresszben áll a betegszoba...
A bronzkori csörgőtől a hímestojásig 1. A bronzkori csörgőtől a hímestojásig 1.
Nemrégiben igen sajátságos forma kis tárgy került kezembe. Stein...
A most életbe léptetett esküdtbiróságról A most életbe léptetett esküdtbiróságról
Az uj-év első napján életbe lépett Magyar- országon a...
Horthy Miklós látogatása Hitlernél Horthy Miklós látogatása Hitlernél
Horthy Miklós kormányzó és Hitler kancellár találkozásának híre...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98