Dtum
Login with Facebookk
1901 | Július

Az alagútak veszélyei

Csodával határos az a bizalom, melylyel a nagyközönség a vasuti tekhnika biztonságával szemben viseltetik. És nem lehet tagadni, hogy ez a bizalom túlnyomó részbe jogosúlt is. De azért nem szabad, hogy elvakúlttá tegyen úgy a szolgálat, mint a közlekedés képzelt tökélyei iránt. Nem minden vasuti baleset származik vétkes gondatlanságból. Vannak veszélyek, melyeket eddig nem sikerült legyőzni a tudománynak sem.


Különösen közeli a veszély p. o. a nagyobb alagútakban, és pedig nem csupán építtetésök ideje alatt. Kétségtelen ugyan, hogy p. o. a gotthardi alagút fúrási ideje alatt nagyfokú halandóság tört ki a munkások között s bizonyos sulyos természetű ragályos bélbaj erősen szedte áldozatait, a mit épen az okból azóta gotthardi anemiának kereszteltek el az orvosok.


Az első veszély ez alagútak magas hőmérsékletében áll, mely az egymást követő vonatok átrobogásával szinte tűrhetetlenné emelkedik. Az alagútak hőmérséklete azok hoszszától, s a fölöttük emelkedő hegytömeg magasságától függ. Legmagasabb a megnyitás idején, s az első évek alatt fokozatosan alászáll, míg oly fokot ér el, mely az év minden szakában változatlan marad.


Minden vonat, de különösen a nehéz tehervonatok, melyek kettős lokomotív-erővel, mérsékelt gyorsasággal haladnak, hozzájárúlnak az alagút légmérséke fölhevítéséhez. Ha aztán, mint gyakran megesik, a gőzgép füstjét nem söpörheti ki a légáram, hanem fennakad és mind sűrűbbé tömörül minden új vonat után, akkor a hőmérsék aránytalanúl magasra emelkedhetik s 30-40 fokot is elérhet, a rendesen felűl. Így aztán 50-65 fokos hő is támadhat, melyet az ember nem bir ki sokáig, még ha nem járúl is hozzá a széngáz mérgező hatása.


Minő gázok lehetnek ezek? Olyanok, a melyek a levegőben égő szén fölszabadúlt atomjainak a környező levegő molekuláival való egyesüléséből származhatnak. Már pedig tudni kell, hogy egy atom szén leköthet egy vagy két atom élenyt. Utóbbi esetben, mely a gyakoribb, egy ismert test, a szénsav áll elő, mely a vízben feloldva, annak csipős ízt ad. Mérges hatása ennek is van, de csak csekély mértékben.


De egyesülhet a szén-atom csupán egy atom élenynyel is s akkor egy szin, íz és szag nélküli, de belégzésre rendkívül veszélyes gáz áll elő: a szénéleg, melynek mérges hatása már kétszázszorta nagyobb a szénsavénál.


A mi a többi alkatrészek, a szénsav, levegő, porszem és bizonyos illó anyagok hatását illeti, azok, mint Giacoso kimutatta, semmi ártalmas befolyással nincsenek az egészségre. Épen így nincs veszély a nyilt pályán való utazásnál, vagy ha az alagútban a szellőzés kielégítő.


A közönség minderről keveset tud. De a vsasúttársulatok már régóta törik fejöket, hogy miként lehetne megszüntetni a bajokat. Mindezeket az eshetőségeket csak a villamos erőre való átalakítással lehetne kikerülni. Hiába próbáltak jobb fajta szénnel tenni kisérletet; ezek még több szénéleget fejlesztettek.

 

Ezért az Olaszország és Bécs közti közlekedést biztositó osztrák vasuttársaságok vegyileg olcsóbb minőségű szénnel is beérik, mert jobban tudják azt kezelni, viszont másutt bizonyos szivattyu-rendszert rendeztek be, melylyel szükség esetén alulról merített levegőt bocsáthattak a személyzet és az utasok rendelkezésére. Hideg vízzel és gyógyszerekkel is ellátják némely helytt a vonatot.


Legújabban az olasz Saccardo mérnök is szerkesztett egy hatalmas ventilatort, mely a pracchiai és gotthardi alagútaknál alkalmazva, már is jelentékeny eredményeket ért el.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
A Gotthard-alagút
Kántor Judit

A Gotthard-vasút 1871-1896 között épült, a Zürichet Milanóval összekötő útvonal részeként. A vasútvonal 46 km hosszú, 79 alagút, 83 híd és 14 viadukt tartozik hozzá. Eredetileg a Gotthard-hágó jelentette ezen az útvonalon az egyetlen összeköttetést a Reuss és a Ticino völgye között, ez azonban a téli időjárás miatt novembertől májusig járhatatlan volt.


A vasúti alagutat 1872-1881 között építették meg és az akkori technika egyik legnagyobb teljesítménye volt: 15 km hosszú, legmagasabb pontja 1154 m magasan fekszik. Ide feljutni olyan hatalmas emelkedést jelentett, hogy a szerelvényeket bizonyos szakaszokon vontatni kellett.


Az építési költségek olyan hatalmasak voltak, hogy elsősorban a munkások bérén és ellátásuk körülményein akartak takarékoskodni az építtetők. Nagyon sokan megsérültek közülük, járványok és kisebb-nagyobb lázadások törtek ki közöttük. A híressé vált „gotthardi anemia” például több mint 200 áldozatot követelt.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
A németországi zsírkivitel felosztása A németországi zsírkivitel felosztása
A Németországba irányuló zsír- és szalonnakivitelnek csak félévi...
A Szépművészeti Múzeum
A HONALAPÍTÁS ezredéves ünnepére törvényhozási úton tett intézkedések...
Gróf Klebelsberg Kunó képzőművészeti politikája Gróf Klebelsberg Kunó képzőművészeti politikája
A Műcsarnok összes termeiben helyezték el azt a kiállítást, melyet...
Rövidek Rövidek
Borisz bolgár király és felesége vasárnap délután Londonba érkezett,...
A dohányfüst hatása a növényekre A dohányfüst hatása a növényekre
Komoly, tudományos kisérletezéssel sikerült megállapitani, hogy a...
Rövidek Rövidek
A francia sajtó élénk figyelemmel fordul a stresai értekezlet felé....
A régi Pest-Buda A régi Pest-Buda
Bizánc még áll, Várna még nem csatatér. Egy francia zarándok a...
Fülbetegségek, a fül részei Fülbetegségek, a fül részei
Mielőtt a fül betegségeiről beszélnénk, először legyünk tisztában...
 Dosztojevszkij - Szegényemberek Dosztojevszkij - Szegényemberek
A figyelmesen olvasónak észrevevései mindig élesebbek, mint a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98