Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1901 | Február

Vihar az Adria vállalat körül

Izgalmas napok voltak a mult héten a képviselőházban az „Adria” tengerhajózási társulattal való szerződésről folyt vita során. E szerződés tudvalevőleg nagy előnyt nyújt egy bécsi banknak, megy az „Adria” részvényeinek nagy részét birja, s melynek egy régibb szerződés szerint joga van a kibocsátandó társulati részvények felét a névleges árfolyamon átvenni. Minthogy a husz évre meghosszabbított szerződés és a tetemesen fölemelt állami segély az alapja a tervezett ujabb részvénykibocsátásnak, kétségtelen, hogy annak a bécsi banknak az új szerződésből nagy haszna lesz. De ezen sajnos, változtatni nem lehet, mert annak a banknak elővételi jog kétséget nem szenved s mint a kereskedelmi miniszter fejtegetéséből megtudtuk, a szerződés megkötésének elhalasztásával sem lehetne a bankot aránytalan nagy nyereségtől elütni.


Ennek tudata nagyon izgatottá tette a képviselőket s ez a magyarázata annak a hatásnak is melyet Rakovszky ama kijelentései tettek, hogy a vitelbérekre vonatkozó bírálatához az adatokat egy kormánypárti képviselőtől kapta, s hogy egy másik kormánypárti képviselő azt mondotta neki, miszerint az „Adria” részvényeinek egy harmada Hegedüs kereskedelmi miniszter birtokában van. E kijelentések a felháborodás és bizalmatlanság üszkét dobták a kormánypárt soraiba. „Kik azok az árulók, nevezze meg őket!” ez a követelés hangzott fel minden oldalról. A személyes becsületében érintett miniszter pedig élesen elitélő szavakkal bélyegezte meg a meg nem nevezett árulkodókat és rágalmazókat.


A tényállás kiviláglása után
azonban jelentéktelenné törpült ez az egész ügy. A mi a vitelbérekre vonatkozó adatok szolgáltatását illeti, Győrffy Gyula országgyülési képviselő egy vendéglői beszélgetés alkalmával több képviselő jelenlétében mondotta el ezekre vonatkozó nézeteit, a melyeket előbb már a szabadelvű párt értekezletén is elmondott. Tehát besugásról vagy árulkodásról itt szó sem lehet. A miniszter nem is késett megadni Győrffy Gyula képviselőnek az elégtételt.

 

De hát ki a másik, ama nagyobb bünös, a ki azt hiresztelte, hogy a kérdéses részvények egy harmada Hegedüs miniszter birtokában van? Ez is jelentkezett Bessenyey Ferencz, a Ház közkedveltségű tréfás tagja személyében. Ő csakugyan mondott ilyet tréfából, még pedig többek jelenlétében, épen nem titkolózva, nem is képzelhetvén, hogy valaki az ilyesmit komolyan vegye. Ime, egy kifogástalan magánbeszélgetés és egy tréfa ekkora parlamenti háborúságra adott alkalmat. Tanulhatnak ebből törvényhozóink s kivánatos is, hogy tanuljanak. A gyanusitás, a pártszenvedély, az erkölcsbirói szerepben való tetszelgés rosz tanácsadók, mikor az ország érdekeinek komoly és beható, de nyugodt megvitatatása a feladat.


Sokan úgy vélekednek, hogy az eset melyről szó van, nem fuvódott volna fel ily nagy botránynyá, ha Széll Kálmánt hivatalos ügyek több napon át Bécsben nem tartják, s valóban a miniszterelnök visszatérte után az ő ismert higgadt föllépése volt hatással arra, hogy a fölzúdúlt hullámok ismét rendes medrükbe terelődjenek. A szerződést különben a Ház általánosságban nagy többséggel megszavazta, részletes tárgyalása azonban a húsvéti szünet utáni időre maradt.


Míg itt Budapesten a fentebb említett parlamenti zívatar dúlt, azalatt Bécsben fontos dolgok történtek. A kvóta-küldöttségek megegyeztek az eddig érvényben volt 65,6:34,4 arányú kvótának kilencz évre való megállapításában. Hogy a reichsrath ehhez hozzájárul-e, az természetesen kétséges, de ha hozzá nem járúl akkor megvan a jogalap a irályi döntéshez. Még fontosabb esemény, hogy a reichsrath a delegácziót megválasztota s így a közösügyek alkotmányos kezelése 1902 végéig biztositva van.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Adria Rt.
Lóczy István

Az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság, Fiume

Miközben Fiumében kiépítették a hajózás műszaki feltételeit, létre kellett hozni azokat a vállalatokat is, amelyek magát a forgalmat megszervezték és lebonyolították. A komolyabb fejlődés lehetőségét az Adria Rt. megalapítása biztosította. Ez valójában egy angol-magyar közös hajózási vállalat átszervezését jelentette, amelyet követően a társaság a magyar államtól úgynevezett járatsegélyt kapott. Ez egyfajta állami hozzájárulás volt a megállapodásban megnevezett hajók konkrét útjainak költségeihez, és csak erre lehetett felhasználni. Nagyobb fejlesztést így ez a támogatás nem tett lehetővé, és ha valamelyik hajóval történt valami, még pótolni sem lehetett. Pedig történtek katasztrófák: 1882-ben elsüllyedt a társaság Szapáry nevű hajója Írország vizein, és a teljes személyzettel együtt eltűnt a Deák nevű gőzhajó is.

1891-ben Baross Gábor miniszter helyezte új alapokra a magyar tengerhajózás, és ezzel az Adria Rt. állami támogatását. Ez már lehetővé tette a hajópark bővítését, és a részvénytársaság rövidesen 15 nagyobb hajót állított üzembe. A századfordulón a társaságnak jelentős része volt a kivándorlók Amerikába szállításában.

A részvénytársaság a magyar hajózás meghatározó szereplője maradt egészen 1920-ig, amikor a békeszerződések merőben új helyzetet teremtettek, és az Adria Rt-t felszámolták.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Cikk-ajánló
A Déli vasut szanálása A Déli vasut szanálása
A Déli vaspálya-társaság szanálásának régóta vajudó ügye – ha a...
Az orosz forradalom jeleneteiből Az orosz forradalom jeleneteiből
Az orosz béke most már végét szakította azoknak a rettenetes...
Román dezertőrök Román dezertőrök
A katonai szolgálatot teljesítő vagy katonaköteles korú románok közül...
Illyés Gyula - Hűtlen jövő Illyés Gyula - Hűtlen jövő
Emlékszel X-re? Fecsegő jóslat-szadista volt. Ha szóba kezdett, kié...
A jóízű bünjel A jóízű bünjel
A bünjelek fontos szerepet játszanak a rendőrség nyomozásában. A...
A petróleum keletkezése, a tengerek maradványai A petróleum keletkezése, a tengerek maradványai
Sekély tengeröblökben, melyeket később valami ok a nyílt tengertől...
Kölcsey európaisága Kölcsey európaisága
"Nincs veszedelmesebb az írókra nézve, mint sokat írni, s ez a...
Militarizált nemzetgazdaságok Militarizált nemzetgazdaságok
A háború kitörésekor minden szereplő néhány hónapos harcokkal...
Olcsó cukor: ez az igazi népi politika! Olcsó cukor: ez az igazi népi politika!
A cukor árának leszállítása a megszokott kormányzati intézkedések...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98