Dtum
Login with Facebookk
1901 | November

Pestis Nápolyban

Olaszország hires szép városában arra a megdöbbenő fölfedezésre jutottak, hogy ott már hetek óta pestises halálozások fordulnak elő. Először az orvosok nem vették észre, aztán mikor az orvosok jelentést tettek, az egészségügyi hatóság hallgatott róla, mikor végre ez is bevallotta a kormánynak, akkor a kormány titkolózott, s csak szeptember 24-ikén, mikor már tizenkét eset fordult elő, nem titkolta tovább.

 

A kormány azt mondja, hogy időközben megtett minden intézkedést s most már nincs veszedelem. Csakhogy vagy 600 kikötőbeli munkás van vesztegzár alatt, kik egy Indiából jött hajó szállítmányainak kihordásával foglalkoztak, s közülök többen megbetegednek családjuktól való elkülönítését, valamint mindazoknak a személyeknek az leszigetelését, a kikkel a betegek érintkezésben állottak, tovább a kikötőben alkalmazott 600 munkás elkülönitését.


Fertőtlenitették továbbá a nyilt kikötőben és környékén levő boltokat, valamint a betegek házait. A betegek ingóságait elégették, a patkányokat a csatornában és a boltokban fojtógázok segítségével elpusztították. A belügyminiszterium továbbá a párisi Pasteur-intézetben késziett pestis ellen való oltó szereket hozatott. Oly orvosokat küldtek Nápolyba, a kiknek már volt alkalmuk a betegséget a külföldön tenulmányozni és kezelni.


Remélik, hogy alapos fertőtlenítéssel, a betegek és családjuk elszigetelésével sikerülni fog a pestis terjedését megakadályozni. Hatszáz munkást a nisidai vesztegintézetben tartanak, a hol torpedónaszádok vigyáznak arra, hogy senki se juthasson a közelükbe. A szabadkikötőt teljesen lezárták. A betegek száma most is tizenhárom. A pestis nem terjedt tovább s remélik, hogy elfojtják, habár időközben is fordultak elő uj betegedések, de csak a felügyelet alatt levők közt.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Pestis
Lóczy István

A középkorban nagy tisztelet övezte Szent Rókust, aki a 14. század elején eredményesen gyógyította a pestises betegeket Itáliában, és ő maga is felgyógyult a betegségből.

 

Noha az egyház hivatalosan nem avatta szentté, a pestis elleni küzdelemben ilyen sikereket senki más nem tudott felmutatni, aminek alapján az emberek szentként kezdték tisztelni, és a pestisjárványok alkalmával őt hívták segítségül, őhozzá fohászkodtak, kórházakat és betegápoló intézeteket alapítottak és neveztek el róla.

 

Ezzel együtt a 14. században a pestisnél volt a labda: egyes számítások szerint Európa minden második lakóját megölte. Az egyik legpusztítóbb járvány, 1348-ban, Egon Friedell szerint az újkorhoz vezető folyamatokat indította el, és ez alkotja Boccaccio Dekameronjának hátterét is.

A közegészségügyi állapotok javulásával és a gyógyító intézetek szaporodásával, az orvostudomány fejlődésével azonban a pestis kezdett ritkábban feltűnni Európában, igaz, olyankor általában hozta régi formáját. A Magyarországon is sokfelé megtalálható pestisoszlopok tanúskodnak arról, hogy a 18. században még bárki, bárhol fenyegetve érezte magát a pestistől, és különös szerencsének érezte (helyesen), ha maga a járvány megkímélte.

A 19. században aztán a pestis már hosszabb időkre is eltünedezett Európából. Maradtak veszélyeztetettebb helyek, élükön a kikötőkkel, az 1900 táján a magyar újságokban felbukkanó híradások is Hamburgról, Nápolyról tudósítanak, amikor az esetleges megbetegedésekről beszámolnak. Magyarországon egyébként 1828-ban jegyezték fel az utolsó pestises beteget.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98