Dtum
Login with Facebookk
1901 | Január

A népszámlálás eredményei

Itt van helyén, hogy megemlékezzünk az új-évkor megtartott népszámlálás eredményéről, melynek számadatai már kezdenek kibontakozni az összegyűjtött óriási adathalmazból. Egyelőre csak annyit tudunk, hogy a magyar állam lakossága az elmult tiz év alatt 17.349,000-ről 19.088,000-re emelkedett, tehát 1 millió 739,000-rel szaporodott. Ez évi átlagos 174,000-nyi szaporodásnak felel meg. Ha a nép szaporodása ezentul is így folytatódik, már 1905-ben a magyar állam lakossága tul fogja haladni a 20 milliót.

 

A szorosabb értelemben vett Magyarországra a mostani népszámból 16.691,000 ember esik, Horvátországra 2.397,000, Hogy mennyi ebből a nyelvére nézve is magyar lakosság, azt még nem tudjuk, de minthogy a hivatalos adatokból kitűnik, hogy a kiválóan magyarlakta vidékeken a szaporodás aránya általában kedvező volt, valószínű, hogy a magyarság, ha nem érte is még el a tiz milliót, de remélhető-tulhaladta a kilencz milliót.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Népszámlálások
Lóczy István

Egy-egy birtok összeírása, a jobbágyok és egyéb jószágok megszámlálása már a középkorban is a szokásos gyakorlat részét képezte. Hogy ezt egy egész országra kiterjesszék, annak sem az igénye nem merült fel igazán, és sokáig a lehetősége sem volt meg.Van ugyanis néhány előfeltétele annak, hogy egy népszámlálást ki lehessen terjeszteni az egész országra.

 

Ilyen például az, hogy lehessen tudni, meddig terjed maga az ország. Nem árt továbbá, ha relatíve békés a helyzet, mert az éppen felgyújtott falvakból menekülő lakosság nem szeret népszámlálási kérdőívekkel bajlódni. Valamint nagy számban kellenek olyan emberek, akik felkeresik és megszámlálják a kezdetben mit sem sejtő népet, azután összesítik és feldolgozzák az adatokat – szóval szükséges a modern közigazgatás, maga a modern állam.

Magyarországon a 18. század végére álltak készen a feltételek. Az uralkodói szándék is megérett erre az időre: II. József személyében egy figyelemre méltóan kíváncsi király ült a trónon. Ő rendelte el az első népszámlálást, amelyre 1784 és 1787 között került sor. Mélyebb értelme a dolognak a kíváncsiságon túl az volt, hogy felmérjék az ország anyagi teherbíró képességét, a potenciális adófizetők számát.

 

Maga a nép nem lelkesedett egyöntetűen a számlálás hírére. Egyes vidékeken, ahol eddig háborítatlanul (értsd: csak földesuraik által nyomorgatva) éltek az emberek, mint például a hegyvidéki területek jelentős részén, egyszerre az állami adók alanyává váltak. Ez sok konfliktushoz vezetett még, de idővel mindenütt érvényesült az állami akarat és a közigazgatás.

Rendszeresen, tízévente 1870 óta tartanak népszámlálásokat Magyarországon. Az összeírások a lakosság puszta számán túl sok másra is kiterjednek: vagyonra, iskolai végzettségre, foglalkozásra, családi állapotra, anyanyelvre, nemzetiségre és még sok egyébre. Az adatokat a helyszínen a megkérdezettek válaszai alapján írják a kérdőívekre, és emiatt ezek néha nem a valós helyzetet tükrözik. Sokszor módosította például a nemzetiségi adatokat a politikai helyzet.

Ennek ellenére a népszámlálások nélkülözhetetlen eszközei annak, hogy a társadalom mélyén zajló folyamatokat fel lehessen ismerni. Éppen a népességgel kapcsolatos tendenciák csak viszonylag hosszú időszak vizsgálatával válnak láthatóvá. Jelenlegi példákkal illusztrálva: a népszámlálások jelzik egyes társadalmak fogyását vagy elöregedését, jelzik a kistelepülések sorvadását, a különféle népességmozgásokat.

 

Ezek, hacsak nem súlyos a helyzet, általában nem is válnak hírré a közvélemény számára, pedig ezek az igazán sorsdöntő folyamatok, amelyeket ráadásul nagyon nehezen lehet csak befolyásolni.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
210 kilométer óránként 210 kilométer óránként
Ezt az óriási sebességet érték el Berlin mellett a...
A „BBTE” Toldy jubileumi vándordíj-versenye A „BBTE” Toldy jubileumi vándordíj-versenye
Áldozó csütörtökön, május hó 9-én tartotta meg a B.B.T.E. nyári...
A belső vámháború radikális megszüntetésére készül a kereskedelmi miniszter A belső vámháború radikális megszüntetésére készül a kereskedelmi...
A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a városi vámoknak évek...
Ferdinánd király trónbeszéde a román parlament megnyitásán
Ferdinánd király ma a trónörökös és a miniszterek jelenlétében...
Hossz és bessz az egzotikus állatpiacon Hossz és bessz az egzotikus állatpiacon
A háboru következtében Európa állatkertjei alig tudnak utánpótláshoz...
A MTK. versenye A MTK. versenye
F.hó 8-án rendezte a Magyar Testgyakorlók Köre a millenáris...
Halálra ítélt kémkedő főhadnagy Halálra ítélt kémkedő főhadnagy
Bécsi hirek szerint Jandrics Cedomir főhadnagy kémkedési ügyében,...
Varga miniszter a soproni nyári egyetem megnyitó ünnepségén Varga miniszter a soproni nyári egyetem megnyitó ünnepségén
Vasárnap nyitották meg ünnepélyes keretek között a soproni Nyári...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98