Dtum
Login with Facebookk
1901 | Május

Orthografusok harcza

Ötszáz évvel ezelőtt méltán kiálthatott fel Galilei az emberi találmányok felsorolásában az abéczéhez érve:

*mily kiváló elme lehetett az, a mely kitalálta a módját, hogy az ember legrejtettebb gondolatait olyannal is közölhesse, a kitől tér és idő mesze elválasztja; hogy beszélhessen azokkal, a kik Indiában vannak; beszélhessen azokkal, a kik még meg sem születtek, vagy csak ezer-tizezer év múlva fognak megszületni. És mindezt milyen könnyen: huszonnégy betűnek különböző elhelyezésével egy papirlapon!*


Nem csodálatos-e mégis, hogy az emberiségnek nincs konzervativabb intézménye, mint az abécze? A szellemi élet egész terét, mint valami megvíhatalan sáncz veszi körűl huszonnégy betű! Gondolkodásunkban minden változhatik, de annak határmesgyéin változhatalanúl áll őrt ez a huszonnégy apró bástya.


Mennyi tollharcz folyt nálunk példáúl az egyszerű *c* és a *cz* betű fölött a nélkül hogy, mint a tudós akadémia legutóbb foglalt álláspontja is mutatja, sikerült volna a *c* mellett kotnyeleskedő kis *z*-t kiütni a nyeregből! Néha egy-egy forradalmi kormánynak kell a fejlődő emberi munka segitségére sietnie a tudós társaságok kényelemszeretete miatt. Igy szentesitette csak a napokban a franczia közoktatásügyi miniszter, Leygues, körrendeletben állami jogerővel a franczia nyelvben oly gyakori kétes nemü főnevek genuszait, a részesűlők számban és nemben való egyeztetésének régóta vitás kérdését.

 

És azok a kis diákok, kik annyiszor elbuktak a grammatika göröngyein, most hálával gondolnak fő-fő patronusukra, a kinek mindenható parancsa szerint ezután nem lesz szabad az iskolai dolgozatok javitásában megróni oly kitételeket, melyeket a közhasználat szentesitett, ha mindjárt gőgösen és pedánsúl lenézte is a hivatalos paedagogia.


S valóban Cicero óta mindig is törekedtek az emberek a gondolat és a beszéd közlése, vagy papirratétele módjának lehető egyszerüsitésére. Ez szülte nálunk a *cz* elleni harczot, ez a gyorsiró rendszerek annyi külöféle nemét.   
De a gyorsirás itt nem elég; az egyszerüsitést a betűjelekre is ki kell terjeszteni. Miért ne felehetnének meg a kéz mozdulatai pontosan a nyelv mozgásának? A praktikus angol is eleget töri rajta a fejét, mért kelljen példáúl az egyetlen szóhoz *thought*, melyet mindössze három hangtani elemmel fejez ki, az abécze hét különböző helyéről kapkodni össze a betüket?


Az 1886-ban alakúlt *Association phonétique* nevü nemzetközi orthografiai társaság egészen máskép akarja megoldani a kérést. Ez egészen új, s a szokástól mindenben eltérő abéczét szerkesztett, mely tisztán tudományos czélokra szolgálva, egyszersmind a gyakorlati élet követelményeivel is számol.


A grammatika ma már jó részben társadalmi kérdéssé nőtte ki magát, a munka megtakaritásának, az emberi erő czélirányos felhasználásának kérdésévé. Nagy és fontos érdekek fűződnek ahhoz, hogy a legkisebb erőkifejtés elve az othografia terén is érvényre jusson. Cseppet sem túlzás azt állitani, hogy egyetlen fölösleges betű a nemzeti vagyon millióinak elfecsérlését jelentheti sok száz és száz éven át időben, erőben és anyagban épen olyan mathematikai bizonyossággal, mint a hogy tudjuk, hogy a tenger is ezredéveken át összeszivárgott cseppekből alakúl.


Kiszámitották példának okáért, hogy a parlamentben minden negyedórai beszéd a sajtónak 20 frtjában van, úgy, hogy ha valaki perczenként 150 szót ejt ki, minden szava 1 1/5 krajczárba kerűl.
De nézzük a kérdést más oldalról. A bélyeges papír eredetét a tudósok Justinianus egyik novellájáig vezetik vissza. Akármint legyen is, annyi tény, hogy kevés kérdés fölött folyt annyi szóharcz, kevés szolgáltatott okot oly elkeseredett vitákra a londoni, virginiai, newyorki parlamentekben, sőt aligha tévedünk, ha az éjszak-amerikai függetlenségi háború eredeti okát is annak a népszerütlenségnek tulajdonítjuk, melyet a bélyeges ív első feltünése okozott az Egyesült Államokban.


Vannai ime a vaskos törvénytáraknak rejtekösvényei, melyeket ritkán tapos a nyilvánosság. Pedig közelebbről nézve kiegyenlithetetlen és elkeseredett harczterek azok, melyeken szakadatlanúl folyik a küzdelem a nyelv és az államérdek, az anyagi szempontok uralma és a szellemi kultúra függetlensége között.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
„A ruha teszi az embert?”  A sál és a nyakkendő „A ruha teszi az embert?” A sál és a nyakkendő
A cigaretta ugyancsak sokat árul el gazdájáról. Itt azt kell...
Atletika – Magyarország hadi bajnokságai Atletika – Magyarország hadi bajnokságai
A sportnak kedvező napon és időben, a Hungária-uti sporttelepen,...
A téli játékok A téli játékok
Olyan országokban, hol az enyhe időjárás tulnyomó, az ifjusági...
Aranyhalszínű haj, gyümölcsszínű estélyiruha, lakkozott ajkak, főkötő és négylevelű lóhere az új év divatslágerei Aranyhalszínű haj, gyümölcsszínű estélyiruha, lakkozott ajkak, főkötő...
Ne panaszkodjunk! A divatra ezúttal ne! Bár igaz, hogy nem valami...
Ütérmérő, pulzusszámláló Ütérmérő, pulzusszámláló
A bajnok pulzusa. A göteborgi nagy sportversenyen Rademacher német...
Bethlen miniszterelnök nyilatkozik egy angol lapban Bethlen miniszterelnök nyilatkozik egy angol lapban
"Sunday Times" "Őszinte szavak Európa szenior miniszterelnökétől"...
Erdélyi József -  Pocos Jankó Erdélyi József - Pocos Jankó
A grófi birtokon lakott. Azt rebesgették hogy a gróf fia. Lehet...
Stresemann, német birodalmi külügyminiszter beszéde Stresemann, német birodalmi külügyminiszter beszéde
A német néppárt Bad Oyhausenben rendezett nagygyülését Stresemann...
A párisi utca- napsütésbe A párisi utca- napsütésbe
Strand Párisban aránylag kevés van. A ,,Molitor nevezetű a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98