Dtum
Login with Facebookk
1900 | November

A párisi kiállítás bezárása

November 11-én este bezárult a Szajna-parti tündérpaloták városa. Este tíz órakor az Eiffel-torony tetején eldördült ágyúlövés hirdette a kiállítás bezárását.

 

Rendkívül nagy közönség volt jelen egész nap; az összes pavilonok, terek és egyéb helyek a kiállításban megteltek. A villámosság palotájában sok nézője akadt utoljára a folyékony levegővel történt kisérleteknek s a látogatók szőlőt és egyéb gyümölcsöt hoztak magukkal, a melyet a 191 foknyi hideg folyékony levegőben kőkeményre fagyasztottak.

 

Néhány száz meghívott vendég előtt Short Lénárt próbálta ki találmányát, a Gauraudfont, a drót nélkül való telefont. Short találmánya egy tökéletes emberi gége, fonográffal összekötve. A készülékben sürített lebegővel tetszés szerint erősíthetik az emberi hangot. Short készülékét az Eiffel-torony első emeletén állitotta föl s a Cham de Marson, mintegy fél kilométernyire az Eiffel-toronytól, egészen jól lehetett hallani a monologot, melyet Tamagno a készülékbe belemondott.

 

Short azt mondja, hogy készülékével 25-31 kilométernyire is hallhatóvá tudja tenni az emberi hangot. Az utolsó napon hozzávető becslés alapján ötszázezerre teszik a kiállitás látogatóinak számát. A kiállítás ideje alatt összesen 47,076,803 belépőjegy kelt el.

 

A forgalomba bocsátott jegyek száma 65 millió; 18 millió tehát el nem kelt. 1889-ben 32.350,297 jegyet adtak el. A 18 millió jegy el nem adásából a kiállitásra nem háramlik kár, mivel az összes kibocsátott jegyeket az egyesült párisi bankok vették át, s a kár az övék. De nagyon sok megvásárolt jegyet nem használtak föl kivált a melyeket külföldön adtak el.

 

A kiállításra különben több látogatót vártak, de a dél-afrikai és khínai háborúk, az olasz király meggyilkolásának hatása nagyon csökkentették a külföldiek számát. Deficzit azonban nem igen lesz, a fenmaradó két művészi palotát és a Sándor czár hídját is nyereségnek számítván.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Világkiállítások
Kántor Judit

Az 1850-1910-ig tartó időszakot a „világkiállítások korának” szokták nevezni. Nem csoda, hiszen 1851-től, vagyis az első világkiállítástól számítva az 1900-as párizsi éppen a tizenharmadik.


A 19. századi kiállítások elsősorban gazdasági szükségletet elégítettek ki: meggyorsították az új technikai eljárások és találmányok elterjedését, lehetővé tették az egymástól távoli vidékek, később országok termékeinek összehasonlítását. A világkiállítások 1851-gyel kezdődő sora pedig az egyes nemzetek produkciójának összevetésére, illetve az egész emberiség fejlődésének bemutatására teremtett időről időre lehetőséget.

 

A legelső, londoni kiállítás kezdeményezője és elnöke, Albert herceg ezt célkitűzésében meg is fogalmazta: "az egész emberi nem fejlődésének magas színvonaláról hű és eleven képet fog nyújtani, és megjelöli azt az irányt, amelyben a népeknek és nemzeteknek kultúrájuk és anyagi tevékenységük fejlesztése érdekében haladniuk kell. Célunk minden emberi tevékenységi terület maradéktalan muzealizálása".


Micsoda világhódító optimizmus! Erre csak e század volt képes. Nem másra törekedtek, mint az elérhetetlen teljességre s ennek tökéletes névjegyei a világkiállítások. A gondolat az ember készítette és az emberre vonatkoztatott világ diadalát hirdette. Itt maga a század lépett színre, az uralom alá hajtható és formálható világ legkülönfélébb tájairól egy helyre, encikolpédikus igénnyel összegyűjtött anyagával.


A kiállítások nemcsak gazdasági, hanem kulturális és társadalmi eseményekké is váltak; a haladás, a technikai civilizáció szimbólumává. Népszerűségüket az állami politika is használta: a maga ünnepségeit szívesen kapcsolta össze nagy kiállításokkal, melyek a látogatottság, a siker biztos garanciái voltak.


Amíg az első londoni (1851, 1862) és párizsi (1855, 1867) világkiállításokra aktuálpolitikai apropó nélkül került sor, addig a későbbiekben alig volt olyan nagyobb rendezvény, melyet ne valamely állam egy-egy nagy ünnepére, történelmi évfordulójára időzítettek volna. Így például az 1873-as bécsi világkiállítást Ferenc József trónralépésének negyedszázados évfordulójára, az 1876-os philadelphiait pedig a Függetlenségi Nyilatkozat centenáriumára.

 

Az 1880-as brüsszeli kiállításra a független belga állam fennállásának ötvenedik, a bostonira és a louisville-ire a versailles-i béke századik évfordulója (1883) adott alkalmat. Az 1889-es párizsi világkiállítás a nagy francia forradalom centenáriumi ünnepségeinek legnagyobbika volt, míg a chicagói Amerika felfedezésének 400. évfordulójáé. Az 1900-as természetesen az új évszázadot köszöntötte.

 



Nem csoda, ha a jubileum okán mindennél fényesebb, pompásabb és érdekesebb világkiállításra fogtak össze a nemzetek. "A tudomány és a művészetek üdvözlik az új évszázadot" - ez a mondat volt felírva a párizsi világkiállítás építészeti gyöngyszemére, a Grand Palais-ra. Felvonultatták a kor csúcsteljesítményeit, a villamosság palotáját, megépítették egy óceánjáró utánzatát, a 350 méter magas forgótornyot, a 28 méter átmérojű óriás földgömböt, a mozgó járdát és a régi Párizst XVII-XVIII. századi épületekkel, utcákkal, terekkel.

 


A Szajna két partján a Nemzetek utcájában emelkedtek a nemzeti pavilonok, köztük a kackiás, tornyos, tíz műemléki épületünket utánzó magyar pavilon, amely eloször mutatkozhatott meg önállóan, a Monarchiától elkülönülve. Négyezer válogatottan míves tárgy töltötte meg termeit. Magyar művészek, mesteremberek és cégek szerepeltek sikerrel. Benczúr Gyula, Csók István és László Fülöp képzoművészeti aranyérmeket szereztek, Róth Miksa és a Zsolnay Vilmos-féle majolikagyár, valamint a Magyar Iparművészeti Múzeum kollektív kiállítását szintén díjazták (Zsolnay Vilmos egyszerre kapott szűri- és lözönség-díjat, valamint kiérdemelte a francia becsületrendet), miképp a magyar tudományosság, az ipar, a földművelés produktumainak is több grand prix, arany, ezüst és bronz érem és elismero oklevél jutott.


Az egész kiállítást, sőt annak legszélesebb értelmű hátterét is áthatotta a tudományon kívül a művészet is. A tizenkilencedik századi francia művészetet Paul Cézanne képviselte három képpel. A levegőben még ott izzott a nagyhírű Cyrano de Bergerac-ősbemutató és máig feledhetetlen Sarah Bernhardt, mint Hamlet. A kiállításra elkészült földalattit pedig Hector Guinard tervezte Jugendstilben.


A nemzetek kultúrájának büszke versenyéből valóságos világ-show keletkezett "érzéket csiklandó dolgokkal" s a kor polgára hagyta is elvarázsolni magát. Tömegek tódultak Párizsba és a világot átszövő utazási hálózat nehézkessége miatt itt elégítették ki világutazó vágyukat.Valójában itt és ekkor kezdődött el az a "kommunikációs robbanás", ami majd a világhálóban - és ki tudja még, miben - teljesedik ki és virtuálisan valósítja meg "minden emberi tevékenységi terület maradéktlan muzealizálását".


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Vadászati kiállitás a párisi világkiállitáson A párisi világkiállitásról - Terem egy régi orosz földesúri lakásban A magyar állategészségügyi csoport Kincsem csontvázával Lukács Béla kormánybiztos hivatali helyiségében Párisi életkép a kiállitás idejéből A párisi kiállitás magyar pavilonja A magyar vas- és fémipar termékei
Cikk-ajánló
Budaváry László Budaváry László
Neve valaha fogalom és fegyver volt. Róla nevezték el Budavárát,...
Parancsnokok tilalmai
Az orosz húsvét alkalmából számolni kell azzal, hogy számos...
Versek Versek
Sohsem voltam barátja A részegeskedésnek. Veletek vallom én is, ...
Ruszkay kivégzésénél egy eltévedt golyó megsebesített hat embert Ruszkay kivégzésénél egy eltévedt golyó megsebesített hat...
Nagy tömeg gyűlt össze ma reggel a Markó-utcai fogház udvarán, hogy...
Meghalt Nicu Filipescu, a román háború keverője Meghalt Nicu Filipescu, a román háború keverője
Meghalt Nicu Filipescu, a román háború keverője, s most, hogy még nem...
Kemény viaskodás folyt Magyarország tőrbajnokságáért Kemény viaskodás folyt Magyarország tőrbajnokságáért
A legklasszikusabb tőrverseny: Magyarország tőrbajnoki viadala a...
A kiegyezési tárgyalások A kiegyezési tárgyalások
Bécsben szeptember 11-től kezdve nagy erővel folytak a kiegyezési...
Ofen-Pesth Ofen-Pesth
Budapest főváros tanácsa dicséretes határozatot hozott arra az...
Másodrendű nép vagyunk a kenyérkereseti kultúrában Másodrendű nép vagyunk a kenyérkereseti kultúrában
Teljes erőkifejtéssel kell dolgoznia a magyar iparnak, hogy a rárótt...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98