Dtum
Login with Facebookk
1901 | Május

„A táncz

Irta Pekár Gyula. Zenéjét összeállította Kern Aurél.

 

Április 30-ikára tűzték ki az Urániában „A táncz” első előadását. Három hónap óta készül rá a magyar tudományos szinház, hogy meglepő és minden izében magyar művel lépjen a nagyközönség elé. Annyira magyar ez a munka, hogy még az idegen tánczokat is nem külföldi eredetű képeken, hanem úgy mutatja be, a mint azt a magyar szinészek és tánczosnők tánczából, a hazai sokszorosító művészet állította elő.

 

Igy pl. a régió zsidó Salome-tánczot Márkus Emilia, a görög tánczot Balogh Szidi az Operaház prima-ballerinája, a spanyol cachucha-tánczot Schmidek Gizella szintén az Opera prima-ballerinája, a tarantellát Kranner Rózsi kisasszony táncza után vették fel stb.

 

Hogy „A táncz”-ból vett képeink között s általában az egész látványosság tánczmutatványaiban tájékozódhassunk, tudnunk kell, hogy „A táncz” három felvonása közül az első az ó- és a középkorral, a második a XVI-XVIII. századdal és a harmadik felvonás a XIX. századdal és a magyar táncz részletes ismertetésével foglalkozik.

 

Az I. felvonásban a görögök, az assyrok, a zsidók, a rómaiak, az első keresztények és a középkori tánczok vonúlnak fel előttünk sorra. Kiválóan érdekes itt a képek bemutatása. Azonban a darab legszebb színeit, s leghatásosabb eszközeit a második felvonásra: a „táncz aranykorára”, s a harmadikra: a jelenkorra tartogatja. Képeink jó része is a „táncz aranykorá”-ból való.

 

Mindössze három század ez a korszak, mely csak úgy ontja a tánczművészet legszebb alkotásait. Olasz-, Spanyol- és Francziaország jár elől, a szerint, hogy milyen nemzetiségű a felesége Francziaország királyának - A XVI. Században Medici Katalin a Louvre úrnője, tehát az olasz táncz: a méltóságos páva-táncz, s ennek a frisse: az olasz Gaillarde uralkodik.

 

Mindkét tánczot abban a formában tüntetjük föl, a mint azt operaházi balettkarunk mutatta volt be. Ugyanis a kinematogramm fölvételekkel egyidejűleg pillanatnyi fölvételeket is eszközöltek a mozgóképeknél sokkal nagyobb alakban és ezekből valók a mi képeink.

 

Ama század táncza mindenesetre a Pavane. Medici Katalin fia III. Henrik mesés fényű ünnepélyein ez uralkodott. Tánczolt az egész udvar, s velük az ország nagyjai és szépei. A komoly Pavane után következett a friss Gaillarde. Ezt tánczolta IV. Henrik kedvesével, a gyönyörű Gabrielle d’Estre-el és ezt tánczolta Medici Katalin azon a bálon, a mit a borzalmas Bertalan-éjszaka után való éjjel rendezett. Bőven enged azonban teret Pekár Gyula a magyar táncznak is III. felvonásában.

 

A régi magyar udvari tánczok közül ezek között láthatjuk a sétálós palotást, tulajdonképen a magyar páva-tánczot s a palotás édes gyermekét: a magyar szólót. Hogy figurális tánczaink voltak ezt mutatja egy angol feljegyzés, mely szerint XIX. század elején 300 figurát lehetett egy magyar tánczban megkülönböztetni. Ebből a 300-ból Rózsavölgyi Márk hatot állított össze és ebből lett a körmagyar. Ugy a palotást, mint a körmagyar az Operaház balletkarának előadásában mutatja
be az Uránia.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98